Húsvét Angliában: A simnel kenyér rejtényes eredete

Minden kultúrának megvannak a saját hagyományai a húsvét ünneplésére. Ezek egy része nemzetközi szinten is megjelenik – a húsvéti nyuszi és a festett tojások például egyaránt jellemzőek Magyarországra és Angliára. A locsolkodás szokása ezzel szemben nem létezik az angolszász kultúrában, de legalább szavuk van rá (sprinkling). Van azonban egy sajátos angol étel, ami a húsvéthoz köthető és mivel az étel eredetének neve ismeretlen, ezért jól kitaláltak hozzá két néphagyományt is.

A simnel torta az angolszász kultúrkör hagyományos húsvéti édessége: egy könnyed gyümölcstorta legalább két réteg mandulakrémmel és marcipánnal megtöltve és befedve. Liszt, cukor, vaj, tojás, illatos fűszerek, narancshéj és szárított gyümölcsök, más nem is kell a mókához. Amióta a húsvéti ünnepkör része lett, a tortát gyakran díszítik cukorkából készült tojásokkal és kiscsibékkel is, gyerekeknek mindenképp így ajánlott elkészíteni. A hagyományos díszítés tizenegy vagy tizenkét golyócska, ezek a tizenkét apostolt, vagy Jézust és a tizenkét apostolt jelképezik – természetesen az áruló Júdás nélkül. De mit jelent a simnel torta neve? Ez a fogósabb kérdés.

A simnel torta régen nem a húsvéthoz, hanem a negyven napos böjthöz kötődött. A hagyomány szerint az időszak felezőpontjához közelebb eső vasárnap süthették ezt az édességet, egyfajta jutalomként a jól elvégzett koplalásért. Egy 1226-os forrás tesz először a „simnel”-be sütött tortáról, a szó elvileg a latin simila (finomliszt) szóból eredeztethető, azonban valószínű, hogy egy teljesen más desszertről van szó az adott írásban. Az angol néphagyomány két történetet is kreált a név mögé – egyik fantasztikusabb, mint a másik.

Az igaz történeten alapuló változatban a torta Lambert Simnelről, egy tízéves fiúcskáról kapta a nevét, akit a rózsák háborúja során királynak szánt egy lázadó csoport. Egy Richard Simon nevű pap úgy vélte, hogy a kis Lambert meglepően hasonlít Warwick 17. grófjához, egy Towerben raboskodó fiúcskára, aki VII. Henrik király kihívója lehetett volna a brit trónért folytatott harcban. Simon azt találta ki, hogy a fiatal gróf megszökött a börtönből és most az ő segítségével fogja elfoglalni az trónt – a kisfiút ezért 1487-ben Dublinban VI. Edward néven (nem hivatalosan) királlyá koronázták.

Az összeesküvés egyetlen rövid csata után eldőlt, Simon papi hivatása révén életfogytiglanival megúszta az összeesküvést, a kis Simnel pedig pecsenyeforgatói munkát kapott a királyi konyhán. Habár a néphagyomány összekötötte a szokatlan életutat a torta nevével – elvégre miért ne találhatta volna fel a trónkövetelő/konyhasegéd a királyi udvar számára a desszertet – a simnel torta sajnos kétszáz évvel korábban már bizonyíthatóan létezett, így biztos, hogy ez a történet nem igaz.

Ez elmondható a másik eredettörténetről, ami szintén biztosan nem igaz, de legalább szórakoztató. A Shropshireből eredő történet szerint Simon és Nelly egy idős házaspár voltak, akik minden húsvétkor összegyűjtötték a népes famíliát. Nelly talált egy kis tésztát a kamrában, Simon pedig emlékeztette, hogy hol tárolják a karácsonyról maradt szilvapudingot. Miután Nelly összekészítette a hozzávalókat, Simon azt mondta, hogy főzzék meg őket, Nelly azonban sütni akart. Jól összeverekedtek, majd megegyeztek, hogy mindkettőt megcsinálják. Tüzet raktak az összetört bútorokból, hozzádobták a verekedésben összetört tojásokat, majd vendégül látták a hazalátogató gyerekeiket.

Ha szeretnétek ti is kipróbálni a Simnel tortát, itt találhattok hozzá magyar nyelvű receptet is:

http://www.kulinarisvilag.hu/hun/receptek/simnel-torta

Hubai Gergely, Speak! Nyelviskola