Megvannak a Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017 végleges (és sokkoló) eredményei

A többség hosszú évek óta tanul angolul, mégsem mer megszólalni és elégedetlen a nyelvtudásával – ez derül ki a Speak! Nyelviskola által, 1162 résztvevő megkérdezésével végzett kutatásból.

A magyarok nyelvtudásáról, nyelvtanulási szokásairól ritkán készül átfogó kutatás. A témáról leginkább külföldi kutatók és kutatóintézetek (pl. Education First, Jakub Marian), vagy nemzetközi szervezetek (OECD, Világgazdasági fórum, Európai Unió / Eurostat) vizsgálataiból kapunk friss statisztikai adatokat.

Ezek az önbevalláson alapuló felmérések ráadásul szinte kizárólag a nyelvtudás szintjére, a tanult nyelvek számára, és az elért eredményekre kérdeznek rá, miközben elhanyagolják a nyelvtanulás „szubjektív” oldalát.

Meggyőződésünk, hogy ez kevés a tisztánlátáshoz egy olyan pillanatban, amikor a magyar nyelvoktatási rendszer komoly kihívásokkal (kb. 50 000, nyelvvizsga hiányában kiadatlan diploma, 2020-tól életbe lépő nyelvvizsga rendelet stb.), rendszerszintű problémákkal küzd.

Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017: egy “állampolgári akció”, hogy végre tisztán lássunk

A társadalomért felelősséget vállalni akaró vállalkozásként, a Speak! Nyelviskola célja, hogy a kutatással valós idejű és rendszeres visszajelzést kapjon a közvélemény, és az összes érintett (nyelvtanulók, szakmai szervezetek, oktatási kormányzat, piaci szereplők) a magyarok nyelvtanulási szokásairól, nyelvi felkészültségéről.

A felmérést ezért minden évben meg fogjuk ismételni, hogy ne csak pillanatfelvételeket lássunk, hanem nagyobb időegységet átfogó, teljes képet kapjunk a magyarországi nyelvtanulás helyzetéről.

A kérdőívben 17 kérdést tettünk fel, amiben a résztvevőket a nyelvtanulási szokásaikról, az angoltanulásban elért eredményeikről, és motivációjukról kérdeztük.

De nem csak számokra és tényekre, hanem a történetekre és személyes sorsokra is kíváncsiak voltunk.

Arra, hogy a válaszadók hogyan érzik magukat a bőrükben, amikor angolul beszélnek, mi motiválja őket a tanulásra, hogyan viszonyulnak a nyelvtanuláshoz, és mitől remélnek megoldást.

A végeredmény minket is meglepett.

Ilyen a tipikus válaszadó

A Nagy Nyelvtanulási Felmérést kitöltők:

✔ 51%-a 26-45 év közötti;

✔ több mint 2/3-a nő;

✔ 68%-uk Budapesten él;

✔ 10-ből 3 kitöltőnek főiskolai (BA) diplomája van, és minden negyedik válaszadó egyetemi (MA) végzettséggel rendelkezik.

Hány évet töltünk angoltanulással?

Az összes megkérdezett 93%-a tanult már hosszabb rövidebb ideig angolul, a teljesen kezdők aránya a 7%-ot sem érte el.

A legnagyobb csoportot az 5-10 évnyi tanulást maguk mögött tudó nyelvtanulók alkotják (25%). 

A dobogó második fokára a 3-5 éves tanulási tapasztalattal bírók állhattak fel (23%).

A harmadik legnagyobb csoportot viszont azok a nyelvtanulók képezik, akik már több mint 10 évet beletettek az angoltanulásba (21%).

Így tanul a magyar angolul

Arra a kérdésre, hogy „milyen formában tanultál korábban angolul?” a megkérdezettek több mint fele (58%) említette az általános és középiskolai angolórákat, ami nem meglepő, hiszen legkésőbb 4. osztálytól kötelező az idegen-nyelv tanulás a közoktatásban.

Az már sokkal érdekesebb adat, hogy a válaszadók 50,26%-a járt már csoportos nyelvtanfolyamra valamilyen nyelviskolában, és 10-ből 4 diák vett órákat magántanártól.

Érezhetően növekszik az online nyelvtanulási formák iránti érdeklődés is, hiszen a megkérdezettek 26%-ának már van élménye online alkalmazásokról, vagy netes kurzusokról.

