Washington állatvilága (3. rész): Szamarak vs. elefántok – Speak! Angol Nyelviskola

Az amerikai politika világa tele van különös metaforákkal és ezek egy része érdekes módon kapcsolódik az állatokhoz. Mivel a Speak! Angol Nyelviskola mindig figyel az aktualitásokra is, szeretnénk nektek segítséget nyújtani a világ jobb megértésében is – az előző részekben már olvashattatok az elnöki hatalmat viselő béna kacsáról, majd a választásokat eldöntő szalamandráról. Most megismerhetitek az amerikai politika két állati főhősét/kabaláját: a szamarat és az elefántot, akik 142 éve küzdenek egymással a választásokon.

A politika a hatalom játéka, de a hatalom megszerzéséhez nagyon sok minden kell: üzenet, mozgósítás és persze jelképek, amelyek mögé beállhatnak az emberek. A pártszimpátiát kifejező jelképek Magyarországon sem ismeretlenek: a Fidesz narancsa (mind a szín, mind a gyümölcs) vagy az MSZP vörös szegfűje egyaránt a színek és a növények tematikája alapján tematizálták a közbeszédet az elmúlt 25 évben.

Amerika politikai pártjai ezzel szemben az állatok világában találták meg a tökéletes jelképeket: a Demokrata Párt jelképe a szamár, a Republikánusoké pedig az elefánt. A választás elsőre furának tűnhet – az előbbi állatról Amerikában is rengeteg negatív sztereotípia él (pl. buta és makacs), az utóbbi pedig nem is őshonos az Újvilágban. Akkor mégis miért csapnak össze négyévente a szamarak az elefántokkal?

Kezdjük a demokraták szamarával, mivel meglepő módon ő a régebbi jelkép: a politikai szerveződés 1828-ban alakult meg, ezzel a történelem legöregebb ma is aktív pártja. A szamár jelkép eredetéhez hozzátartozik, hogy Amerikában 1816 és a korai 1830-as évek között a korábbi Föderalista Párt megszűnésével gyakorlatilag egypártrendszer alakult ki, az újabb szakadást az egykori háborús hős Andrew Jackson személye váltotta ki. A hirtelen haragú és megosztó elnökjelölt ellenfeleitől kapta meg a Jackass (szamár) becenevet, ez a nevének torzításából eredt. A korabeli választási hadjáratokban ez a támadás még kifejezetten lágy volt, az ellenfelek például addig támadták Jackson feleségét (az asszony egy rosszul elintézett válás miatt gyakorlatilag pár évig bigámiában élt a férjével), ráadásul az asszony a választás után szívinfarktust kapott – Jackson szerint éppen a támadások vezettek idáig.

A Demokrata Párt a nemtelen vagdalkozások ellenére próbálta a legtöbbet kihozni a helyzetből és a jackass csúfolódást próbálták pozitív színben feltüntetni. Jackson, akárcsak a szamár, makacs volt ugyan, de jól bírta a munkát és egész életét az emberek szolgálatába állította – legalábbis a párt így kommunikálta a szamár hasonlatot. Elutasítás helyett a Demokraták keblükre ölelték a szamár metaforát és mind a mai napig megtartották. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy manapság inkább az alliteráló Democratic Donkey formát használják, mivel a Jackass szó számos negatív jelentéssel bír (pl. azt is jelenti, hogy seggfej, vagy idióta barom). A szamár, mint állat konzekvensen megjelent a Párt sajtóanyagaiban is – és ami még fontosabb, a kor elsőszámú véleményformáló médiumában, az újságokban, különösen a politikai karikatúrákban – és itt rá is térhetünk a Republikánus Elefántra.

Mivel a Republikánus Párt később alakult (egészen pontosan 1854-ben), ezért a jelképük és később alakult ki – a Demokratákhoz hasonlóan ők sem maguk választották a jelképet. Sokáig használták például a fehérfejű rétisast az USA középső államaiban (itt a farmerok szavazatainak megszerzése érdekében a Demokraták gyakran kakasos logóval kampányoltak.  Azonban a fehérfejű rétisas 1782 óta nemzeti madár is volt, így a Republikánusok gyakorlatilag egy nemzeti jelképet sajátítottak ki. Az elefánt jelképet egy karikaturista, Thomas Nast használta először a Harper’s Weekly hasábjain, az oroszlánnak öltözött szamár az erdő többi állata mellett The Republican Vote felirattal ellátott elefántot is megijeszti. Az elefánt később más karikatúrákon is megjelent – és igazából a szamár is ekkor kanonizálódott a demokraták kabalájaként.

Habár minden négy évben felvetődik, hogy talán más szerveződés is elindulhatna a választásokon, nagyon valószínű, hogy az idén 142 éves ikonok még legalább ennyi ideig küzdenek meg egymással.

Ha tetszett az írásunk és szeretnél még hasonló storykat olvasni, akkor kövesd a Speak! Angol Nyelviskola Facebook-oldalát, hogy első kézből értesülj, ha új cikkel jelentkezünk:

Hubai Gergely, a Speak! Angol Nyelviskola tanára