A szerelmesek ünnepének eredetéről két történet is fennmaradt az emberiség kollektív emlékezetében. Az első szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején, akit hitéért elfogták és börtönbe zárták, ahol i.sz. 269. február 14-én halt meg. Halála előtt a börtönben azonban barátságot kötött a börtönőr lányával és a legenda szerint imájával gyógyította meg őt, akinek kivégzésének napján üzenetet írt a „Te Valentinod” aláírással. Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, aki átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket és ezért lett Szent Valentin a szerelmesek védőszentje, Valentin emléke pedig az utókor számára a szeretet és a szerelem örök szimbóluma.
A szerelmesek megajándékozása angolszász hagyományokra épül. Hajdan titkos üdvözlőlapokat küldtek egymásnak az ismerősök és ismeretlenek, imádók és imádottak. E nap népszerűsége Angliában Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje “ (Parlement of Foul(e/y)s) című költeményére vezethető vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült, és amelyet azon első alkalommal adtak elő. A költemény arról szól, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen az ünnepnapon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon. (A magyar néphagyomány is úgy tartja, hogy a madarak február 14-én, Bálint (Valentin) napján választanak maguknak párt.) Az első Bálint-napi szerelmi vallomás a középkorból maradt ránk, az 1400-as évekből: a levelet egy francia lovag, Charles, Orleans grófja küldte feleségének, a Londoni Tower-ből, ahol fogva tartották. A levél egy kéziratgyűjtemény részét képezi, a kollekciót a londoni British Library őrzi. Shakespeare Hamlet c. drámájában a megőrült Ophelia „illetlen” énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle. Nagy Britanniában a Valentin-nap népszerűsége a 17. század óta folyamatosan nő. A 18. századra a felső osztály tagjai titkos kézzel írott üzeneteket csempésztek egymás táskájába és zsebébe ezen a napon.
Az amerikaiak az 1700-as évektől kezdték a kézírásos „valentine”-eket írni, az első tömegszériában készült lapok pedig az 1840-es években jelentek meg, Esther A. Howland jóvoltából. Az Egyesült Államokban terjedt el az a szokás is, hogy Valentin-napra különleges cukorkákat készítenek: szerelmes szavakat karcolnak bele, majd pedig belerakják őket szívformájú kartondobozokba. A cukorkák piros-fehér színűek: a piros a szenvedélyt, a fehér a szerelem tisztaságát jelképezi. Ma az USA polgárainak 74%-a ünnepli a Valentin napot, ami február 14-én csaknem 188 millió kézbesítendő képeslapot jelent a posta számára. A legtöbbet a tanárok kapják, ám a háziállat tulajdonosok 3%-a is meglepi valamivel kis kedvencét ezen a napon. Jelenleg világszerte körülbelül egymilliárd képeslapot, üdvözletet juttatnak el egymáshoz a szerelmesek –ennek döntő többségét az angolul beszélő országokban- és ezzel a 2,6 milliárdos forgalmú karácsony mögött a második helyen áll a Valentin-nap a képzeletbeli ünnep-rangsorban.
Te is úgy érzed, hogy a józan beszéd néha kihívás? 😅 De tudod, a gyakorlás…
A nyelvtanulás néha zavaros lehet – főleg a múlt idővel. 😅 De ne aggódj, a…
Mitől lesz egy angol tanfolyam valóban beszédközpontú Budapesten? Attól, hogy az órák jelentős része aktív…
Az egyik leggyakoribb kérdés, amit tanulóinktól kapunk az, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul?…
Ebben a videóban Hugyecz Zsófia, a Speak Online Angol Nyelviskola egyik diákja mesél magáról, a…
