Mindjárt kezdődik a tanév! Hogy néz ki az angol iskolai rendszer? Miben más, mint Magyarországon?

Kép forrása: canva – canva.com

Hamarosan beköszönt minden gyermek „rémálma”, véget ér a vakáció, újra eljön szeptember eleje, vagyis elkezdődik az iskola. Minden hétköznap korán kell kelni, cipelni a nehéz iskolatáskát, ráadásul egyre szorosabbra kell összehúzni a csípős reggeli hidegben a kabátot, amíg botorkálunk kedvetlenül a suli felé. Merthogy a legtöbb gyerek nem szívesen ül vissza az iskolapadba annak ellenére sem, hogy újra találkozhat a rég nem látott osztálytársaival, barátaival. Ennek az oka pedig az, hogy fáradt pedagógusok „tankönyv ízű” óráinak meghallgatása után minden délután órákig kell még magolni a feladott leckét – persze tisztelet a nem is oly kisszámú kivételnek. Vajon más országokban, például az angol nyelvűekben is ez a helyzet?

Sok külföldre szakadt hazánkfia telepedett le Angliában a családjával együtt. Ha összehasonlítjuk az ottani iskolarendszert a miénkkel, akkor több különbséget fellelhetünk. Hogy ezek miatt jobb vagy rosszabb Angliában iskolásnak lenni, azt nehéz eldönteni, erősen megoszlanak a vélemények. Ha azonban szeretnénk utánanézni, hogy mik ezek az eltérések, akkor érdemes az angol nyelvű oldalakon keresgélnünk. Ehhez persze nem árt, ha ismerjük a nyelvet. Ha nem elég jó az angolunk, akkor szükséges fejlesztenünk. Addig pedig nagyvonalakban nézzük, hogy miben más az angol iskolarendszer a Magyarországon megszokotthoz képest.

Óvodások iskolában?

A legszembetűnőbb különbség, hogy a kicsik már egészen fiatalon, akár négy évesen iskolába kell, hogy menjenek. Ennek feltétele, hogy a szeptember eleji iskolakezdésig a gyermek töltse be a negyedik életévét, ellenkező esetben a következő tanévben kell jelentkezni a tanintézményeknél. Persze a korai kezdés nem jelenti azt, hogy amíg a magyar gyermek a középsős mókuscsoportban gyurmázik, meg krumplinyomdázik, addig az angol fiatal a deriválást tanulja. A szigetországban is sokat játszanak, sokat mozognak a kicsik, természetesen nem kell az iskolapadban ülni nyolctól-négyig. A különbség azonban a magyar ovikhoz képest az, hogy ezekben a Pre-School intézményekben már négy-hat évesen elkezdenek ismerkedni a gyermekek a szorzótáblával, illetve a betűkkel, olvasással. Amíg nálunk ez a hétéveseknek egy megterhelő, aránylag gyorsan lezajló egyéves folyamatot jelent elsősként, addig az angolok ezt kicsit lassabban, játékosabb formában oldják meg. Az előkészítő letelte után az öt-hat évesek valóban elkezdik a tanulást az úgynevezett Primary School keretein belül, amely a gyakorlatban a magyar általános iskolának felel meg. A hely viszont nem változik, a legtöbb esetben a gyerekek a már jól megszokott helyszínen tanulhatják meg az alapokat. Az angol iskola és tanítás legnagyobb fegyvere, hogy a kicsiket az önálló gondolkodásra, a pozitív szellemiségre nevelik. Nincs önbecsülés-csorbítás, nincs lekezelés, nem hangozhatnak el az általunk sajnos jól ismert „buta vagy fiam” és „belőled nem lesz semmi” frázisok. Úgy állnak hozzá, hogy mindenkinek meg kell találnia a helyét az életben és természetesen a munka világában is. Ehhez pedig minden feltétel adott: az iskolák általában jól felszereltek, a gyerekek hírből sem ismerhetik a krétapor szagát, a legtöbb tanterem interaktív táblával van ellátva. Nem hiányozhat a könyvtár, az előadóterem, a számítógépterem, a videós szoba, az iskolai büfék magas színvonaláról nem is beszélve.

Jól hangzik, de mennyibe kerül?

