Kis magyar nyelvvizsga határozó (3. rész)

Öt részes, nyelvvizsgákat bemutató cikksorozatunk első két részében az Origó és az Euro, és a BME és az ECL nyelvvizsga titkaiba avattunk be téged. A mai részben egy angol-német kettős állampolgárságú nyelvvizsgát, és az egyik legnépszerűbb nemzetközi vizsgát mutatjuk be neked, amin nem lehet átmenni, „cserébe” csak két évre (!) ad bizonyítványt.

TELC: egy frankfurti különlegesség

A TELC egy anomália a nyevvizsgák világában, hiszen olyan angol nyelvvizsgáról van szó, amit Németországban, pontosabban Frankfurtban fejlesztettek ki.

Hét nyelvből szerveznek vizsgákat, ezek közül Magyarországon az angol és a német akkreditált. Bár az eredete miatt korábban elsősorban a német nyelvvizsgázók között volt népszerű, ma közel annyian választják a TELC angol nyelvvizsgáját, mint az ECL vizsgákat. (A hasonló név és hangzás miatt gyakran össze is keverik őket.)

A TELC vizsgái egynyelvűek és az ECL-hez hasonlóan itt is vannak Magyarországon nem akkreditált szintek – például A1 szintű nyelvvizsgát is lehet tenni.

Az írásbelin a szövegértés feladatai a tippelős kategóriából kerültek ki: van feleletválasztós teszt, illetve szövegekhez kell címeket párosítani.

Ezen a vizsgán van nyelvhelyesség-mérés is, feleletválasztós kérdésekkel és szókiegészítéssel.

Az önálló írásmű általában hivatalos levél, ritkábban baráti levél – és igen, mivel itt nincs alternatíva, ezért érdemes megtanulni hogyan kell levelet címezni.

Közvetlenül az írásbeli után tartják a hallás utáni részt, amiben három feladat van – ebben a kategóriában a TELC a középmezőnyhöz tartozik.

A beszédkészség vizsgarészben itt is ketten, párban mentek be – viszont cserébe 20 percnyi felkészülési időt kapsz.

Az alapfokú és a középfokú nyelvvizgsa között a szóbeli részen van különbség: alapfokon kép alapján kell egy-egy témát feldolgozni, középfokon kvázi prezentáció formájában kell bemutatnod egy témát, illetve megválaszolnod az „előadásoddal” kapcsolatos kérdéseket.

A szituációs feladat itt egyfajta konszenzus-keresés, vagyis egy helyzetet kell megoldanod a pároddal úgy, hogy egyetértésre jutsz a másikkal. A páros feladatok közül ez talán a nehezebbek közé tartozik, a képet a partner személye (és tudása) árnyalhatja.

Kinek ajánljuk?

Az egynyelvű vizsgák közül ezt elsősorban azoknak ajánljuk, akiknek a nyelvhelyesség az erősségük, a szövegértés viszont kevésbé.

A szóbelin itt is párban kell dolgozni (ahogy a nemzetközi vizsgák nagy részén), és viszonylag sok az interakciós feladat – úgyhogy erre lélekben külön fel kell készülni.

TOEFL: a nemzetközi nyelvvizsga, ami csak két évre ad papírt és „nem lehet átmenni” rajta

A TOEFL (Test of English as a Foreign Language) nemzetközileg elismert nyelvvizsgát, 130 ország több mint 8 500 felsőoktatási intézménye és cége fogadja el (például itthon a CEU is ezt a vizsgát részesíti előnyben).

A nyelvvizsga viszont csak két évig érvényes, úgyhogy érdemes közvetlenül a felvételi, vagy az állásvadászat előtt nem sokkal letenni. Ez a nyelvvizsga lebonyolításában azonban radikálisan más az eddig bemutatott nyelvvizsgatípusokhoz képest.

A TOEFL tematikáját tekintve erősen kötődik az egyetemi élethez. A legtöbb olvasmány és listening feladat általában ehhez a világhoz kapcsolódik (pl. egyetemi előadások szolgáltatják az alapanyagot a szövegekhez).

A vizsga viszonylag hosszú: a 60-90 perces hallás utáni szekció valószínűleg rekord ebben a kategóriában (viszont a több szöveghez, többféle feladat társul, ami pontosabb képet mutathat a tudásodról).

Az íráskészség része kb. 50 percig tart, itt két esszét kell írni olvasott és hallott szöveg alapján, illetve érvelni egy vélemény mellett.

A vizsga beszédkészség része is rendhagyó. Nagyjából 20 percben, egy téma alapján kell kifejtened a véleményed, illetve olvasott és hallott szövegek alapján kell beszélni.

A többi nyelvvizsgával ellentétben itt viszont nem egy vizsgáztatóval beszélsz a szóbelin, hanem egy mikrofon segítségével rögzítik a mondatokat. Kicsit furcsa és steril, utólag azonban könnyebben ellenőrizhető.

Ez az a vizsga, ahol nem lehet átmenni, ugyanis nincs ponthatár, csak keretek.

Mind a négy vizsgarészre maximum 30-30 pontot kaphattok: nullától 14 pontig alacsony, 15-21 pontig közepes, 22 ponttól pedig kiváló az eredmény.

A bizonyítványba pontszámokat és szöveges értékelést kapsz.

Ha államilag elismert nyelvvizsgát szeretnél, akkor ezt még honosítanod kell: 47-65 pont az alapfokú, 66-82 a középfokú, efölött pedig felsőfokú bizonyítványt lehet szerezni a TOEFL segítségével.

Kinek ajánljuk?

Ha rettegsz a ponthatároktól, akkor a TOEFL a te választásod: nincs kötelezően megugrandó ponthatár, csak szöveges értékelés. Az angolszász világban szinte minden fontosabb egyetem elfogadja, viszont Magyarországon még honosítani is kell, ha akarsz vele valamit kezdeni.

Ha szeretnél biztosra menni a nyelvvizsgával, akkor próbáld ki a Speak! intenzív és beszédcentrikus nyelvvizsga felkészítő kurzusait. A tankönyvmentes és kommunikatív felkészítés mellé vizsgagaranciát, ingyenes próbanyelvvizsgát, kidolgozott szóbeli tételeket, és extra online gyakorlási lehetőséget is kapsz. Klikk a részletekért: