A legkevésbé a magyar fiatalok hajlandók idegen nyelvet tanulni az egész EU-ban (kutatás)

Az Európai Bizottság friss, 2018 áprilisában készített kutatása szerint ismét az európai tornasor végén kullogunk a nyelvtanulásban.

A 15 és 30 éves kor közötti EU-s állampolgárok közül a magyarok mutatják a legkisebb érdeklődést arra, hogy elsajátítsanak egy idegen nyelvet.

A felmérés szerint a magyarok 38 százalékának nincs igénye a további nyelvek ismeretére, míg ugyanez az arány például Szlovákiában 22, Lengyelországban 21 százalék, Csehországban pedig 29, – a 28 tagország átlaga 22 százalék.

A kép forrása: Európai Bizottság

Emellett, azt is megtudhatjuk a kutatási eredményekből, hogy

• a britek (68%) után a magyarok (29%) között a legmagasabb azoknak az aránya, akik kizárólag egy idegen nyelvet beszélnek, miközben az EU-s átlag 20%, a listavezető Dániában pedig mindössze 1% (!).

• a britek (74%) után a magyarok (49%) állítják a legnagyobb százalékban, hogy nem érzik problémának, ha csak egy idegen nyelvet ismernek (az EU-s átlag 33%);

• a britek (57%) és a hollandok (70%) után a magyarok szeretnék a legkisebb arányban fejleszteni a jelenlegi idegennyelv-tudásukat (az EU-s átlag 84%).

„Lejjebb” is van, mondjam még?

Ami a hollandok esetében valószínűleg nem nemtörődömségből táplálkozik, hanem az eleve magas szintű nyelvtudásból, az mi esetünkben finoman szólva sem állja meg a helyét.

Az Eurostat legutóbb közzétett felmérése szerint a 25-64 év közötti uniós állampolgárok nyelvtudási rangsorában is az utolsó helyen vagyunk. A kutatás szerint a dolgozó korú magyarok 37%-a tud legalább egy idegen nyelven, mikötben az EU-s átlag 66%.

 

Az Európai Bizottság felméréséből az is kiderült, hogy a válaszadók többsége minden országban szeretne új nyelveket tanulni – kivéve nálunk. Magyarországon ugyanis csak 61%-a válaszolt igennel, míg az éllovás horvátoknál ugyanez a szám 89% és a szomszédos Romániában is 87% fejezte ki a nyelvtanulás iránti igényét.

Van baj, van megoldás

A magyar nyelvoktatás egésze bajban van.

Nem csak azért, mert a rendszer eleve rossz (nem hatékony, túlzottan elméleti fókuszú, nyelvvizsgacentrikus és tankönyvalapú), hanem mert ahogy a számok is mutatják, nem csinál kedvet a nyelvtanuláshoz.

Az Európai Bizottság és az Eurostat számaval egybevágó eredményekre jutottunk mi is tavalyi, Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017 c. kutatásunkban.

A felmérésről készült összefoglalóban az alábbi megállapításokat tettük, amelyek (sajnos) most is ugyanúgy érvényesek:

„A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a szakma, a piaci szereplők és a döntéshozók sem dőlhetnek hátra. A Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017 eredményei összecsengenek a személyes tapasztalatainkkal, és azokkal a kutatási eredményekkel (pl. Eurostat), amelyek lehangoló képet festenek a magyarok nyelvtudásáról.

A legnagyobb probléma az aktív nyelvtudás hiánya: a beszéd, és a kommunikációhoz nélkülözhetetlen hallás utáni szövegértés készsége, a legtöbb nyelvtanuló tudásának Achilles-sarka.

Döbbenetes, hogy a megkérdezettek 90%-a elégedetlen a tudásával, a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya nem éri el az 1/3-ot, miközben minden ötödik válaszadó több mint 10 évet tanult angolul.

A közelmúltban bejelentett kormányzati döntés, miszerint 2020-tól kötelező bemeneti követelménnyé válik a nyelvvizsga az egyetemeken, főiskolákon, a felmérésünk alapján szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja majd a közoktatási rendszert.

Emlékeztetőül: azt a közoktatást, amely az 1162 megkérdezett szerint a legkevésbé hatékony szolgáltató a nyelvoktatási palettán.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2011-ben a középiskolások alig több mint felének (54%) volt nyelvvizsgája, akkor nem kell különleges jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: hatalmas anyagi teher szakad 2020-tól a családok nyakába, ha azt szeretnék, hogy a gyerekük diplomát szerezzen.

(És akkor még nem is beszéltünk azokról a szakmai kérdésről, hogy a nyelvvizsga megszerzése és a magabiztos nyelvtudás közé mennyire lehet egyenlőségjelet tenni, és mi történik majd azzal az emberrel, aki 18 éves korára megszerzi a nyelvvizsgabizonyítványt, viszont utána 3-5 évig semmire nem fogja használni az angolját? A kérdés költői.)”

De nem csak baj van, megoldás is van. Úgy hívják, hogy beszédcentrikus nyelvtanulás.

Szóval, amíg az oktatási kormányzat a rendszerszintű megoldáson dolgozik, mi tesszük tovább a dolgunkat, és 100% beszéd, 0% könyv módszerünkkel mindenkit megtanítunk angolul beszélni, aki ad egy esélyt a tankönyvmentes és beszédközpontú nyelvoktatásnak.

Közel 4000 diáknak már sikerült.

Most rajtad a sor.

Jelentkezz be ingyenes szintfelmérőnkre, hogy jövő ilyenkor már magabiztosan beszélj angolul.