Számos aspektusát jártuk már körbe a nyelvtanulásnak. Beszéltünk a folyamat kulturális háttereiről, motivációs trükkökről, a nyelvtanulás tudományos és szórakoztató szegmenseiről egyaránt.
Ma egy olyan oldaláról ismerheted meg a nyelvtanulást, amilyenről eddig kevés lehetőséged volt. Megnézzük, hogyan formálja az idegen nyelv ismerete az agyad.
Biztosan te is felfigyeltél már arra, hogy a csapból is a tudatosság folyik. Ezzel egyébként semmi probléma, sőt a tudatos táplálkozás, a környezettudatos fogyasztás vagy a tudatos önfejlesztés valóban egy boldogabb, fenntarthatóbb jövőt eredményez az egyén és a társadalom szintjén is.
Egyes kutatások megvilágították, hogy a kétnyelvű emberek esetében jelentősen erősödik a kognitív kontroll. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulás a beszéd, a tudatosság és emlékezet irányítására is jó hatással van.
Ez jobb meggyőzőkészséget, magasabb intenzitású koncentrációt, illetve hatékonyabb munkavégzést is jelent. Pusztán azáltal, hogy olyasmit csinálsz, ami a mai világban már egyébként is alapvetés: nyelvet tanulsz.
A nyelvtanulás növeli a hippokampusz (az előagy egy része) méretét. Most azt gondolhatnád, hogy ez mindennemű tanulás esetében megfigyelhető jelenség, de valójában kizárólag nyelvtanulás esetében figyelhető meg ez a jelenség.
A hippokampusz nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában, ráadásul számtalan idegrendszeri megbetegedés elsőként a hippokampuszt támadja. Láthatod tehát, hogy nem árt erősíteni az agyad ezen területét.
Tudományos megfigyelésekre alapozva állíthatjuk, hogy azon embereknek, akik legalább egy vagy két nyelven beszélnek (az anyanyelvüket leszámítva), az olvasás- és beszédkészségük, valamint az intelligenciahányadosuk is magasabb.
És ami a legfontosabb, ez nemcsak abban az esetben igaz, ha gyerekkorodban kezdesz nyelvet tanulni, hiszen 18 év felett is megfigyelhetők a változások. Az tehát nem lehet kifogás, hogy te már kinőttél abból a korból, hogy ez valamit is számítson.
Az agyad életed során folyamatosan fejlődik. Ha bizonyos részei elhalnak, új agyterületekre osztja ki a korábbi feladatokat, és számos egyéb módon változik annak érdekében, hogy hatékonyabb működésre legyen képes.
A skót Edinburgh-i Egyetem kutatói 2014-ben publikálták kutatási eredményeiket, melyek szerint a nyelvtanulás számos módon segíti az agyat, többek között az öregedés elleni harcban is fontos fegyverténynek bizonyul.
A kutatás eredményei szerint azon emberek, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek, ellenállóbbak a demencia egyes típusaival szemben.
A többnyelvű beszélők körében, a kizárólag az anyanyelvükön beszélőknél mintegy 4-5 évvel később jelentkeznek ezek a tünetek. Ez igaz többek között az Alzheimer-kór esetében fellépő demenciával kapcsolatban is.
Kétségkívül a multitasking korát éljük. A mindennapjaink során számtalan helyzetben kell megosztott figyelemmel működnünk. Tömegközlekedésen is a munkahelyi e-maileket bújjuk a mobilunkon, esetleg érdekes tartalmakat fogyasztunk.
Jellemzően nem egy monoton munkafolyamat terhel minket egész nap, hanem több kisebb feladat, amelyek között az agyunknak “ugrálnia” kell.
Márpedig az agyunkat elképesztő módon terheli a multitasking. Sokkal több energiát igényel több apró feladat egymás után – vagy egyszerre – történő végrehajtása, mint egy nagy munkafolyamat elvégzése.
A nyelvtanulás ebben is segít. Fejleszti ugyanis az agyad azon területeit, amelyek a feladatok közötti gyors váltási képességért felelősek. Ezáltal lassabban fáradsz el a mindennapjaid során, azaz lényegesen hatékonyabb leszel abban, amit csinálsz.
Szóval ne habozz, ha eddig még nem léptél a nyelvtanulás ösvényére, még nem késő. Tanulj angolul 100% beszéd, 0% könyv módszerünkkel, és ezzel együtt fejleszd az agyad kapacitását:
Kép forrása: Canva-canva.-com Amikor utazom, mindig ott motoszkál bennem a kíváncsiság: vajon milyen lehet egy…
Mi a különbség a hard, hardly, és hard (keményen) között? 🤔 Példákkal mutatom, hogy könnyen…
Arrive in vagy arrive at? Nagyon nem mindegy‼️ Az arrive in-t városoknál, országoknál használjuk. Az…