Rengeteget beszéltünk már erről mi is és osztottuk meg a véleményünket és tapasztalatainkat a nyelvoktatásról és mindig arra jutottunk, hogy bizony a nyelvoktatás itthon több sebből vérzik.
Miért? Jól látható, hogy egyre kevesebb nyelvvizsga kerül kézbe, ebből következik, hogy több 10 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon.
„Nem mennyiségi problémák vannak, nem az óraszámokkal van baj” – szögezte le Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki a HVG-nek azt mondta, angolból 480 tanóra alatt el lehet jutni a nulláról a középfokig, az állami iskolákban tanulók ennél pedig jóval több nyelvórán vesznek részt. Az óraszámok valóban megfelelnek a V4-es országok átlagának: az általános iskolások minimum 504, a középiskolások további 432 nyelvórát ülnek végig, az intézmények egy része ráadásul a szabadon felhasználható órakeretből is elkülönít heti egy-két órát a nyelvoktatásra, vagyis a valós óraszám ennél is magasabb. Nem véletlen, hogy a kutatás készítői szerint önmagában az óraszámemelés nem lenne csodaszer, legfeljebb azt lehetne megvizsgálni, érdemes lenne-e már a 2. vagy a 3. évfolyamon megkezdeni a nyelvoktatást, az európai országok zömében ugyanis már a 6-8 évesek is tanulnak idegen nyelveket. – írta az Eduline.
Mi a legfőbb probléma?
Az iskolaigazgatók szerint, sokkal inkább a diákok motiválatlansága, de a szakmailag felkészült pedagógusok hiánya is közrejátszik. A tanárhiányról és a nagy fluktuációról árulkodik, hogy a kutatók által megkérdezett 11. évfolyamosok negyede arról számolt be, hogy az idegennyelv-tanulás megkezdése óta összesen négy-hat nyelvtanáruk volt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy majdnem minden tanévben új pedagógus kezdett foglalkozni velük.
Ahogy ezt olvastam rögtön eszembejutott, amikor gimiben minden évben új angol tanárt kaptunk. Sőt. Az utolsó évben, amikor érettségiztünk mindenki emelt angol érettségire jelentkezett és még így is tanárcsere volt, pedig nagyon jól tudtunk az előző tanárral összedolgozni és együtt készülni az érettségire. Sajnos az új tanár nem tudott magyarul, ami nem is lett volna akkora probléma, de fogalma sem volt, hogy itthon milyen egy érettségi.
Külföldön jártam egyetemre, így érzem magamon és a környezetemen is, hogy mennyivel másabb a kint megszerzett tudás és tapasztalat, mint az itthoni, iskolapadban szerzett. Ezért valós probléma, hogy a meglévő pedagógusok szakmai továbbképzése és külföldi kurzusok szinte sehol nincsenek támogatva, nincs rá pénz. Az iskolák nagy részében pedig még anyanyelvi lektor sincs. Pedig fontos lenne, hogy az angol órákon ne magyarul beszéljenek, és csoportokban dolgozzanak a munkafüzet helyett, illetve szólaljanak meg az adott idegennyelven.
A kisebb testvéreimen látom én is, amit a kutatás során a tanárok elmondtak: a diákok túlterheltsége (egy gimnazistának akár 35-36 órája is lehet egy héten) sem könnyít a helyzetükön, ahogy az informatikai eszközök, például a kivetítők, a wifi, az okostábla hiánya sem.
A másik égető probléma a szintfelmérés. Erről már rengeteget beszéltünk korábban YouTube csatornánkon és itt a blogon is. Berényi Milán szerint kulcskérdés a szintfelmérés – a kutatás szerint a középiskolák tíz százalékában még mindig a névsor alapján alakítanak ki különböző nyelvi csoportokat –, de az sem javít a nyelvoktatás hatékonyságán, hogy az előrehozott nyelvi érettségit vagy nyelvvizsgát tett gimnazistákat a legtöbb intézményben felmentik a nyelvórák látogatása alól, így azonban tudásuk gyorsan megkopik.
A neheze még csak most jön
2020-tól csak azok felvételizhetnek egyetemre, vagy főiskolára, akik legalább egy emelt szintű érettségit és egy középfokú nyelvvizsgát szereznek. Érthetetlen miért van erre szükség, hiszen látható eredménye van annak, hogy mi történik akkor, amikor a diplomát nyelvvizsgához kötik. Rengeteg diploma ragadt bent az egyetemeken. Persze ez erősítheti a diákok motivációját, ahogy a kisebb testvérem elmondta, nincs mese, meg kell szerezni a nyelvvizsgát, de hogyan? Nem tud több időt már elvenni a tanulásra. Így is ezzel telnek a délutánok, a hétvégék, a szünetek. Emellett sportol is. Melyik kezébe harapjon bele? Miért kell ilyen nehéz döntés elé állítani 14-18 éves gyerekeket? Miért kell ilyen szigorú szabályokat hozni, miközben a középiskolák 30-40 százalékában nincsenek meg azok a feltételek, amik biztosítják, hogy elsajátíts egy idegennyelvet és felkészülhess a nyelvvizsgára. Ennek következtében, olyan diákok fognak kiszorulni a felsőoktatásból, akik nem engedhetik meg maguknak a különtanárokat, vagy a nyelviskolai kurzusokat.
„A minisztérium vizsgálja, hogy ennek milyen hatásai lesznek” – így kommentálta a kritikákat október elején Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.
Bár azóta se hallani, hogy lazítanának a felvételi feltételeken. Ehelyett a kormány a tanári továbbképzések számának növelését, a tantervi-módszertani fejlesztést, az anyanyelvi tanárok alkalmazását és a külföldi nyári kurzusokat, osztálykirándulásokat látja megoldásnak és támogatná. Az hogy ez csak terv marad, vagy meg is valósul, arról nem tudni még.
forrás: Eduline