Szóbeli nyelvvizsga: hogyan készülj fel rá?

Te is szeretnél szóbeli nyelvvizsgát, de nem tudod, hogy készülj fel rá? A magabiztos kommunikáció alap, viszont célzott felkészülésre is szükséged lesz, ha nem akarsz elhasalni. De nyugi, adok 3 életmentő tippet, ami megkönnyíti a felkészülést.

Jelenleg kb. két tucat államilag akkreditált nyelvvizsga rendszer van (hozzáteszem, nem mindegyik angol nyelvvizsga), és honosítással, vagy különbözeti vizsgával, még több külföldi nyelvvizsga is választható. (Ezek akkor lehetnek hasznosak, ha pl. más országban szeretnél továbbtanulni.)

Minden nyelvvizsga más, tehát minden szóbeli nyelvvizsga is más. Vannak azonban olyan trükkök, amik vizsgarendszertől függetlenül használhatóak. Most mutatok 3 típusfeladatot, és mindegyikhez adok egy egyszerű, de nagyszerű megoldást, amivel profi nyelvvizsgázó lehetsz.

1) Bemutatkozás: mindig legyen 5 jó mondatod magadról

Minden nyelvvizsga bemutatkozással kezdődik – függetlenül attól, hogy hova mész, tanuld meg bemutatni magad max. 5 mondatban.

„XY vagyok, itt dolgozom/tanulok, itt meg ott élek, azért vagyok itt mert…”

És nagyjából itt véget is ér a móka, mert ezután vizsgától függően kapsz egy, vagy két másik témát.

Szerencsére a nyelvvizsga témák szinte mindenhol ugyanazok: család, lakás, munka, étterem, egészség, sport stb.. A külföldi nyelvvizsgák egy picit „trendibbek”: most nagyon divatos téma a környezetvédelem, és a média, ami a magyar nyelvvizsgákon még nem jellemző.

Ha jól fel akarsz készülni, nézd meg az adott nyelvvizsga pontos témalistáját.

Ezek online is elérhetőek és kb. 80%-ban fedni fogják egymást. A lényeg, hogy azt mond, amit tudsz, és soha ne akard túlvariálni.

Az is segít, ha betanulsz előre bizonyos paneleket.

Ha azt a kérdést kapod, hogy mikor voltál utoljára beteg, akkor mindig megfáztál, magas volt a lázad, folyt az orrod, elmentél az orvoshoz, aki meghallgatott a sztetoszkóppal, felírt orvosságot, ágyban maradtál, sok mézes teát ittál, stb.

Ha azt kérdezik, hogy mi a kedvenc ételed, mindig a palacsintát válaszd, mert a következő kérdés borítékolhatóan az lesz, hogyan kell elkészíteni, és a palacsinta receptjét könnyű megtanulni.

Ezektől a mintáktól nem érdemes vizsgahelyzetben eltérni – de nyilván választhatsz mást is (pl. ha legutoljára eltörted a karod, mesélhetsz arról is).

A lényeg, hogy mindig alaposan készülj fel a témából, és a várható kérdésekből is.

2) Reagálás és témakifejtés: nem a kép számít, hanem a sztori

Minden nyelvvizsgán van egy olyan feladat is, ahol egy adott témáról kell beszélni, egy beszélgetést beindító inger hatására. Ezt leginkább képleírásként ismerik a diákok, a valóságban azonban a kép tényleges leírása csak egy-két mondatot vesz igénybe.

In the picture, at the top, at the bottom – ezekre a szavakra csak az első pár mondatban lesz szükséged, utána a vizsgáztatók a Te véleményedre lesznek kíváncsiak. A nyelvvizsga-felkészítések egyik legkomolyabb hiányossága, hogy képleírás gyanánt, csak azt tanítják meg a diákoknak, hogyan írjon le minél több részletet.

Egy éles nyelvvizsgán azonban már senkit nem érdekel, hogy ki milyen ruhát visel, vagy hány gyerek van a képen.

A képek jellege és szerepe vizsgánként változik. Az ORIGÓ nyelvvizsgákon pl. leggyakrabban zsánerképeket, vagyis egy mindennapi cselekvést (nagymama főz, társasjátékozik a család stb.) megörökítő rajzot, fotót használnak.

Ilyenkor a kép rövid, 1-2 mondatos leírása után olyasmiről érdemes beszélned, hogy mi a Te kapcsolatod a témához (pl. én nem főzök, de anyukám igen, sokat társasozunk, kedvencem az XY játék stb.). Ez az egyik véglet.

A másik véglet pl. az Euro nyelvvizsga képregény elmesélős feladata – ott egy kb. 8-10 panelből álló történetet kell rögtönöznöd, habár erre felkészülési idő, és szótárhasználati lehetőség van.

Az Euro nyelvvizsgán tényleg csak a képről kell beszélni: a Te személyes véleményed nem része a feladatnak (ott másképp mérik ezt a képességet.)

3) Szituációk: 50% tartalom, 50% töltelék

A harmadik típusfeladat, ami szinte minden nyelvvizsgán megtalálható, a valós szituációk eljátszása.

A szerepjátékok jellege szintén vizsgánként változik.

Az ORIGÓ vizsgán egy szituáció van, ahol több-kérdés válasz kör követi egymást (pl. elromlott az autója, hívja fel a szerelőt, mondja el, hogy nem indul a motor, érdeklődjön az árról, stb.)

Az EURO nyelvvizsgán egy-egy vizsgázó, 3-3 nagyon rövid szituációt kap, ahol max. egy kérdésváltásra kerül sor (pl. kérdezze meg a buszon síró nőt hogy minden rendben van-e).

Az IELTS Academic nyelvvizsgán a témák általában az egyetemi élethez kapcsolódnak (pl. kérjen halasztást a házi feladattal kapcsolatban.)

Itt is nyilván érdemes megismerkedni az adott nyelvvizsga tipikus szituációival, azonban egy ilyen feladatban kb. 50% a tartalom, és 50% a töltelék (közkeletű nevén rizsa).

Erre a vizsgarészre készülve érdemes az élőszóban használt fordulatokkal feltuningolni magad – ezekből a panelekből azután könnyű felépíteni egy helyzetet, szinte bármilyen szituációra.

Pl. „A Would you be able to tell me how I could…” (Megtudná mondani nekem, hogyan tudnám…) minta után már csak pár szót kell beraknod. Mégis egy olyan kifejezést kapsz, ami a szituációk 90%-ában tökéletesen használható.

Ha elég ilyen mintát tudsz (és pl. itt a Speak!-ben adunk bőven), akkor már a szituációs beszélgetések nehezebb, kreatívabb részére készen is állsz.

Ha bármi más kérdésed van, fordulj a tanárainkhoz, akik szívesen válaszolnak a nyelvvizsgákkal kapcsolatos kérdéseidre.

Hoppá! Még nem vagy a diákunk? Akkor regisztrálj gyorsan ingyenes szintfelmérőnkre, ami az első lépés, hogy Te is igazi Speaker legyél 🙂

 

Hubai Gergely, tanár
Speak! Nyelviskola