A szokás hatalma – Avagy mit tehet egy angol nyelvtanfolyam azért, hogy átlépd a saját árnyékodat?

Sokszor mondják, hogy az ember a szokások rabja. „Reggeli kávé nélkül nem indul el a napom és képtelen vagyok dolgozni.” „Indulás előtt mindig belenézek a tükörbe.” „Minden hétfőn ugyanannál a péknél veszem meg a reggelimet.” Sok apró szokás, amelyek szinte észrevétlenül szervezik meg a hétköznapjainkat. De mi a helyzet a megszokással? Mikor válik egy látszólag ártatlan, mindennapi rítus a céljaink útjában álló akadállyá? Vajon a hétköznapi rutin egy része nem csak a rossz szokásaink, vagy a félelmeink „magyar hangja”? És mit tehet egy angol nyelvtanfolyam azért, hogy átlépd a saját árnyékodat? Olvass tovább és kiderül!

Nap mint nap meghozott döntéseink többségükben megfontolt választásnak tűnnek, pedig nem azok- csupán szokások. Egyes kutatások szerint az öntudatlanul, minden egyes nap, újra és újra végrehajtott cselekedeteid –vagyis a szokásaid- a „döntéseid” 40-45%-át teszik ki. Ezek a berögződések segítenek abban, hogy egy sor olyan feladatot el tudj végezni, amelyre szükséged van, anélkül, hogy az agyad tudatos részét használnod kellene. Vagyis a szokások révén nem kell „mindig mindenen gondolkodnod”, hanem ösztönösen a számodra legmegfelelőbb döntést hozhatod meg. Vagy mégsem? Mi van, ha a szokásaink az ellenségeinkké és rossz rutinná válnak?

Az, hogy reggelente fogat mosol, vagy miután beültél az autóba nem csatolod be rögtön az övedet, önmagukban viszonylag „jelentéktelenek”. (Ez utóbbit persze egyáltalán nem helyeseljük, sőt.) De idővel minden egyes jó és rossz szokásod „összeadódik” és óriási hatást gyakorol az életedre, az egészségedre, a kreativitásodra, a teljesítményedre, anyagi helyzetedre és boldogságodra. Gondolj csak bele: tízből négy-öt döntésedet a megszokás uralja. Mi történik, ha például a szokásaid részévé válik a késés? Lehet, hogy emiatt késed majd le az életben csak egyszer megadatott „nagy lehetőséget” jelentő állásinterjút. Mi van akkor, ha rendszeresen gyorsétterembe jársz ahelyett, hogy egészségesen táplálkoznál? Az elhízás csak egy a sok egyéb lehetséges következmény és mellékhatás közül, amellyel idővel szembe kell majd nézned. Mi lesz veled 30-40 év múlva, ha a féktelen pénzszórás megszokott dolog lesz az életedben? Ne lepődj meg, ha nyugdíjasként egy külvárosi, egyszobás panellakásban találod majd magad és minden hónapban aggódnod kell a számlák miatt.

És mi történik akkor, amikor a felelősség-elhárítás, a félelem, vagy a lustaság határozza meg a mindennapjaidat? Vajon mi mindenről fogsz lemaradni úgy, hogy a számba jövő lehetőségeknek még csak a létezéséről sem tudsz majd? Nem kell nagy képzelőerő, hogy belássuk: hatalmas a tét. Ha „lustaságunk lesz vezérlő csillagunk”, akkor nem teljesítünk majd jól az iskolában, nem tanulunk tovább és nem lesz jó állásunk. Ha nem lesz jó állásunk nem lesz pénzügyi jövőnk és a túlélésért való szakadatlan küzdelem fogja meghatározni az életünket. Ha a felelősség-elhárítás és a félelem válik a részünkké, nem kapjuk meg a várva várt előléptetést, nem merünk majd belevágni soha semmibe, nem kockáztatunk és nem is nyerünk semmit. Egy helyben állunk, a fejlődés és a haladás reménye nélkül és zsebre tett kézzel nézzük, hogy sodorja el mellettünk az élet a lehetőségeket. Veszítünk.

Ahhoz tehát, hogy sikeresek, magabiztosak és boldogok legyünk időről időre felül kell vizsgálnunk a szokásainkat. Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy a mindennaposnak számító cselekvéseink milyen célt szolgálnak. Megkönnyítik az életünket és boldoggá tesznek? Problémákat vagy megoldásokat szülnek? Kinyitják előttünk a lehetőségek kapuit, vagy körbezárnak és akadályoznak bennünket a fejlődésben? Ha pedig tudjuk, hogy bizonyos szokásaink meggátolnak bennünket abban, hogy olyan életet élhessünk, amelyet megérdemelnénk, akkor meg kell tanulnunk elengedni ezeket.

Sokan ezért buknak bele a nyelvtanulásba is. Mert már a részükké vált a nem-cselekvés, a lustaság rossz rutinja és nem teszik fel ezeket a kérdéseket. Kibúvókat keresnek, hogy miért nincs idejük egy angol nyelvtanfolyam kurzusaira. Szoros napirendre, kiszámíthatatlan időbeosztásra panaszkodnak, miközben megkerülik a személyes felelősség kérdését. Azt, hogy akarok-e egyáltalán megtanulni angolul, vagy „van jobb dolgom” is? Mert egy angol nyelvtanfolyam csak akkor lehet sikeres és vezethet el a magabiztos, aktív és kommunikációképes nyelvtudáshoz, ha szokássá válik. Ha beépül a hétköznapjainkba és olyan természetes lesz a házi feladatírás, mint a fogmosás. Ha esténként nem a kedvenc sorozatunkat nézzük, vagy moziba megyünk, hanem ösztönösen a nyelviskola felé vesszük munka után az irányt.

Vagyis akkor, ha úgy döntünk, hogy nem dőlünk hátra, nem hagyjuk elúszni a lehetőségeket és megtanulunk angolul. Mert mindannyian képesek vagyunk rá. A Speak! beszédközpontú és teljesítménycentrikus módszereivel az angol nyelvtanfolyam segíthet abban, hogy a tanulás jó szokássá váljon. Olyan szokássá, amely nem hátráltat, hanem előre visz. Olyan szokássá, amellyel szembenézhetsz a félelmeiddel, a gyengeségeiddel, a hiányosságaiddal és le is győzheted őket.

Az új generációs angol nyelvtanfolyam abban segít, hogy a helyes kérdést tedd fel, jó választ adja rá és képes legyél átlépni a saját árnyékodat.