105.000 – Avagy mikor vonulhat nyugdíjba egy angol nyelvtanfolyam?

Több mint 105.000 diák jelentkezett idén az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. 105.000 ember, 105.00 szándék és 105.000 álom verseng egymással a ponthatárok kihirdetéséig. A bejutásért, a szándék tettekre, az álom valóra váltásáért.  És 105.000 ember, szándék és álom fog összetörni a magyar valóság kockakövén, ha néhány kérdésre nem adunk választ. Gyors és hatékony választ. A 105.000 elég nagy szám ahhoz, hogy komolyan vegyük a dolgot. Mitől függ a siker? Mit tekintünk egyáltalán sikernek? Kik lesznek azok, akik élni tudnak majd a lehetőséggel, amit kapnak? És jogos a felvetés: vajon a kérdések megválaszolása után akár nyugodtan nyugdíjba is vonulhat egy angol nyelvtanfolyam?

A 105.000 jelentkezőből a felvételi folyamat morzsolja le az első jelentősebb tömeget. A pontvadászatban lemaradóknak a csalódás mellett, a következményekkel, vagyis a holnappal és a következő 12 hónappal is szembe kell nézniük. 1 év várakozás: ez vár a lemaradókra. Munkával, csendes kétségbeeséssel, leszegett fejjel való (angol) tanulással, vagy éppen semmit tevéssel töltött várakozás. Mihez kezdünk velük, a lemaradókkal?

De menjünk tovább. A most felvételizők jelentős részének nincs –és a tapasztalatok szerint a következő 3 + 2 évben nem is nagyon lesz- nyelvvizsgája, ami miatt sokan nem kaphatják meg a diplomájukat. Akkor sem, ha egyébként jó, vagy akár kitűnő eredménnyel vizsgáztak félévről félévre. Rájuk 3, vagy 5 év múlva vár ugyanaz, mint az első körben kiesőkre. Mihez kezdünk a diploma nélküli diplomásokkal?

És végül ott vannak a „túlélők”. Akik nem csak a felvételit, de a vizsgaidőszakokat, a szakdolgozatírást és végül a mindent eldöntő államvizsgát is megcsinálják. (Menet közben pedig valahogy megszerezték a nyelvvizsgát is.) Akik büszkén, felemelt fejjel lépnek ki az egyetem kapuján, hogy aztán többségük hosszú hetekig, hónapokig, ne találjon a végzettségének megfelelő munkát. Vagy egyáltalán semmilyen munkát. Mihez kezdünk a „túlélőkkel?”

Kérdések, amelynek a megválaszolása látszólag nem a mi dolgunk lenne. De, ha felelősséget érzünk és akarunk vállalni az emberekért –és mi, a Speak! angol nyelviskola érezzük is vállaljuk is ezt-, akkor nem kerülhetjük meg a saját szerepünket a történetben. Nem tehetünk úgy, mintha nekünk nem lenne közünk ahhoz, hogy mi történik a lemaradókkal, a diploma nélküli diplomásokkal és a túlélőkkel. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, amikor látjuk, hogy hova vezet az angoltudás hiánya. Nem várhatjuk meg/el, hogy a csalódott, reményvesztett, frusztrált emberek tömegei rohamozzák meg az ügyfélszolgálatunkat. Nekünk kell odamennünk hozzátok és megkérdezni tőletek: segíthetek?

Mert tudunk segíteni. Tudunk segíteni a lemaradóknak. Tudunk segíteni a diploma nélküli diplomásoknak. És tudunk segíteni a túlélőknek. Tudunk segíteni azoknak, akik egy jobb élet reményében akarnak megtanulni angolul. Tudunk segíteni azoknak, akik a saját kezükbe akarják venni az életük irányítását és ezért hajlandók meg is dolgozni. Tudunk segíteni azoknak, akik nem csak „papírt” akarnak, hanem tényleges tudást is.

Azoknak, akik elszántan küzdenek azért, hogy a holnap jobb legyen, mint a tegnap. Azoknak, akik képesek felelősséget vállalni a tanulásukért és nem csak múltjuk, hanem jövőképük is van. Azoknak, akiknek a céljaik, álmaik megvalósításához nélkülözhetetlen az angol.

Egy angol nyelvtanfolyam a látszat ellenére nem a tanulásról szól. Nem a tanárról, a nyelvvizsgáról, a diplomáról, de még az angol nyelvről sem. Mert a felvételi folyamat sem a felvételiről szól. A diploma sem a diplomáról szól. Hanem a lehetőségről, amit egy sikeres felvételi és egy piacképes diploma adhat. Egy angol nyelvtanfolyam is a célokról, a vágyakról, a lehetőségekről kell, hogy szóljon. Vagyis mindarról, amiért érdemes élni. Amiért muszáj és érdemes is megdolgoznia a lemaradóknak, a diploma nélküli diplomásoknak és a túlélőknek egyaránt.

Értetek dolgozunk. A 100% beszéd, 0% könyv módszerű angol nyelvtanfolyam rólatok szól.

És egy angol nyelvtanfolyam nem vonulhat nyugdíjba addig, amíg nem tanult meg az összes (!) ember angolul. Hosszú még az út. De végigmegyünk rajta.