Igen, van. Ezeket kommunikatív vagy beszédközpontú képzéseknek nevezik, és a lényegük, hogy a résztvevők más módon, aktív nyelvhasználatban közben ismerkednek meg és gyakorolják az egyes nyelvtani szabályokat. Az óra nem a szabályok magyarázatával kezdődik, hanem kommunikációval, és a nyelvtani szerkezetek élő beszédhelyzeteken keresztül rögzülnek. Ilyen képzés több formában elérhető, így a kérdés inkább az, miről lehet felismerni ezeket a képzéseket.
Sok felnőtt tanuló ugyanis pontosan ezt keresi: nem újabb szabályokat, hanem egy olyan képzést, ahol végre megtanulhat beszélni. Ebben a cikkben megmutatjuk, milyen képzések léteznek, miről ismerhetők fel, és mire érdemes rákérdezni a döntés előtt.
Miért keresnek egyre többen olyan képzést, ahol nem csak nyelvtannal foglalkoznak?
A jelenség mögött egy nagyon gyakori tapasztalat áll. Sokan évekig, akár évtizedekig tanultak angolul, ismerik az igeidőket, felismerik a szerkezeteket, rengeteg szót tudnak, mégis leblokkolnak, amikor élőben meg kellene szólalniuk.
A tipikus helyzet így néz ki:
- érti az angol filmeket, cikkeket
- ismeri a nyelvtani szabályokat
- megvan a szókincse is
- mégsem mer vagy tud megszólalni, kommunikálni
Mint látható, ez nem a tudáshiányra vezethető vissza. A beszédautomatizmus hiányzik, az a reflexszerű képesség, amely a meglévő tudást élő helyzetben is elérhetővé teszi. És ez az automatizmus, amely csak aktív nyelvhasználattal alakul ki.
Ezért fordulnak sokan olyan képzések felé, amelyek nem csak a nyelvtannal foglalkoznak.
Mit jelent valójában a „nem nyelvtanközpontú" képzés?
Itt fontos tisztázni egy gyakori félreértést. A “nem nyelvtanközpontú” képzés nem azt jelenti, hogy nincs nyelvtan.
A kommunikatív módszer követői is elismerik, hogy a mondatalkotáshoz a nyelvtani tudás elengedhetetlen, hiszen ez határozza meg a szórendet és a szerkezetet is, amikor a szavakból valaki mondatokat alkot beszéd közben. A különbség a nyelvtan tanításának módjában van: nem bemagolt szabályok és feladatlapok formájában történik, hanem úgy, hogy gyorsan beépüljön az aktív nyelvhasználatba.
A gyakorlatban ez a különbség:
Hagyományos, nyelvtanközpontú óra:
szabálymagyarázat → példamondatok → írásbeli gyakorlás → ellenőrzés → (esetleg) rövid beszédgyakorlat
Kommunikatív, beszédközpontú óra:
minimális elmélet → beszéd → hibázás → javítás → gyakorlás→ tudatosítás
A nyelvtan tehát nem tűnik el. Csak nem az óra elején, elszigetelten jelenik meg, hanem a kommunikáció közben, használat közben rögzül.
Milyen képzések léteznek ahol nem csak a nyelvtannal foglalkoznak?
Több forma is létezik, amely eltér a klasszikus, nyelvtanközpontú oktatástól. Éppen ezért érdemes tisztázni, melyik mit kínál pontosan.
Kommunikatív nyelvtanfolyamok
A kommunikatív módszertan a 60-as évek végétől létezik, és lényege a négy alapkészség, hallás utáni értés, beszédkészség, olvasásértés, íráskészség kiegyensúlyozott fejlesztése. Fontos eleme, hogy a tanóra jelentős részében a tanulók beszélnek, szituációs feladatokban vesznek részt, és minden új nyelvi jelenség szövegbe ágyazva jelenik meg.
Beszédközpontú képzések
Ezek még tovább mennek: a beszéd nemcsak eszköz, hanem az óra szervezőelve. A tanulási sorrend megfordul: nem az elméletből jutunk el a beszédig, hanem a beszéd közben épül a nyelvtani tudás.
