Hogyan készülj profiként egy feladatra? És miért kell sokat „passzolnod” ahhoz, hogy gyomorgörcs nélkül tudj angolul beszélni? – Dunay Péter (Speak! Nyelviskola)

Túl vagyunk az EB pótselejtezőkön és a Nemzetek Ligája meccseken. A magyar válogatott remekül szerepelt, és rengeteg figyelmet kapott az egész országtól. Nagyon sok háttér-információhoz juthattunk hozzá a csapattal és a felkészülésükkel kapcsolatban. Az egyik ilyen információ pedig irtó hasznos Neked is, ha szeretnél gyomorgörcs, izzadó tenyér, és eperpiros arcszín nélkül angolul beszélni!

Minden mérkőzés előtt már legalább fél órával bejelentkezett a közmédia, ahol különböző szakértők elemezték a csapatokat, a játékosokat és latolgatták az esélyeket. Az egyik ilyen elemzésnél valami nagyon megütötte a fülemet.

Tartozom egy vallomással: imádom a focit. Sok focit nézek, régen fociztam is, de ez az én fülemet is megütötte (sőt, még a feleségemét is). Ez a valami még soha nem tűnt fel nekem sem, pedig végig ott hevert a nyilvánvaló tény az orrom/orrunk előtt.

Szóval az adat az, hogy egy játékos egy meccsen átlagban 60 (!) másodpercet érintkezik a labdával. Te jó ég, tényleg!

Fociberkeken belül van egy nagyon fontos nézőpont, ami a fizikai felkészítés mellett a legnagyobb figyelmet kapja.

A labdás edzéseket lehetőleg úgy kell felépíteni, hogy minél nagyobb legyen az érintésszám. (Mindjárt elmondom mit is jelent ez pontosan.)

Amikor belesünk a csapatok felkészülésébe, három gyakorlatot mindig kifigyelhetünk:

1. dekázás;
2. páros passzolgatás;
3. cicázás kisebb csoportokban.

Egyébként ezeken kívül sok helyen azt is fontosnak tartják, hogy a játékosok lábteniszezzenek, és kispályás meccseket is játsszanak – így sokkal többet tudnak találkozni a labdával. A labdával való találkozást nevezzük érintésszámnak.

Minden ilyen gyakorlat egy közös célt szolgál. Mégpedig azt, hogy megvalósuljon a nagy mennyiségű érintésszám.

Vagyis a profik – kivétel nélkül – mindig úgy készülnek, hogy az edzéseken a meccsenkénti átlag 60 másodperces érintés mennyiségnek a többezerszeresét hajtják végre.

Mindezt azért, hogy amikor a meccsen náluk van a labda, akkor ne a labdára kelljen figyelniük. Ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy mit tegyenek vele. Azért, hogy a társaikra, és a játékra tudjanak figyelni.

De akár vehetjük az úszást is példaként. Szerinted hány hosszt kell leúszni ahhoz, hogy aztán a versenyen azon az 1-2-3-4-5 hosszon minél jobb eredményt érjen el a versenyző, és ne a helyes kéz-, vagy lábmozdulatokra koncentráljon? Elképesztő mennyiséget!

Hogyan lehet ezt a gondolkodásmódot átvinni az angoltanulásra?

Ahhoz, hogy valaki egy élethelyzetben el tudjon mondani 10-20-30-40 mondatot, ahhoz bizony az edzéseken ennek a többszázszorosát kell tudnia elmondania.

Vagyis addig és annyit kell gyakorolnod, amíg éles helyzetben már nem az angolra figyelsz, hanem a másik emberre, és arra, amit mond.

Tehát a helyes kérdés a következő:

Hány mondatot mondtál ma?

Hány mondatot mondtál tegnap?

Ha semennyit, akkor sajna még az amatőr ligában tengődsz.

Zéró érintésszámmal SEMMI ESÉLYED! SOHA NEM IS VOLT!

Hogyan fogsz tudni gyomorgörcs nélkül angolul beszélni?

Ha minél többet „passzolsz”, vagyis az edzéseken (órákon) a többszázszorosát legyártod annak a mondatmennyiségnek, amit egy hétköznapi beszélgetésben ki fogsz mondani.

A jó hír, hogy ez csak rajtad múlik. Nem a mitikus nyelvérzéken, vagy bármilyen veled született képességen. Csak és kizárólag azon, hogy mennyire vagy elkötelezett, szorgalmas, kitartó és profi. És azon, hogy mikor

Szeretnél megszabadulni az angol okozta stressztől, szorongástól és gyomorgörcstől, és olyan pontosan szeretnél angolul beszélni, ahogy a válogatott labdarúgók passzolnak? Akkor töltsd ki az ingyenes online szintfelmérőnket, mert ez az első lépés a beszédközpontú nyelvtanulás útján!

Dunay Péter
alapító, szakmai vezető
Speak! Nyelviskola