Egyéni vs. csoportos nyelvtanulás

A szintfelmérőkön mindig felmérjük, hogy egy-egy diákjelöltünk pontosan mennyit és hol tanult korábban angolul. Ezeken az alkalmakon sokszor találkozunk azzal, hogy ha valaki tanult csoportban, akkor nem igazán szerette, mivel úgy érezte, hogy az egyéni fejlődésére nem fektetnek elég hangsúlyt. Hogy nem kap elég figyelmet és törődést, nem kap visszacsatolást, vagy egyszerűen nem jut elégszer szóhoz az órán.

Ezek miatt sokan inkább magántanárhoz fordulnak, ami teljesen érthető, és látszólag logikus megoldás erre a problémára. Hiszen ha egy tanár csak egy diákra figyel, abból egyenesen annak kéne következnie, hogy minden törődést és figyelmet megkap, és pontosan úgy fog haladni, mint szeretne, ugye?

Nem az egyéni nyelvtanulás ellen akarok beszélni, hiszen van, akinek tényleg ez jön be igazán. Ugyanakkor arra az egyszerű kérdésre is választ kéne adni végre, hogy ha valaki meg akar tanulni angolul beszélni, akkor csak egyetlen emberrel akar folyamatosan kommunikálni, vagy adott esetben 12-13 másikkal? Melyik a célravezetőbb megoldás?

Mielőtt találkoztam azzal a módszerrel, amivel mi tanítunk, én sem gondoltam, hogy lehetséges elég figyelmet adni egyszerre akár 13-14 diáknak, és mindezt úgy, hogy közben mindegyiküknek van lehetősége gyakorlatilag folyamatosan beszélni az órán. Pedig lehet. És nem is kell hozzá forradalmasítani a nyelvtanulási módszereket.

Az egyéni fejlődésre fektetett figyelem abban az alapelvünkben nyilvánul meg, hogy minden csoportot igyekszünk homogenizálni. Ez azt jelenti, hogy azt szeretnénk, ha mindenki egy tudásszinten lenne a csoportban. Ebben segít a lézerpontos szintfelmérő, a bemutatóóra, illetve az angol tanfolyam kezdete után a tanáraink figyelő tekintete 🙂

Elő szokott fordulni, hogy egy-egy diák, miután ismét elkezd tanulni, gyorsabban halad, mint a társai, és több kihívást is elbírna, mint amit az adott szint jelent. Ilyen esetben mindig felmérjük, hogy valóban mehetne-e magasabb szintre az illető, és amennyiben igen, akkor ő onnan fogja folytatni a tanulást. Tehát mi senkit sem tartunk bent erőszakkal egy olyan csoportban, ami neki már nem elég. Mert ez sem szakmailag, sem emberileg nem lenne korrekt.

Az egyéni fejlődéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő legyen a tanulási környezet, vagyis hogy a diák vele egy szinten lévőkkel tanuljon együtt. Ami a személyes, „extra” és egyedi célokat illeti (nyelvvizsga, állasinterjú, szakmai angol stb.), a tanáraink mindig igyekeznek törődni ezekkel is, extra feladatok, plusz gyakorlás formájában. Mert elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy mindenkinek legyen célja, és minden célt komolyan veszünk.

Ha ezt a két dolgot (homogén csoport + a személyes célokkal való törődés) biztosítjuk, úgy gondolom, már csak a diákon múlik, hogy el fogja-e érni a célját. Foteltanárok, szájkiszárító elméleti magyarázatok, méregdrága tankönyvek, agyzsibbasztó egyéni, vagy motivációszegény online tanulás nélkül is.

Ha Te is ki szeretnéd próbálni, hogy milyen érzés hozzád hasonló tudásszintű emberekkel, és egy gyakorlatias, folyamatos beszédre épülő módszerrel angolul tanulni, akkor jelentkezz ingyenes szintfelmérőnkre:

Pető Zsanett, a Speak! Nyelviskola szolgáltatási vezetője