Meglepően sokan választják a nyelvtanulás autodidakta formáit (33%), viszont a főiskolai, egyetemi (11%), és a külföldi, anyanyelvi környezetben való angoltanulás (9%) már jóval kevesebb ember élménye.

A többség jelenleg is tanul angolul, a megkérdezettek 44%-a viszont most nem foglalkozik a nyelvtanulással.

Elégedetlenek vagyunk a nyelvtudásunkkal

A válaszadók több mint 2/3-ának nincs középfokú nyelvvizsgája (69%), és csak 100-ból 6 megkérdezett számolt be felsőfokú nyelvvizsgáról.

Beszédes szám, hogy a nyelvtudásukkal elégedett emberek aránya nem éri el a 10%-ot.

10-ből közel 8 válaszadó egyáltalán nem elégedett az angoljával, 14% pedig saját bevallása szerint kevesebbet tud, mint amit „papíron tudnia kellene”.

Kézzel-lábbal kommunikálunk

Arra a kérdésre, hogy mire érzi elégnek a jelenlegi angoltudását, a legtöbb ember (32,5%) azt válaszolta, hogy ha nagyon muszáj, kézzel-lábbal útba tud igazítani egy turistát, sok mindent ért, de szóban és írásban is csak lassan tudja szavakba önteni a gondolatait.

A második legnépesebb tábort (26%) azok alkotják, akik saját bevallásuk szerint viszonylag gyorsan olvasnak és írnak, viszont nehezen értik hallás után a szövegeket, és bizonytalannak ítélik meg a beszédüket.

A válaszadók 17%-a ugyan el tud olvasni egyszerűbb szövegeket, de egyáltalán nem tud, vagy mer megszólalni angolul, 100-ból 5 ember pedig egy szót sem ért abból, amit hall, olvas vagy mások mondanak neki.

Mindössze 3% nyilatkozott úgy, hogy szinte mindent ért, amit angolul hall, olvas, és szinte bármit el tudna mondani bárkinek.

Nem merjük használni, pedig (sokat) kellene

A többség havonta 1-2 alkalommal használja az angolt (24,27%), de a heti rendszerességgel (21,86%), és a napi szinten (21,17%) angolul beszélők számaránya is kifejezetten magas.

(Mindössze a válaszadók 18%-a mondta azt, hogy nagyon ritkán, évente 1-2 alkalommal kell angolul kommunikálnia.)

Mindezt úgy, hogy a felmérésben résztvevők 29%-a, saját bevallása szerint nem mer megszólalni angolul, 26%-nak nem jutnak eszébe a szavak, 17% pedig nem hallja ki a kulcsszavakat egy beszélgetésből, vagy filmből.

A megkérdezettek alig több mint 7%-a válaszolt úgy arra a kérdésre, hogy „mi okozza a legnagyobb nehézséget az angol nyelv használatában?”, hogy nincs különösebb problémája az angollal.

Miért tanulnak az emberek angolul?

A nyelvtanulás célját firtató kérdésünkre érkezett válaszok közül toronymagasan az „általános tudásszerzés” emelkedett ki (47,5%).

A második legnépszerűbb nyelvtanulási célként az előléptetést, karrierépítést jelölték meg a válaszadók (13%), a harmadik helyre a nyelvvizsga megszerzésének vágya futott be (11%).

A nyelvtanulástól minden tizedik válaszadó remél új munkahelyet, a külföldi munkavállalás lehetősége miatt 9%, a diploma megszerzéséért pedig közel 5% tanul angolul.

Mit kíván a magyar nyelvtanuló?

Arra a kérdésre, hogy mi segítené a leginkább a nyelvtudásuk fejlesztését, a megkérdezettek többsége (35%) a kommunikatív, beszédközpontú tanfolyam lehetőségét választotta, 30% pedig anyanyelvi beszélővel szeretne kommunikálni.

16% egy csak rá figyelő magántanártól, 13% online alkalmazástól vár segítséget, és mindössze 1,46% mondta azt, hogy egy jó tankönyvre és munkafüzetre lenne szüksége.

Az iskolai angolórák semmit sem érnek

Legalábbis a megkérdezettek szerint, akik a 7., vagyis utolsó helyre tették az általános-, vagy középiskolai angolórákat, amikor arra kértük őket, hogy állítsanak fel egy hatékonysági sorrendet a megadott tanulási formák között.

