A világ legnagyobb angol nyelvű városai – 2. rész: Mumbai

Kép forrása: toweringgoals – freepik.com

Folytassuk virtuális utunkat a világ legnagyobb angol nyelvű városaiba, az új célpontunk pedig legyen Mumbai, India egyik legjelentősebb helye, Mahárástra állam székhelye. Több mint 13 millió lakosával a világ egyik megapolisza, India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztatóipari központja. Szürreális képet mutat, hiszen szó szerint a szélsőségek metropolisza. A nyomor és a luxus konkrétan együtt élnek, olyannyira, hogy itt épült meg a világ legdrágább háza, aminek az ablakaiból rálátni a gettóra. Kíváncsi vagy? Tarts velünk!

Mumbai a nyugat-indiai tenger partján elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik, légvonalban 5775 kilométerre Budapesttől és 1161 kilométerre Delhitől. A környező települések lakosságával, azaz az agglomerációval együtt népességének száma eléri a 20 milliót. A szomszédos Navi Mumbai és Tane populációját is hozzászámítva Mumbai a világ ötödik legnépesebb városövezete. A városnak mélyvizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajós forgalmának több mint a felét bonyolítja le, de jelentős a teherforgalma is.

Mumbai – a hét sziget városa

A 7. században Mumbai hét szigetre oszlott, ezek Mahim, Worli, Parel, Mazagaon, Bombay, Little Colaba és Colaba, amelyek a brit Raj részei voltak. Ezt a hét szigetet a portugál uralkodók hozományként ajándékozták Angliának Braganza hercegnő és II. Károly angol herceg házassága idején. Több mint 60 évbe telt, 1784-től 1845-ig tartott, hogy e hét sziget egyetlen várossá váljon.

A város eredeti neve Bombay volt

Tudtad, hogy Bombay és Mumbai gyakorlatilag ugyanaz a hely? Egészen pontosan Bombay volt a város eredeti elnevezése, csak megváltoztatták. Hogy miért? Nos, amikor a portugálok birtokolták Mumbai szigeteit, Bom Bhaiának nevezték el. Ez a portugálul annyit jelent, hogy jó öböl, ami nyilvánvalóan tükrözi, hogy egy gyönyörű öböl térségében fekszik fantasztikus földrajzi adottságokkal. 1995-ben a Shiv Sena regionális politikai párt döntött úgy, hogy megváltoztatja a város nevét Bombayról Mumbaira. Ennek oka az volt, hogy a Bombay név a brit gyarmatosítás örökségét idézte. Annak érdekében, hogy a város nevében megmutassák a maratha hagyatékot és egyben leróják tiszteletüket Mumbadevi templomi istennő előtt, a városnak végül a Mumbai nevet adták.

Története

A Mumbai északi részén, Kandivaliban talált régészeti bizonyítékok szerint a szigeteket már a kőkorszaktól lakták. Az írott emlékekben i. e. 250-től dokumentált, amikor Ptolemaiosz Heptaneszia néven említette („hét sziget”). Az i. e. 3. században a buddhista Asóka Maurja birodalmához tartozott. A Krisztus utáni évszázadokban az indoszkíta nyugati szatrapák és a Szatavahana Dinasztia vetélkedtek a térség birtokaiért. Később a hindu Szilhara Dinasztia uralta a szigeteket 1343-ig, amikor Gudzsarát foglalta el a vidéket. A híres elefántbarlangok szobrai és a Valkesvar templom ebből az időszakból származnak.

A 8. századtól zsidó bevándorlók is érkeztek Jemenből, ezzel nagyjából egy időben jutott el ide az iszlám is. 1300 körül Bimbakyan király alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gudzsaráti Szultánság feje, amelynek a központja szintén Mumbai volt. A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniájukat. A szigeteken az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-ig, a függetlenségig. 

1661-ben a szigeteket II. Károly angol király kapta meg Catherine de Braganza hozományaként, 1668-ban azonban a Brit Kelet-indiai Társaság bérbe vette tőle évi tíz fontért. Majd a szigetek keleti oldalán létrehozták a mélyvizű kikötőt, ami több mint ideális üzleti hely lett a szubkontinensen. A népesség gyorsan növekedett: 1661-ben még tízezren éltek itt, 1675-ben már hatvanezren. 1687-ben a Kelet-Indiai Társaság Szurátból Mumbaiba helyezte át székhelyét. Később Mumbai lett a Bombayi Elnökség nevű brit tartomány székhelye. Az amerikai polgárháború folyamán Mumbai a világ fő gyapotpiacává vált, ami nagy lendületet adott a város gazdaságának és fejlődésének.