Cselekvésre épülő nyelvtanulás
A cél a nyelv aktív használata valós, autentikus kommunikatív szituációkban. Itt a nyelv nem tananyag, hanem eszköz egy feladat megoldásához.
Konverzációs órák
Kötetlen beszélgetésre épülő formák. Hasznosak lehetnek, de fontos megjegyezni, hogy struktúra és tudatos visszajelzés nélkül a fejlődés esetleges marad, és a hibás minták is könnyebben rögzülhetnek.
Miről ismerhető fel egy nem nyelvtanközpontú képzés?
A marketingszövegek megtévesztők lehetnek, hiszen szinte minden iskola „kommunikációt" és „gyakorlati tudást" ígér. A valódi különbség néhány konkrét adatból, tényből deríthető ki.
Ezekre érdemes figyelni:
- Az óra felépítése — szabályok magyarázásával kezdődik, vagy kommunikációval?
- Az aktív beszédidő — mennyi idő jut egy tanulóra egy 45 perces órán? Ha ez 10 perc alatt van, a képzés valójában nem beszédközpontú
- A tankönyv szerepe — a haladás tankönyvi fejezetek szerint történik, vagy kommunikációs célok mentén?
- A hibajavítás módja — minden hibánál megszakítják a tanulót, vagy támogató, jól időzített visszajelzést kap?
- A feladatok jellege — feladatlapokra épül a képzés, vagy valós beszédhelyzetek modellezésére?
Ha ezekre a kérdésekre konkrét, számszerű választ tud adni egy iskola, nagy eséllyel valóban beszédközpontú rendszerről van szó. Ha csak általános ígéreteket hangoztatnak („modern módszer", „gyakorlatias oktatás"), az önmagában sokat elárul.
Mire érdemes rákérdezni a döntést megelőzően?
Négy konkrét kérdés, amellyel hamar kideríthetők a legfontosabb tudnivalók:
1. Mennyi az aktív beszédidő egy 45 perces órán?
Egy valóban beszédközpontú képzés esetében ez 30+ perc. Ha nincs konkrét válasz, vagy az arány alacsony, valószínűleg a nyelvtan dominál.
2. Hogyan épül fel egy tipikus óra?
Ha az óra szabályok magyarázatával indul, akkor a képzés a klasszikus modellt követi. Ha viszont kommunikációval, akkor beszédközpontú.
3. Hogyan jelenik meg a nyelvtan?
A jó válasz: használat közben, javítás formájában, nem elszigetelt magyarázatként.
4. Hogyan történik a hibák kijavítása?
Támogató, jól időzített, a kommunikációt nem megszakító korrekció. Ez a jellemzője egy nem csak nyelvtannal foglalkozó képzésnek.
Kinek való ez a képzéstípus?
A beszédközpontú képzés nem mindenkinek és nem minden célra ideális választás.
Különösen jól működik azoknak, akik:
- értik az angolt, de nem mernek megszólalni
- 35 év felett térnek vissza a nyelvtanuláshoz, meglévő passzív tudással
- korábban, a tankönyv központú képzéseken vettek részt
- konkrét, gyakorlati céljuk van (munka, utazás, interjú)
Kevésbé ideális, ha:
- a cél kifejezetten az írásbeli nyelvvizsga teljesítése, ahol specifikus feladattípusokat kell megoldani
- valaki kifejezetten igényli az írott, vizuális támpontokat és a részletes magyarázatot az egyes szabályokról
- a cél a nyelvtan mély, elméleti megértése (például nyelvészeti érdeklődésből)
A legtöbb felnőtt tanuló az első csoportba tartozik. Számukra a beszédközpontú forma jelenti a leggyorsabb utat a magabiztos kommunikáció kialakulásához.
Hogyan működik mindez a Speak! Nyelviskolánál?
A Speak! Nyelviskola az egyik olyan magyar nyelviskola, amelyik kifejezetten a beszédközpontú megközelítésre épít. Az alapelvünk: 100% beszéd – 0% könyv. Ez egy Dunay Péter által, több mint 30 éves oktatási tapasztalat alapján kifejlesztett módszertan.
