Karom lábam odaadnám, ha ezt elolvasnád – Speak! angol nyelviskola

Az angol nyelv tele van számunkra elsőre érthetetlen kifejezésekkel, melyeket nagyon nehéz lefordítani magyarra, főleg ha szó szerint akarjuk megérteni őket.  A Speak! angol nyelviskola mai posztjában egy gyakran használt, magyarul nehezen értelmezhető angol szólás-mondásról rántjuk le a leplet…

„This car cost me an arm and a leg” – ez a kocsi egy karomba és egy lábamba került, már amennyiben szó szerint fordítjuk a népszerű angol mondást. De pontosan miért pont ez a két testrész ér ilyen sokat és mit lehetett eredetileg venni egy emberi karért és lábért?

A „to cost an arm and a leg” kifejezésről nagyon sok helyen olvashatjuk azt, hogy a mondás eredete a középkorba, pontosabban a reneszánsz művészet világába nyúlik vissza. A főnemesi udvarokban virágzott a portréfestészet, az elkészült műalkotások azonban nemcsak a kastélyok falait díszítették, hanem a mindennapi életben is fontos szerepet játszottak. Ezek helyettesítették a fényképeket és nagyon fontosak voltak a fejedelmi, illetve királyi házasságkötések területén is – a jövendőbeli férjek csupán festmények alapján dönthettek, hogy egy ara mennyire nyeri el a tetszésüket (nem mintha ettől több választási lehetőségük lett volna).

(Kép forrása: moodbook.com)

A köznapi etimológia szerint ebben a világban jelent meg a „to cost an arm and a leg” kifejezés, ugyanis az igazán drága, egész alakos portrék sokkal többe kerültek, mint a csupán arcot, esetleg felsőtestet ábrázoló alkotások. Ezen elmélet szerint az egészalakos képek (melyeken szerepelt a kar és a láb is) túl sokba kerültek, ezért alakult ki ez a mondás a kezek és a lábak áráról – azonban a történet sajnos nem igaz.

A valóság ezúttal sajnos unalmasabb mint a képzelet – nyelvészeti szempontból azonban továbbra is érdekes. A „to cost an arm and a leg” két önálló kifejezésből olvadt össze, valahol Amerikában a II. világháború alatt. A mondás első fele a „jobb karomat odaadnám” jelentésű „to give my right arm” kifejezésből ered, ez legkorábban 1790-ben jelent meg egy női magazinban.

A mondás második fele az „if it takes a leg” kifejezésből ered, ez azt jelentette hogy egy bizonyos dolgot akkor is megszerez az illető, ha otthagyja a lábát. A két kifejezés együtt először a II. világháború után jelent meg, amikor a nemrég hazatérő katonák miatt különösen sötét színezetet kapott a végtagok elvesztésével való élcelődés… A The Long Beach Independent című újság 1949 karácsonyi számában ennek ellenére jelent meg a kifejezés első felbukkanása – ebben a szerző olyan olcsón elkészíthető ünnepi recepteket ajánlott, melyek „nem kerülnek egy karba és egy lábba.”

A különböző kifejezések összeolvadása elsőre szokatlannak tűnhet, de a magyar nyelvben is találhatunk ilyen, első pillantásra teljesen normálisnak tűnő kifejezéseket. A „vaj van valaki füle mögött” mondás például szintén modern képződmény, ami két hasonló jelentésű mondásból olvadt össze: „vaj van valaki fején” és „van valami a füle mögött.”

Az eredeti mondások értelme is egy kicsit a múlt homályába vész (a vajas mondás teljes verziója például úgy szólt, hogy „ne menjen a napra, akinek vaj van a fején”), az összeolvadás után azonban még ennyi értelme sem lett a mondásoknak – ahogy kart vagy lábat sem fogadnak el fizetőeszközként egy autóért cserébe.

Egy jó tanács: a kifejezések fordítása esetében nem szabad szó szerint fordítanunk a mondásokat, hanem meg kell keresnünk az angol mondásnak megfelelő magyar kifejezést. A „valami a karomba és lábamba kerül” helyett szerencsére a mondás magyar megfelelője egy eléggé hasonló kifejezés: „A fél karomat odaadnám valamiért.” Ez egy picit talán mást jelent, de „legalább” ugyanúgy végtagok elvesztése szerepel benne…

Hubai Gergely, Speak! angol nyelviskola