Ismerd meg a Speak! Nyelviskola új termeit: az ausztrál városok

A Speak! Nyelviskola új termeinek a diákjaink adtak nevet. Ennek apropójára Hubai Gergely, a Speak! Nyelviskola tanára és „két lábon járó kultúrtörténeti enciklopédiája” a névadó városok történetének nyomába eredt. A keleti parti, az „átrepülhető”, a texasi, és a nyugati parti városok után irány a kenguruk földje.

Sydney

Honnan ered a neve?  Az ausztrál nagyvárosok jelentős részét a felfedezések korában fontos posztokat betöltő nemesekről nevezték el. Az 1788-ban alapított Sydney nevét Thomas Townshend, Sydney 1 viscountja után nevezték el, ekkoriban ő töltötte be a belügyminiszteri posztot. Maga a Syndey kifejezés az óangol „sid” (mellék) és „ieg” (sziget) kifejezésekre vezethető vissza, jelentése a „jól öntözött földek lakosa”.

Mi történt itt? Ausztrália korai történetével kapcsolatban népszerű mítosz, hogy fegyenctelepként működött és bűnözőket szállítottak oda. Tényleg lehetséges, hogy az Ausztráliában élő emberek mind erőszakos bűnőzők leszármazottai lennének?

Természetesen a történeti valóság más.  Az igazi bűnözőket mint például a gyilkosokat, életfogytiglani börtönre ítélték, gyakran kivégezték őket. Az Ausztráliába szállított fegyencek általában adósbörtönökből kerültek kiválasztásra, esetleg olyan piti bűncselekményeket követtek el, melyek kapcsolatban álltak a rossz anyagi helyzetükkel (pl. étellopás). Az Ausztráliába szállított fegyencek ítéletét gyakran felezték, harmadolták, utána pedig szabadon élhettek, gyakorlatilag új esélyt kaptak az életre. Sydney manapság egy igazi multikulturális központ, mely maga is humoros formában emlékezik meg „bűnözői múltjáról”

Miről híres? Sydneyben található a világ egyik legikonikusabb épülete, a város operaháza. A dán építész Jørn Utzon által tervezett épület 1957-ben nyerte meg a város által kiírt pályázatot, elkészítésére, azonban több mint 15 évet kellett várni. Habár manapság az egész város büszke rá, annak idején hatalmas botrány kísérte az építését. Eredetileg hétmillió dollárra tervezték az építési költségeket, az átadás tervezett dátuma 1963. január 26 lett volna az Ausztrália napon. Az épület végül csak tíz évvel később lett kész (1973. október 20-án adták át), az épület pedig 107 millió dollárba került, a harmadik építési fázisban Utzon le is mondott a posztjáról, helyét a belső kialakításért felelős Peter Hall vette át – a II. Erzsébet királynő által tartott megnyitó ünnepségen már el sem hangzott a tervező neve.

Melbourne

Honnan ered a neve? Akárcsak Sydney, Melbourne is egy korabeli politikusról kapta a nevét. Az 1837-ben alapított várost William Labrről, Melbourne második viscountjáról nevezték el, ekkor ő volt a brit miniszterelnök. Maga név az óangol „mileburne” kifejezésből ered – ez olyan folyó, melyen malom van.

Mi történt itt? A város Victoria tartomány központja, fellendülését az 1851-es aranyláznak köszönhette. Míg az óceán túloldalán Kaliforniába tódultak az emberek aranyat keresni, Ausztráliában Victoria állam folyói jelentették a gyors meggazdagodás lehetőségét a kalandvágyóknak. A város lakossága pár hónap alatt 25 000-ről 40 000-re nőtt, végül Sydney-t is legyőzte a legnépesebb város versenyében. A két város közül Melbourne gazdagodott gyorsabban, ráadásul az aranyból folyó bevételeket gyors iparosításra és látványos építkezésekre költötte. 1880-ban már telefonvonalakat építettek ki, EXPO csarnokot húztak fel és a Melbourne Centenáriumi Kiállítással megtartották Ausztrália legnagyobb bemutatóját.

Miről híres? Melbourne és Sydney sokáig rivalizáltak azon, hogy melyikük Ausztrália fontosabb városa. Sydney nagyobb és népesebb, Melbourne azonban fontosabb központ, sokáig ez volt Ausztrália közigazgatási központja, 1927-ig ideiglenes főváros volt. Amikor Ausztrália állammá alakult, vita alakult ki hogy vajon a történelmileg központi Melbourne, vagy a jelentősebb méretű Sydney kapja meg a fővárosi címet – az ausztrál városok végül köztes megoldásban állapodtak meg. Új fővárost terveztek, mely kb. félúton van a két város között, ráadásul úgy, hogy a kijelölt területnek nem lett tengerpartja, így a két város gazdasági dominanciájára nem pályázhatott. Így készült el Canberra, egyike a világ semmiből felhúzott fővárosának (a másik kettő Washington D.C., és Brazíliaváros). Az új fővárost 1913. március 12-én délben alapították meg, de az építkezések még elhúzódtak – a Parlament 1927-ben készült el, így addig a kormányzati központ Melbourne volt.

További érdekességeket, hasznos cikkeket, és az English Fun Facts sorozat korábbi darabjait is megtalálod Facebook-oldalunkon, ahol naponta posztolunk érdekes, hasznos, szórakoztató és oktató tartalmakat:

Hubai Gergely, Speak! Nyelviskola