A Szuezi-csatorna megnyitása 1869-ben újabb lökést jelentett: Mumbai az Arab-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé fejlődött. A következő 30 évben pedig nagyvárossá nőtte ki magát. 1906-ban már egymillióan éltek itt, és ezzel Kalkutta után India második legnagyobb városa volt. A Bombayi Elnökség központjaként az indiai függetlenségi mozgalom egyik fő bázisának is otthont adott, Mahátma Gandhi 1942-ben itt hirdette meg a „Ki Indiából” mozgalmat. Miután India 1947-ben független lett, Mumbai Bombay állam központjává vált. A város terjeszkedése az 1950-es években érte el jelenlegi határait, amikor a sziget északra fekvő területeit is bekebelezte.

Éghajlat

Mumbai a trópusokon fekszik, az Arab-tengerhez közel. Csupán két évszakot ismer: esős és száraz szezonok váltogatják egymást. A csapadékos időszak márciustól októberig tart, ekkor a hőmérséklet általában meghaladja a 30 fokot. A várost öntöző csapadék évente 2200 milliméter körül van, ennek legnagyobb része a június és szeptember intervallumában hulló monszunesők képében érkezik. A száraz évszak során, november és február között jóval kevesebb eső esik, és langyos vagy hűvös az idő. Januárban és februárban az északi szelek hideget hoznak. Az év során a hőmérséklet 11 és 38 fok között ingadozik.

Érdekességek Mumbairól

• Mumbai vasúti hálózata az egyik legforgalmasabb a világon. A vonatok általában három-négyszeres túlzsúfoltsággal közlekednek, sokan a vasúti kocsik tetején utaznak, vagy egyszerűen csak lógnak az ajtókon, amelyek soha nem záródnak be. Nem is gondolnád, de a város vonatai naponta több mint 6 millió embert szállítanak – Izrael teljes lakossága majdnem ennyi.
• A helyi metró szerelvényeinek nincs földalatti vasútja, vagyis kizárólag a föld feletti régióban haladnak a kocsik, a nőknek külön vagonokat tartanak fenn.
• Mumbai a top 15 legszennyezettebb levegőjű város egyike.
• Területének körülbelül felét nyomornegyedek foglalják el, amelyek hátborzongatóak.
• A helyi lakosság 70 százaléka hindu. A többiek az iszlámot, a buddhizmust vagy a kereszténységet követik.
• A helyi kávézók többségében nincs wc. Ez a „luxus” csak éttermekben érhető el.
• A sofőrök nem túl engedékenyek a gyalogosokkal szemben a zebrákon, és egyébként a közúti balesetek száma is messze itt a legtöbb Indiában.
• A helyi taxik nincsenek felszerelve biztonsági övekkel. Még a sofőröknek sincs.
• A város titkos alagutakkal és menekülési utakkal van tele, mert az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején a britek földalatti alagútrendszert építettek a Mumbai-erődbe egy esetleges francia invázió elleni óvintézkedésként.
• India legnagyobb vidámparkja Mumbaiban található. Az Imagica 300 hektáros területen fekszik Khopoli közelében, a Mumbai-Pune autópálya mellett.
• A flamingók minden télen, október és március között Mumbaiba vándorolnak.
• A Nobel-díjas Rudyard Kipling, A dzsungel könyve szerzője is itt született 1865-ben.
• Mumbai az UNESCO világörökségének helyszínei közül háromnak is otthont ad, nevezetesen az Elephanta-barlangoknak, a Chhatrapati Shivaji Maharaj terminálnak, valamint a viktoriánus és az art deco stílusú épületeknek.
• 2008-ban Mumbait alfa-világvárosnak nyilvánították, amúgy India leggazdagabb városa, és az ország legtöbb milliomosának és milliárdosának otthona.
• A hindi filmipar központja is itt található, és a Bollywood névvel illetik.
• Mumbaiban egyre nagyobb a lemaradás a bírósági ügyekben. A város legfelsőbb bírósága 15-20 évvel ezelőtti időszakokra visszanyúló esetekkel van tele.

Ha néznél egy kis képes összeállítást is a városról, ne fogd vissza magad, klikkelj, és ámulj!

Nyelv

India tizenhat dialektusát beszélik Mumbaiban, a leggyakoribb a marathi és a kelet-indiai nyelvjárás, valamint a hindi, gudzsaráti és angol nyelv. Utóbbit rendkívül széles körben beszélik, ez a város fehérgalléros dolgozóinak fő nyelve. A hindi köznyelvi formája bambaiya néven ismert, és a hindi, marathi, gudzsaráti, konkani, urdu, indiai angol és néhány kitalált szó keveréke.

Ha az életed során eljutsz Mumbaiba, márpedig miért is zárnánk ki ennek lehetőségét, az angollal itt is jól fogszboldogulni. Mit is mondhatnánk? Angolra fel! A Dunay-féle 100% beszéd, 0% könyv módszerrel átütő és látványos eredményeket érhetsz el, angolul magabiztosan beszélővé válhatsz! Ne vesztegesd az időd, vágj bel és első lépésként töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőt, és let’s speak!

Németh Márti,
ATP szövegírás, marketing szövegíró