„Lassíthatja az agy öregedését a kétnyelvűség, még akkor is, ha felnőttként vágunk bele a nyelvtanulásba.”– idézi a BBC az Annals of Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt.
Agykutatók körében eddig is konszenzus volt abban, hogy a kétnyelvűség (vagyis amikor egy ember az anyanyelvén kívül legalább 1 idegen nyelven is beszél) évekkel tolhatja ki az agyunk elöregedését. (Mi is írtunk már korábban a témáról.)
Ez a tanulmány viszont azt a kérdést tette fel, hogy vajon egy új nyelv megtanulása javítja-e a gondolkodási, megismerési képességünket is, vagyis intelligensebbek lesznek-e azok az emberek, akik nyelvet tanulnak.
Vagy épp ellenkezőleg, tudományos igazolást nyer az a közhiedelem, hogy a nyelvtanulás eleve az „okos emberek sportja” és csak az tud megtanulni angolul, akinek amúgy is „jobban rááll az agya”.
A kutatásban részt vevő, 262 Edinburgh-i születésű ember intelligencia-tesztjének adatait vizsgálta meg Dr. Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem agyi öregedéssel és kognitív betegségekkel foglalkozó központjának kutatója.
Az első tesztet a résztvevők 11 éves korban végezték el, majd ugyanezeket a személyeket megvizsgálták a hetvenes életéveikben, 2008 és 2010 között is. Az angolon kívül mindannyian beszéltek még egy vagy több nyelvet.
A csoportból 195-en még 18 éves koruk előtt tanultak meg egy idegen nyelvet, 65-en már felnőtt korukban. A vizsgálat adatai szerint azok, akik két, vagy több nyelvet beszéltek, jelentősen gyorsabb gondolkodással és jobb fókuszálási képességekkel rendelkeztek, mint amit az alapteszt szerint várhattak volna. A nyelvtanulás leginkább az általános intelligenciát, a koncentrációt és az olvasást befolyásolta – pozitív irányba.
A hatások egyaránt mérhetőek voltak azoknál, akik gyermekkorukban, vagy később sajátították el a második nyelvet. Dr. Bak beszámolója szerint a figyelemben, az összpontosításban és a beszéd gördülékenységében jelentkezett javulást nem lehet az eredeti intelligenciával magyarázni.
Magyarul: a nyelvtanulás nem IQ kérdés, viszont, ha megtanulsz egy idegen nyelvet, egyszerűen jobban fog majd az agyad.
Dr. Alvaro Pascual-Leone, a Harvard orvosprofesszora szerint, ez a kutatás az első jelentős tudományos vizsgálat, aminek a segítéségével mélyebben megérthetjük a nyelvtudás agyra gyakorolt hatását. A tanulmány pedig nem mellékesen fontos mérföldkő a mentális hanyatlás, a demencia elleni küzdelemben is.
(Ha szeretnél többet tudni arról, hogyan lehetséges az agy működésének részletes feltérképezése, akkor nézd meg ezt a TED-es angol nyelvű videót. A cikk a videó alatt folytatódik.)
A kutatás eredményei további kérdéseket vetnek fel. A nyelvtanulás agyi folyamatokra ható pozitív, mérhető hatása alapján felmerül a kérdés: vajon milyen hatásai lehetnek a kisgyerekkori korai nyelvtanulásnak, és vajon milyen eredményeket mérhetnénk a kétnyelvű gyerekek agyának vizsgálatakor?
„Amikor a játszótéren a három és fél éves Sophie tökéletes angolsággal magyarázta szudáni származású édesapjának a homokpogácsa elkészítésének helyes módját, majd a kisfiam felé fordulva, csicseregve magyarul kérte el a kék homokozólapátot, irigykedő sóhaj szakadt fel belőlem. Ez a kicsi lány már most jobban beszél, többet tud angolul, mint én, aki tizenöt évnyi (hát, jó, nem túl szorgalmas) nyelvtanulást tudhat maga mögött.” – idéz egy anyukát a babaszoba.hu újságírópárosa, Svraka Júlia és Schütz Gabriella a portálon megjelent cikkben.
Dr. Kovács M. Ágnes, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kutatója, az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos szaklapban, a Science-ben közzétett cikkében mutatta be kísérletét a kétnyelvűségről. Azt vizsgálták, hogy hogyan képesek a kétnyelvű gyerekek két nyelvet ugyanannyi idő alatt elsajátítani, mint az egynyelvűek, illetve okoz-e bármiféle zavart a piciknek a két nyelv elkülönítése, megkülönböztetése.
Az eredmények igazolták, hogy a kétnyelvű gyerekek gyorsabban oldották meg a kutatók által adott nyelvi feladatokat és könnyebben tanulták meg a különböző nyelvi szabályrendszereket. Vagyis a kétnyelvűség nyitottabbá teszi a gyerekek agyát új információk feldolgozására, új gondolkodási minták felismerésére, más szóval, a tanulásra.
„Azokban a családokban, ahol két vagy több nyelven folyik a társalgás a mindennapokban, magától értetődő, hogy a kisgyerek a többnyelvű fejlődés útjára lép” – mondja a kutató.
Egy egynyelvű családban ez már nem olyan egyszerű. A gyerekeknek a hétköznapi kommunikációban és párbeszédekben, minimum 40%-ban kellene hallaniuk az idegen nyelvet. Ez az a mennyiség, amivel a magyar mellett rögzülni tud egy második nyelv.
De az sem mindegy, hogy mikor. Ahhoz, hogy anyanyelvi szinten, akcentus nélkül tudjanak kommunikálni a gyerekek, 6-7 éves korban kell elkezdeni a nyelvtanulást – állítja Dr. Kovács M. Ágnes.
Egy jó tanács: ha most azon gondolkodsz, hogy megfogod a gyereked kezét, és azonnal elviszed a legközelebbi nyelviskolába, vagy angoltanárhoz, akkor jót teszel vele és felelős szülőként viselkedsz.
DE! Nem szabad irreális elvárásokat megfogalmaznod a gyerekeddel szemben. Az ún. „csöndes korszak” végét nem lehet siettetni, a gyerkőc nem fog azonnal, néhány héten belül, folyékonyan angolul beszélni. Legyél türelmes, teremts köré kétnyelvű környezetet és adj időt neki arra, hogy lépésről-lépésre
A legnagyobb szívességet azzal teheted a gyerekednek, ha Te magad is magas szinten megtanulsz angolul. Nem csak azért, mert a nyelvtanulás frissen tartja az agyadat, hanem azért is, hogy egy kiszámíthatóbb, biztosabb sikert ígérő jövőt adhass a kezébe, amit a magabiztos nyelvtudás nyújthat.
Jelentkezz ingyenes szintfelmérőnkre, és nézd meg, hogy még mennyit kellene fejlődnöd ahhoz, hogy elbeszélgethess a gyerekeddel reggeli közben angolul:
Te tudod, hogy alakult ki a feltételes mód? ⁉️Ha megtanultál volna angolul, nem is alakult…
Kép forrása: Canva-canva.-com Ausztrália egyszerre egzotikus és ismerős, barátságos, mégis meglepő. Óceánpartok, nagyvárosok, kenguruk és…
Kép forrása: Canva-canva.-com Kanada egy hatalmas, sokszínű ország, amely egyszerre kínál modern városi élményeket és…