A Nagy Nyelvtanulási Felmérésben résztvevők így rangsorolták hatékonyság szerint a különböző nyelvtanulási formákat:

  1. Anyanyelvi környezetben való tanulás
  2. Egyéni oktatás, magánóra
  3. Kommunikatív, csoportos tanfolyam
  4. Autodidakta tanulás
  5. Hagyományos, tankönyvalapú tanfolyam
  6. Online tanulás
  7. Általános-, vagy középiskolai angolóra

Ezeket a kiegészítő nyelvtanulási eszközöket szeretjük

Az utolsó kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek milyen nyelvtanulási „segédeszközökkel” fejlesztik az angoltudásukat. (Több eszközt is lehetett választani a listából.)

Így alakult az erősorrend a klasszikus tanulási formákat kiegészítő platformok és eszközök között:

  1. Filmek, sorozatok eredeti nyelven, angol felirattal (62,48%)
  2. Online alkalmazások (46,73%)
  3. Youtube videók, angol felirattal (44,49%)
  4. Angol nyelvű könnyített olvasmányok, regények (37,78%)
  5. Tesztkönyvek, munkafüzetek (28,74%)
  6. Angol nyelvű TV műsorok, csatornák követése (28,23%)
  7. Számítógépes játékok (21,34%)
  8. Szótanuló kártyák (20,57%)
  9. Online chat, levelezés angolul (18,16%)
  10. Angol nyelvű játékok, keresztrejtvények (15,92%)
  11. Podcastek, hanganyagok (9,72%)
  12. Beszélgetős klub (6,20%)

Szembetűnő az audiovizuális tartalmak népszerűsége (1., 3., 6. hely), és a beszédalapú, extra gyakorlási lehetőség (beszélgetős klub) mellőzöttsége. Utóbbira talán magyarázatul szolgálhat a viszonylag szűk kínálat, illetve a megszólalástól való félelem (lásd fent).

Összefoglalás: nincs okunk pezsgőt bontani

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a szakma, a piaci szereplők és a döntéshozók sem dőlhetnek hátra.

A Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017 eredményei összecsengenek a személyes tapasztalatainkkal, és azokkal a kutatási eredményekkel (pl. Eurostat), amelyek lehangoló képet festenek a magyarok nyelvtudásáról.

Elégedetlenek vagyunk és félünk

A legnagyobb probléma az aktív nyelvtudás hiánya: a beszéd, és a kommunikációhoz nélkülözhetetlen hallás utáni szövegértés készsége, a legtöbb nyelvtanuló tudásának Achilles-sarka.

Döbbenetes, hogy a megkérdezettek 90%-a elégedetlen a tudásával, a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya nem éri el az 1/3-ot, miközben minden ötödik válaszadó több mint 10 évet tanult angolul.

A közelmúltban bejelentett kormányzati döntés, miszerint 2020-tól kötelező bemeneti követelménnyé válik a nyelvvizsga az egyetemeken, főiskolákon, a felmérésünk alapján szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja majd a közoktatási rendszert.

Emlékeztetőül: azt a közoktatást, amely az 1162 megkérdezett szerint a legkevésbé hatékony szolgáltató a nyelvoktatási palettán.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2011-ben a középiskolások alig több mint felének (54%) volt nyelvvizsgája, akkor nem kell különleges jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: hatalmas anyagi teher szakad 2020-tól a családok nyakába, ha azt szeretnék, hogy a gyerekük diplomát szerezzen.

(És akkor még nem is beszéltünk azokról a szakmai kérdésről, hogy a nyelvvizsga megszerzése és a magabiztos nyelvtudás közé mennyire lehet egyenlőségjelet tenni, és mi történik majd azzal az emberrel, aki 18 éves korára megszerzi a nyelvvizsgabizonyítványt, viszont utána 3-5 évig semmire nem fogja használni az angolját? A kérdés költői.)

Amíg az oktatási kormányzat a megoldáson dolgozik, mi tesszük tovább a dolgunkat, és 100% beszéd, 0% könyv módszerünkkel mindenkit megtanítunk angolul beszélni, aki ad egy esélyt a tankönyvmentes és beszédközpontú nyelvoktatásnak.

2776 diáknak már sikerült. Most rajtad a sor. Jelentkezz be ingyenes szintfelmérőnkre, és az év végére meg fogunk tanítani angolul beszélni:

banner_button

Nézd, a Tények is beszámolt a Nagy Nyelvtanulási Felmérés 2017 eredményeiről:

 

Share This