„Nem adtam fel, nem szaladtam haza a sebeimet nyalogatni és teljesült az álmom” – levél Katától, a Speak! angol nyelviskola diákjától
Kata egy évvel ezelőtt járt a Speak! angol nyelviskola tanfolyamára. Egy kurzust végzett el nálunk, majd felszállt egy Angliába tartó gépre, hogy az álmai nyomába eredjen. 12 hónap alatt nem csak önmagát találta meg, hanem újratanulta az angolt és arra is rájött, hogy a britek nem olvassák Jane Austint és néha rosszabbul beszélik a saját nyelvüket, mint a külföldiek…
„Szia Zsani!
Nem tudom, hogy emlékszel-e rám, anno a Te csoportodba jártam tavaly év elején. Én vagyok a lány, aki mindenáron Skóciába akart menni, aki „megszállottja” volt ennek az országrésznek. Azért nem folytattam a tanfolyamot, mert kijöttem Angliába márciusban. Csak szerettem volna elmesélni, hogy teljesült az álmom: itt vagyok Skóciában! Ez Nélküled nem sikerült volna. Hála annak a rövidke tanfolyamnak, semmiféle nyelvi korlátom nincs, igaz, néha nehezen értem az egyes akcentusokat, és ha fáradt vagyok, akkor képtelen vagyok egy értelmes mondatot kinyögni (mondjuk azt olyankor magyarul se nagyon), de már nem érzem cikinek, ha vissza kell kérdeznem.
Az első naptól kezdve egyedül intéztem mindent, több állásinterjún is voltam és mindenhonnan dicséretet kapok, hogy milyen jó az angolom. Az igazi sikerélmény az volt, amikor engem kérdeztek, hogy kell betűzni egy szót 🙂 Csak 2 hétig bujkáltam a szobámban, és csak 1 hónapig nem mertem megszólalni. Most már csacsogok ezerrel, akkor is, ha nyelvtanilag hibázom néha.
Angliában Carer-ként dolgoztam egy idősek otthonában nyolc hónapig. Anno, ahogy leszállt a gép mentem is az interjúra és sikerült, felvettek. A Skócia mániám azonban nem múlt el, azt éreztem, jönnöm kell és nyolc hónappal később azon kaptam magam, hogy Dundeeban lakom és hotelekben takarítok a környéken.
Sajnos ez a hotel munka nem bizonyult állandónak, csak a festive seasonre kellettem besegíteni, így hamar el kellett kezdenem más munka után nézni. Bevallom, kicsit csalódott voltam, mert olyan jól indult minden, aztán hamar el is romlott. De! És itt jön a lényeg.
Nem adtam fel, nem szaladtam haza a sebeimet nyalogatni. Rekordidő alatt találtam másik munkát, ami azt jelenti, hogy egyetlen egy nap alatt (és annak ellenére, hogy január eleje van, és pang a piac, rengeteg állás van meghirdetve, engem is több helyre behívtak, de én igent mondtam arra az egyre, amit nagyon szerettem volna). Szóval most épp költözöm, hamarosan kezdek az új helyen. Kicsit izgulok. Mert Skócia az nem Anglia.
Itt újra kell tanulnom az angolt. Mert itt nem azt mondják, hogy „I don’t mind” itt az van, hogy „I can’t mind” nincs „see you later” hanem „see you after” van. Na meg „aye” a „yes” helyett „naw” a „no” helyett és még sorolhatnám.
Annyira „posh” british akcentust kaptam magamra nyolc hónap alatt lent délen, hogy egy angol srác (vele dolgoztam), öt percnyi beszélgetés után közölte velem, hogy meg volt arról győződve, hogy brit vagyok. Hát ez nekem olyan jól esett, hogy utána el is felejtettem, hogy kell angolul beszélni.
A skót akcentust imádom, ahogy a skót embereket is. Most, hogy már itt élek közöttük, elmondhatom, hogy teljesen mások, mint az angolok. Valahogy az az érzésem velük kapcsolatban, hogy sokkal jobban képesek élvezni az életet, nem olyan görcsösek és merevek. Persze az angolokkal sincs baj, ők is végtelenül kedvesek, segítőkészek és pozitívak.
Megfigyeltem, hogy az angolok szörnyen beszélik az angolt. És ezt tudják is magukról. Mindig azzal viccelődnek, hogy a külföldiek mennyivel szebben és jobban beszélik a nyelvet. Ez igaz is. A kérdőszót rendszeresen kihagyják a mondat elejéről: „you in tomorrow” és elharapják a mondat/szavak végét. Az „are you all right” percenkénti, de ezt is lehet fokozni az egyszerű „ok?” -al. Ez a csúcsok csúcsa 🙂 Jane Austent sem olvasnak: azt mondják, nem értik…
Van egy blogom is, ahol az angliai/skóciai élményeimről írok. Igaz, kicsit „személyiségfejlődéses” jellegű a hangulata (olyan napló-féle), de rengeteget írok benne az itteni tapasztalataimról is. Ha érdekel, itt a link: www.skociaboluzenem.blogspot.co.uk
A Speak! angol nyelviskola tanfolyamán szerzetteket tudom a legjobban használni itt. És ezt nem azért írom, mert Te tanítottál, hanem azért, mert ez így van. A korábban tanult angol jó alap volt, hogy végül nálad álljon össze egészé az angolnak a lényege. A füzetem itt van velem, sokszor lapozgatom.
Anno azért döntöttem a Speak! angol nyelviskola mellett, mert nem mertem megszólalni. Durván lefagytam, ha angolul kellett (volna) megszólalnom. Pont ez a lényeg. Hogy most mégis itt vagyok. És épp ez a Speak! lényege is. Nagyon jó, amit csináltok, hasznos és tényleg arra készít fel, amire itt egy külföldinek a leginkább szüksége van! Ez nem fényezés, ez tény!
Köszönök még egyszer mindent!
Kata”
Egy utóirat tőlünk: köszönjük Kata, örülünk, hogy segíthettünk, és ha Magyarországon jársz, ugorj be hozzánk egy kávézással egybekötött élménybeszámolóra 🙂