Albert Eszter
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Albert Eszterrel beszélgettünk. Eszti elmesélte, hogy Hogyan tanult meg angolul? Mi motiválta az angol tanulásban? Mért lett angol tanár? Hogyan éli meg az online angolt? Hogyan látja magát, a Speaket és Magyarországot 5 év múlva és még sok minden mást.
Ősszel lesz ötödik éve, hogy a Speak! Nyelviskolában tanítok, emellett az ELTE angol-orosz szakán fogom nemsokára kezdeni az utolsó évemet. Mondhatjuk, hogy angolórákat adok-veszek 🙂
A nagyszüleim Taszáron laktak, ahol a 90-es években az amerikai csapatok állomásoztak. Nagypapám is ott dolgozott a laktanyában, a katonák pedig mindenféle izgalmas eseményt szerveztek a faluban. Szóval teljesen levett a lábamról óvodás koromban a Fruit Loops, a Tabasco szósz meg a mogyoróvaj : )
Oviban ezek után lelkesen jártam angol szakkörre, aztán általános iskolában nagyon stabil alapokat kaptam és sok sikerélményem is lett, így angol tagozatos gimnáziumba jelentkeztem. Mégis azt mondanám, azért tudok angolul, mert számtalan éjszakát átbeszélgettem a világ különböző részeiről származó mindenféle emberrel.
Az általános iskolai tanárnénimen kívül, akit az előbb említettem, pár egyetemi tanáromat emelném ki. Nem is feltétlen a tantárgy miatt, amit tanítottak, inkább a személyiségük és az óráik hangulata tette őket emlékezetessé, legyen szó akár mondattanról, akár nyelvészeti alapozóról. Közös bennük az, hogy bár hatalmas tudásuk van, mégis abszolút közvetlen és humánus módon viselkedtek velünk, diákokkal. Törekszem arra, hogy én is ilyen legyek.
Viszonylag kevert. Két évnyi Skócia után persze van egy elég erős brit hatás, de elég domináns persze a szerepe annak a rengeteg amerikai filmnek, sorozatnak. Egyszer egy amerikai srác azt hitte, kanadai vagyok. Biztos azért, mert hokimezben juharsziruppal itattam mosómedvéket…:)
Összeadva 2 évet mixerkedtem Skóciában, főleg abból a célból, hogy körbe tudjam utazni a világot. Sikerült is félig-meddig: 3 hónapot utazgattam Latin-Amerikában, majd ugyanennyit Dél-Kelet Ázsiában. Valamint Ukrajnában önkénteskedtem, ahol pályaorientációt tartottunk gyerekeknek. Ezek közül a helyek közül sehol sem azt az angolt beszélik, amit mi az iskolában tanultunk… 🙂
Igyekszem ápolgatni a különböző nemzetközi kapcsolataimat, ezen kívül az angol folyton szembejön, ha az ember kinyitja az internetet.
Az emberek, akikkel máshogy nem ismerkedtem volna meg és a helyek, ahova máshogy valószínűleg nem jutottam volna el.
Szeretek emberekkel foglalkozni és angolul beszélgetni. Így azon vagyok, hogy minél jobb beszélgetőpartnerekké tegyem a diákokat, akikkel foglalkozom.
Öt éve, kb mikor hazaköltöztem, találtam rá a hirdetésre és megtetszett ez a lehetőség.
Eleinte szintfelmérőztettem csak, izgalmas, mozgalmas szakasz volt, rengeteg új emberrel találkoztam nap mint nap.
Mikor elkezdtem az egyetemet, akkor kezdtem el magánórákkal foglalkozni, mivel ez jobban bele is fért az időbeosztásomba, meg ez a tanítás igazi, élvezetes oldala. Egy-egy csoportom is volt mindig, ami teljesen más műfaj, de nagyon tetszett az az atmoszféra is.
Igazából az egyetem és a munka egyszerre olyan sűrű volt, hogy különösebb nagy változást nem okozott a mindennapjaimban az, hogy nem lehetett menni sehova. Annak, hogy mindkettő online felületen zajlott, inkább örültem, valahogy sokkal kevesebb időm ment veszendőbe. A legrosszabb számomra a mindennapos bizonytalanság és félelem volt, így örülök, hogy most kicsit fellélegezhettünk.
Nagyon örülök annak, hogy tart ott a technika, hogy megvalósítható, hogy majdnem olyan órát tartsunk, mint offline. És hálisten angol órát kell tartanom, nem mondjuk gépműhely gyakorlatot…:)
Legjobban azt szeretem, ahogy az előbb is említettem, hogy nem veszik el annyi idő nap mint nap ingázással vagy órák közötti tengés-lengéssel.
Többet alszom és jobbakat eszem 🙂
Akár az offline angolóráknál, itt is lehet pörgős és érdekes vagy unalmas és szenvedős egy óra – ez az anyagtól és a tanártól függ.
Én inkább magánóra-párti vagyok, az egy fokkal személyesebb. A csoportosnál szerettem, amikor kialakult egy-egy órán a „flow”, ami nagyon erős tud lenni. Ha valakit motivál, ha egy csapat tagja, ami húzza előre folyton, akkor a csoportost javaslom.
Több olyan diákom is volt, aki az elején alig mert megszólalni (nem feltétlen a „tudás” hiánya miatt, hiszen mind ismerünk olyanokat, akik 100 nemzetközi szóval elboldogulnak, függetlenül attól, hogy milyen nyelven kell épp beszélniük), aztán pár hónap múlva teljesen megtáltosodott.
A személyes figyelmet és törődést emelném ki.
A rugalmasság és a stresszmentes légkör miatt.
„A day without sunshine is like…well…night” (Egy nap napsütés nélkül olyan, mint … nos … az éjszaka)
Boldogan és kiegyensúlyozottan 🙂
Prosperálva és kiegyensúlyozottan 🙂
Reméljük a legjobbakat…
Ha Te is szeretnéd Eszterrel vagy bármely más tanárunkkal bátrabbá, jobbá és választékosabbá tenni az angol beszédedet, akkor első lépésként töltsd ki ingyenes online angol szintfelmérőnket.Kijavítjuk, utána felhívunk, kiértékeljük közösen és adni fogunk pár tanácsot annak érdekében, hogy fejlődhess az angol beszédben.
Kép forrása: Canva-canva.com Szinte minden országban és kultúrában van egy olyan nap az évben, amikor…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Csáti Jankával beszélgettünk. Janka elmesélte, hogy Hogyan lett a Speak…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Osztrogonácz-Ábrám Szabinával beszélgettünk. Szabina elmesélte, hogy Miért lett az USA…
Kép forrása: Canva-canva.com Több mint ezer éves hagyománya van annak, hogy az angol nyelvű Írország…
Kép forrása: Canva-canva.com Sokan érzik úgy, hogy nincs igazán lehetőségük élesben gyakorolni az angolul, mert…
Kép forrása: Canva-canva.com A sikeres angol nyelvtanulás kulcsfontosságú része a következetesség, a folytonos gyakorlás. Persze…