Mottónk nem a könyvek ellen szól. Módszerünk és megközelítésünk arra világít rá, hogy könyvből nem lehet megtanulni beszélni, mert a kommunikációhoz mindig legalább két ember kell, és egyetlen nyelvkönyv sem helyettesítheti az embert.
Egy 45 perces online magánórán ezért:
- legalább 30 perc aktív beszéddel telik
- minden új szerkezetet és szót azonnal, valódi beszédhelyzetben gyakorlunk
- a hibajavítás támogató, nem szakítja meg a kommunikációt
- a javított szerkezeteket a tanuló azonnal gyakorolja
Itt a hibák nem ellenségek, hanem a tanulás természetes velejárói. A bátran kimondott félmondatokból lesz idővel a magabiztos, folyékony angol beszéd.
A rendszer 17, CEFR-alapú szintből áll, pontos szintfelméréssel indul, és rendszeres visszaméréssel követi a fejlődést. Több mint 5300 felnőtt tanuló tapasztalata formálta, és 570-nél is több pozitív Google-értékelés kapott.
Módszerünk különösen azoknak szól, akik értik az angolt, ismerik a szabályokat, mégis leblokkolnak, amikor meg kell szólalniuk. Számukra a cél nem újabb nyelvtani szabályok megtanulása, hanem a meglévő tudás aktiválása.
Gyakori kérdések
A nyelvtani ismeretek teljes mértékben nem nélkülözhetők a mondatalkotáshoz ugyanis szükség van nyelvtani tudásra. A különbség abban van, hogyan épül be: elszigetelt szabályok memorizálásával, vagy aktív használat közben. A beszédközpontú módszerben a nyelvtan nem tűnik el, csak nem az óra szervezőelve, hanem a kommunikáció közben rögzül.
Igen, ha a rendszer strukturált. Egy jól felépített, több szintből álló tananyag biztosítja, hogy minden tanuló a saját szintjének megfelelő tananyagot kapja. Kezdőként nem az a cél, hogy bonyolult mondatokat alkosson valaki, hanem hogy azonnal használható alapmondatokkal építsen stabil alapot.
A legárulkodóbb jel az aktív beszédidő. Érdemes megkérdezni, mennyi idő jut megszólalásra egy 45 perces órán, hogyan épül fel egy tipikus óra, és hogyan kerül elő a nyelvtan.
Nem, a nyelvtan ugyanúgy beépül, csak más úton. A kutatások szerint az implicit, nyelvhasználat közben rögzült tudás gyakran tartósabb, mint a bemagolt szabályok. A kommunikatív módszer lényege, hogy nyelvtani ismeretek szövegbe ágyazottan jelennek meg, és azonnal alkalmazásra kerülnek, ami elősegíti ezek rögzülését.
Összegzés
Igen, létezik olyan angol képzés, ahol nem a nyelvtané a főszerep. Ezek kommunikatív vagy beszédközpontú képzések.
Ahhoz felismerjük ezeket a képzéseket, az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- Az aktív beszédidő — 30+ perc egy 45 perces órán a valóban beszédközpontú rendszer jele
- Az óra felépítése — kommunikációval kezdődik, nem szabályok magyarázásval
- A nyelvtan szerepe — használat közben, javítás formájában jelenik meg
- A hibajavítás módja — támogató és jól időzített, nem megszakító
- A feladatok jellege — valós szituációk, nem feladatlapok
Ha szeretnéd megtapasztalni, hogyan működik mindez a gyakorlatban, töltsd ki a weboldalunkon található űrlapot, kérj egy visszahívást, és 48 órán belül felvesszük veled a kapcsolatot, hogy átbeszéljük az angollal kapcsolatos céljaidat és eddigi tapasztalataidat, megválaszoljuk a kérdéseidet, és felvázoljunk egy utat, amin érdemes elindulni.
Szerző: Hrncsár József
a Speak! Nyelviskola alapítója