Átváltozó filmcímek II.: Mert mindig kell egy folytatás – Speak! Angol Nyelviskola

Talán már hallottatok róla, hogy bizonyos szavakat másképp írunk és ejtünk az amerikai angolban és a brit angolban – ha máshol nem, akkor a Speak! Angol Nyelviskola egyik korábbi bejegyzésében már feszegettük a témát. Viszont a brit és amerikai különbségeket nemcsak egyszerű szavakban (theatre vs. theater, colour vs. color), hanem filmcímekben is megtalálhatjuk. De miért változik meg a filmek címe az Atlanti-óceán két oldalán? Az előző részben már megismerhettétek a Zootropolis, a Die Hard és más filmek titkait – a folytatás, a filmvilághoz hasonlóan, most sem maradhat el! Átváltozó filmcímek újratöltve – Hubay Gergely, a Speak! Angol Nyelviskola tanárának bejegyzése.

Kezdjük ismét egy aktuális filmmel, a Magyarországon Agyas és agyatlan címmel mozikba kerülő Sacha Baron Cohen vígjátékkal. Az egykori Borat ezúttal is a taplóság határvidékén kalandozik, ezúttal egy titkos összeesküvésbe kerülő brit focihuligánt alakít, aki csupán rég elveszett testvérével szeretné rendezni a viszonyát.

A film eredeti angol címe Grimsby volt, a főhős ugyanis ebben a szegény angol halászfaluban tengődik és a helyi csapat lelkes szurkolója. Mivel a kis település az óceán túlpartján teljesen ismeretlen, az amerikai piacra átnevezték a filmet, ott The Brothers Grimsby (Grimsby fivérek) címen mutatták be úgy, hogy a főszereplőket nem is így hívják. A cím ezúttal egy szóvicc, a Grismby városkából és a Grimm fivérekből (The Brothers Grimm) összegyúrt torz szó azonban se így, se úgy nem értelmes különösebben – tehát ilyen szempontból tökéletes párja a filmnek. Ezúttal lehet, hogy a magyar cím a legtalálóbb, az Agyas és agyatlan ugyanis a klasszikus Jane Austen regények (Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet) címadási szokásait parodizálja.

Szintén szlenges humorból ered az egyik legfurcsább és a nézői szemponthól legaljasabb címjáték, a 2003-as Kenguru Jack (Kangaroo Jack). A kenguru jack egy Ausztráliában honos szleng kifejezés, ami egy városi legendából ered. Eszerint egy csapat autós elütött egy kengurut, majd a nagy fogás láttán kabátot húztak a szegény jószágra, hogy lefotózzák. A kenguru ekkor magához tért és a ráaggatott cuccokkal együtt elugrált.

Jerry Bruckheimer producer filmjében ez a jelenet is szerepelt, a történet azonban igazi tolvajokról szólt, a Kenguru Jack egyszerűen egy bűnözőkre vonatkozó argó kifejezés volt. Miután a film megbukott a tesztvetítéseken, a Warner Bros. egyszerűen átvágta a filmet és szó szerint értelmezték a film címét – raktak bele egy rappelő, számítógéppel generált kengurut, majd az egykori bűnügyi vígjátékot egyszerűen gyerekfilmként adták el, mivel az előzetesekbe csak az apró mellékszerepet játszó kengurut szerepeltették. Ebben az esetben a cím nem változott ugyan, hanem a filmet igazították a címhez.

Végezetül emlékezzünk meg a filmtörténelem egyik leghíresebb címváltozásáról, ami a valóságban soha nem történt meg. A brit királyi család sötét napjait feldolgozó György király egy humorral átitatott történelmi dráma a Hannover ház tragikus sorsú tagjáról – III. György egy ismeretlen betegség miatt egyre mélyebb őrületbe süllyedt, így a monarchia ellenségei páratlan alkalmat látnak a királyság felszámolásában. A film angol címe The Madness of King George, a legenda szerint azonban a filmet átnevezték Amerikában, mivel az eredeti cím (The Madness of George III) esetében a folytatásokhoz szokott amerikaik azt hitték, hogy ez a film egy folytatás. A forgalmazó állítólag attól tartott, hogy mivel I. és II. György őrületéről nem készült film, az amerikaiak egyszerűen nem nézték volna meg ezt a kosztümös történelmi drámát, ha cím ott is a római hármasra végződött volna.

A történet igyekszik görbe tükröt tartani az ostoba amerikaiak elé, azonban ez a történet sajnos nem igaz. Habár a Rambo vagy Die Hard filmek esetében a III szám valóban folytatást jelölt, a művészfilmek esetében ez a veszély egyáltalán nem állt fenn. A valóság az, hogy a film alapjául szolgáló Alan Bennett darab valóban az volt, hogy The Madness of George III, a hármas számot azonban sem Amerikában, sem Angliában nem használtak a film címében. A forgalmazó úgy döntött, hogy a címbe muszáj belerakni a király szót, így azonban a hármas számot kellett kivenni (az angolban titulus, a név és a szám együtt ütik egymást). A filmet tehát valóban átnevezték, de nem a buta amerikai közönség miatt, hanem az angol nyelvtan szabályai miatt.

Kövesd a Speak! Angol Nyelviskola Facebook-oldalát, hogy mindig első kézből értesülj aktuális, fontos, vagy érdekes írásainkról:

Hubai Gergely, Speak! Angol Nyelviskola