A kicsik könnyebben tanulhatnak, ha minden körülmény adott ehhez. Igen ám, de ezeket fenn is kell tartani, ráadásul biztosan sok apró-cseprő dolgot kér az intézmény, ha oda járatom a gyerekemet. Nos, a helyzet az, hogy egyáltalán nem. Minden felszerelést a fenntartó áll, legyen az az önkormányzat, egy alapítvány, vagy akár az egyház. A magániskolákat leszámítva, ahol valóban megkérik az oktatás árát, minden költségtől mentesíteni próbálják a szülőket. Ráadásul ez majdnem szó szerint értendő! Nem kell tisztasági csomag a gyereknek, nem kell méregdrága, soha, vagy csak alig használt felszereléseket vásárolnunk az iskolakezdésre, de még csak a füzetet vagy a tankönyvet sem kell önerőből kifizetnünk. Ez azért is jó, mert nem kell minden eszközt naponta cipelniük a gyerekeknek az iskola és az otthonuk között. A felszerelést tehát mind az iskola állja, a szülőnek csak két feladata és kiadása van. Az egyik, hogy biztosítsa, hogy a gyermek a testnevelésre mindig vigyen magával tiszta, a tanórára megfelelő ruházatot, valamint meg kell vásárolnia a kötelező iskolai egyenruhát és köpenyt. Utóbbinál álljunk meg egy szóra. Nálunk jó pár éve eltörölték ezeknek a használatát, mondván visszaveti a gyermek személyiségének kialakulását, elavult eszköz, nincs rá szükség. Az angolok viszont úgy gondolkodnak, hogy a személyiség kialakulása számtalan más tényezőtől sokkal jobban függ, mint attól, hogy a fiatal szabadon eldönthesse, hogy iskolába menet kék vagy zöld, kockás vagy csíkos, esetleg fodros vagy csipkés ruhát vesz-e föl. Viszont az egyenruha erősíti bennünk a csapatba, az egy helyre tartozás érzését, az egymásért való kiállást, ráadásul eltünteti a különböző társadalmi rétegek közötti különbségeket is, ezáltal egyenlőbbé válhatnak a gyerekek egymás szemében. Ilyen megfontolásból pedig nem is olyan rossz ötlet.

Oké, hogy kezdődik, de mikor lesz már szünet?

A Primary School tizenegy-tizenkét éves korban ér véget, amit a Secondary School követ, amelyet GCSE (General Certificate of Secondary Education) vizsgával zárnak a diákok. Ez Magyarországon az alapfokú érettségivel lehet nagyjából egy szinten. Ezután következik a Sixth Form College, amely vagy szakmát ad a fiatalok kezébe, vagy felkészíti őket az egyetemi tanulmányaikra. Utóbbi esetben A-level (Advanced Level) vizsgát tesznek, amely az emelt szintű érettségivel egyenértékű. A diákok Angliában 18 éves korukig tankötelezettek, bármennyire is szeretnek suliba járni, gyaníthatóan ők is azt nézik meg először az új tanév kezdetén, hogy mikor kezdődik a következő iskolaszünet. A nálunk megszokott őszi, téli és tavaszi szünet a szigetországban is ki van adva, ott azonban ezek néhány nappal tovább tartanak, és nem csak ezek a hosszabb leállások az intézményekben. Az évet ők ugyanis általában hat részre osztják, és nagyjából másfél havonta néhány nap pihenőt engedélyeznek a nebulóknak. Így a körülbelül kéthetes, nálunk is megszokott, nagy szünetek mellett februárban a síszezonra is hagynak néhány napot, míg május-június fordulóján is adnak a diákoknak szusszanásnyi időt felkészülni a nagy hajrára. Emiatt viszont a suli csak július második felében ér véget, vagyis a nagy nyári vakáció jó egy hónappal rövidebb, mint nálunk. Mindenki döntse el maga, hogy melyik a jobb megoldás.

Az angol iskolarendszerre való kitekintésünkkel igyekeztünk a pozitív oldalát megfogni a témának, ha azonban szeretnél ennél is bővebb információkat megtudni, akkor érdemes az angol nyelvű oldalakon keresgélni. Ha nehezen megy az angol, akkor előtte keresd fel a Speak! Nyelviskolát, ahol jelentkezhetsz többféle online angol képzésre. Első lépésként pedig töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőt!

Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító