A világ legnagyobb angol nyelvű városai – 3. rész: Sydney

Londontól New Yorkig és Sao Paulótól Szingapúrig néhány város varázslatos módon képes megvalósítani azt a csodát, hogy az egész világ elfér bennük. Az egymást követő bevándorlási hullámok mind magukkal hozták régi otthonuk egy darabját, és rányomták bélyegüket új, változatos kulturális környezetükre, teletöltve azt varázslattal és bűbájjal. Újra megpörgetjük a földgömböt, és ezúttal a Dél Keresztje alatti földrészre kalandozunk a világ legnagyobb angol nyelvű városai sorozatunkban: a harmadik állomásunk Ausztrália gyöngyszeme, Sydney.

Az ausztrál metropolisz

Sydney Új-Dél-Wales fővárosa, a legnépesebb város Ausztrália és Óceánia térségében. A kontinens keleti partján található, a Tasman-tengernél, két óriási öböl közé épült, amelyek a hajók számára a szárazföldbe benyúló, tagolt partvidék miatt kitűnő kikötési lehetőséget biztosítottak. A Sydney Harbor a világ legnagyobb természetes kikötője. Nyugaton a város határai gyakorlatilag a Kék-hegységig (Blue Mountains) nyúlnak, amely a sydneyi lakosok kedvenc kirándulóhelye, a híres Három Nővér sziklaformációjával, a világ legmeredekebb vasútjával és számtalan, néhol több száz méter magas vízesésével. A Kék-hegység annyira nehezen járható terep a sok kanyonja, függőleges sziklafalai és sűrű növényzete miatt, hogy sokáig nem is vezetett át út rajta, a mögötte elterülő területek gyakorlatilag el voltak zárva a világtól. A Kék-hegység Nemzeti Park az UNESCO világöröksége. A városnak története során számos beceneve volt, mint például a Smaragdváros és a Kikötőváros. Lakossága közel 5, elővárosaival együtt 5,5 millió, itt él az ausztrálok mintegy egyötöde. Ausztrália legrégebbi városa, még a 18. század végén alapították. 2000-ben rendeztek itt olimpiát is. Sydney fejlődése főként a már említett kikötőjének köszönhető, amely igen jelentős áruforgalmat bonyolít le, kiemelkedő gabona- és gyapotexportja, valamint nyersolajimportja is.

Történelem

Sok világhírű várossal összehasonlítva Sydney még csak gyerekcipőben jár, hiszen történelme alig több mint 200 éves múltra nyúlik vissza, az 1770-es évekre. A brit felfedező, James Cook kapitány ekkor szállt partra a Botany-öbölben, ami történelmi jelentőségű volt. A Botany-öböl északi partja ad most otthont Sydney nemzetközi repülőterének. Azt tudnunk kell azért, hogy Sydney régiója már vagy 30 ezer éve az ausztrál bennszülöttek által lakott terület volt, a bennszülött lakosság a gadigal nevet kapta, ők voltak azok a „tengerparti emberek”, akik földje Sydney déli részéig, a Port Jackson térségéig nyúlt. A britek megérkezésével az őslakosok magukat eoráknak keresztelték, mert az „eora” jelentése, „itt vagy, a mi helyünkön!”. De térjünk vissza Cook kapitány históriájához: megérkezése után a brit kormány utasítást adott egy fegyenctelep létrehozására, amit Arthur Phillip meg is alapított. Phillip 1788. január 18-án érkezett a 11-es hajóflottával a város déli részére, a Botany Bayre, de úgy döntött, hogy ez a terület nem alkalmas erre. Északra hajózott hát, hogy megnézze, talál-e jobb helyet, és néhány kilométerrel messzebb felfedezett egy meglepően mély és tágas öblöt, amellyel Cook anno nem foglalkozott. Phillip elküldte közismert sürgönyét Lord Sydneynek, Anglia belügyminiszterének, amelyben leírta, milyen hatással volt rá Port Jackson: „Megelégedettség töltött el bennünket amiatt, hogy megtaláltuk a világ legszebb kikötőjét, amelyben ezer hajó is a legnagyobb biztonságban horgonyozhat egymás mellett.” Lord Sydney tiszteletére Phillip az öblöt Sydney Cove-nak nevezte el, és itt alapította meg az első telepet. A Sydney név mind a mai napig fennmaradt.

Éghajlat

Sydney éghajlata óceáni-szubtrópusi. A legmelegebb hónap a január, amikor a napi átlaghőmérséklet 18,6-25,8 fok között van, és amikor átlagosan 14,6 napon át haladja meg a hőmérséklet a 30 fokot. A tél enyhe, a hőmérséklet csak ritkán csökken 5 fok alá. Sydneyben az 1830-as években esett legutóbb hó. A város mentes az időjárási szélsőségektől, nem jellemzőek a tornádók vagy a földrengések. Ugyanakkor a meleg, száraz nyarak során, különösen januárban és februárban a bozóttüzek meglehetősen gyakoriak, amelyek sokszor elérik a város külterületeit is.

Gazdaság

Annak ellenére, hogy a Föld egyik legdrágább városa, Sydney gyakran szerepel a világ tíz legélhetőbb városainak kitüntető listáján is. A gazdasági lehetőségek tekintetében a tizenegyedik helyen áll. Sydney fejlett piacgazdasággal rendelkezik, valamint pénzügyi, gyártási és turisztikai erősségekkel. A külföldi bankok és multinacionális vállalatok jelentős koncentrációja van jelen, a várost Ausztrália pénzügyi tőkéjeként és Ázsia csendes-óceáni térségének egyik vezető pénzügyi központjaként tartják nyilván. Az 1850-ben alapított Sydney Egyetem Ausztrália első egyeteme volt, és a világ egyik vezető egyetemének tekintik. A városban található Ausztrália legrégebbi könyvtára is, az Új-Dél-Wales-i Állami Könyvtár, amelyet 1826-ban nyitottak meg.

Látványosságok

Sydney híres strandjai a város népszerű kuriózumai közé tartoznak a helyiek és a látogatók köreiben. Bár zsúfoltak lehetnek a forró ausztrál napokon, de az olyan beach-ek, mint Coogee, Bondi és Manly, nem maradhatnak el a látnivalók lajstromáról. Ha pedig inkább vizes oldalról szeretnél közelíteni, ne hagyd ki Darling Harbour vagy Sydney kikötőjének felfedezését. A sydneyi kikötőből eszméletlen kilátás nyílik a város leghíresebb nevezetességeire, beleértve a vízparton álló, páratlan Operaházat, amelynek teteje dagadó jachtvitorlákra vagy hatalmas kagylókra hasonlít, és persze a lenyűgöző kikötőhidat. Rengeteg múzeumot bebarangolhatsz, például a Hyde Park Barakk Múzeumot, az Új-Dél-Walesi Művészeti Galériát és az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeumot, míg a Királyi Botanikus Kert és a The Rocks környéke ideális egy kellemes sétához.

Nézzünk be a városba a YouTube-csatornáján keresztül!

Érdekességek

Azt tudod, hogy az ausztrál főváros Canberra, és nem Sydney, ugye? Miután 1901-ben megalakult az ausztrál alkotmány, ki kellett nevezni egy fővárost. Erre a feladatra Sydney és Melbourne is szívesen pályázott, viszont a döntés végül egy „semleges” hely mellett született meg, ami pont a két rivális között található. Mivel a két nagyváros között földrajzilag ekkor még nem létezett másik város, így létre kellett hozni egyet, ez a város pedig Canberra lett.
Minden nyolcadik ember 65 évnél idősebb Sydneyben.
A sydneyi kikötőhíd a világ legszélesebb és legmagasabb acélhídja és a Guinness-rekordok szerint az ötödik leghosszabb átívelő híd. Kilenc évig épült, majdnem 20 millió ausztrál dollárba került – ez hatalmas összegnek számított az 1930-as évek elején tapasztalt gazdasági világválság idején. 1932. március 19-én nyitották meg hivatalosan a forgalom előtt.
A sydneyi halpiac a legnagyobb ilyen jellegű piac a déli féltekén és a világ harmadik legnagyobb ilyen marketje.
A George Street Ausztrália legrégebbi utcája.
A Sydney-i Operaház építésének költsége 102 millió ausztrál dollár volt az eredeti 7 milliós becsült érték helyett.
Sydney legkisebb strandja a Darling Point-i McKell Beach, amely apály idején csak hajóval érhető el.
Az 1893 és 1898 között épített Queen Victoria épületet (QVB) az angol királynő 1897-es gyémánt jubileumának emlékére nevezték el.
A Bondi Beach szerepel a Guinness-rekordok könyvében a legnagyobb fürdőruhás fotózással: 2007-ben 1010 bikinis nőt kaptak lencsevégre a strand homokján.
A világon ismert eukaliptuszfajok 13 százaléka a Kék-hegységben található.
Valószínűleg ezerszer láttad már fotón az ikonikus Sydney Operaházat, hiszen minden Sydneyvel kapcsolatos promóción megjelenik. Képzeld el, hogy 15 ezer 500 izzó van benne, és ezeket évente ki kell cserélni.
A sport fontos része Sydney kultúrájának. A legnépszerűbb a rögbi, illetve a krikett. Utóbbi sportágat az angolok népszerűsítették az országban.
Ausztráliában a szavak rövidebbek. Az ausztrálok imádják rövidíteni a mondatalkotó elemeket. Néhány leggyakrabban használt rövidítés: Maccas – McDonalds, exy – expensive (drága), cozzie – swimming costume (úszóruha). A servo szó a gas station-nel egyenértékű, benzinkutat jelöl, és jó, ha tudod, hogy Ausztráliában a „thong” (tanga) a lábadra kerül, ez ugyanis egy ausztrál kifejezés a flip-flopra.
A lakosság nagy része angolul beszél, a leggyakrabban használt további nyelvek az arab, a kínai és a görög. Sydney a világ hetedik legnagyobb százalékban külföldön született személyekkel rendelkező városa. A bevándorlók teszik ki a város éves népesség növekedésének 75 százalékát.

Ha egyszer abban a szerencsés helyzetben leszel, hogy eljutsz Sydneybe, akkor tudd, hogy az angollal itt is tökéletesen megállsz majd a lábadon. Itt egy újabb motiváció, hogy miért is tanuld a nyelvet! Ha pedig szeretnél egy jó angol nyelviskolában tanulni, akkor gyere hozzánk, a Speakbe! Mert a leggyorsabban és leghatékonyabban beszéd közben lehet megtanulni angolul.