Nehéz nyelv az angol? Bognár Gergő, a Speak! angol nyelviskola tanárának írása
„Nehéz nyelv az angol?” Négy éves tanári gyakorlatom alatt rengetegszer tették már fel nekem ezt a kérdést. Mint nyelvészhallgató igen nehéz megválaszolni, hogy egy nyelv „nehéz-e”. Hiába foglalkozott és foglalkozik ma is rengeteg tanulmány és konferencia a nyelvek bonyolultságával és tanulhatóságával, a tudósok között sincs általános, egységes, kialakult álláspont az ügyben. Egy dologban azonban szinte valamennyien egyetértenek: nem lehet és nem is érdemes egyik nyelvet a másiknál könnyebbnek vagy nehezebbnek, „jobbnak” vagy „rosszabbnak” ítélni. Hiszen amennyiben egy nyelv ellátja alapvető funkcióját, vagyis azt, hogy a beszélő közösség tagjai kommunikálni tudnak egymással, akkor az ugyanolyan jó, mint bármely másik nyelv. Bognár Gergő, a Speak! angol nyelviskola tanárának írása.
Egy másik nézőpont szerint egy nyelv tanulhatósága nagyban függ a tanuló anyanyelvétől, sőt meglehetősen nagy részben ez határozza meg. Például egy török nemzetiségű ember a magyar nyelvet sokkal könnyebben el tudja sajátítani iskolai keretek között, mint egy indoeurópai nyelvet (angol, német), hiszen a magyar és a török nyelv felépítése sok hasonlóságot mutat. Ezzel ellentétben egy angol gyorsan meg tud tanulni egy hasonló struktúrájú nyelvet, például a németet.
Az összehasonlítás egyik alapvető eleme tehát, hogy milyen felépítésű a tanuló anyanyelve és az mennyiben tér el a tanulni kívánt nyelvtől. A magyar és az angol között ez a különbség igen nagy. A magyar nyelv felépítését tekintve agglutináló, ami annyit tesz, hogy egy szótőre kerülnek a képzők, jelek és egy rag, ezekkel kifejezve szófajtól függően az időt, számot és személyt és megannyi más, fontos dolgot. Az angolban ezzel szemben külön szavak töltik be ezeket a funkciókat: ezt a struktúrát izolálónak nevezik, mivel a funkciók egymástól elkülönülve (izoláltan) szerepelnek egy mondatban. Nézzünk néhány példát!
Vegyük például a birtoklást: a házam szó magán hordozza a birtokos személyjelet, ami kifejezi, hogy a ház az én birtokomban van. Az angolban azonban a my house kifejezésnél külön jelenik meg a ház és külön (izoláltan) a birtoklást kifejező my. A jövő idő tekintetében is hasonló a helyzet, hiszen a will vagy a going to a legtöbb esetben szerepelni fog egy jövő idejű mondatban. A magyarban azonban az is jövő idő, ha azt mondom: Lemegyek a boltba vasárnap. Beláthatjuk, hogy a vasárnap főnév nem feleltethető meg a jövő idő kifejezésére alkalmas nyelvi eszköznek.
Vannak azonban olyan tulajdonságai is az angol nyelvnek, amivel mondjuk könnyebbnek is lehet tekinteni a magyarnál, ilyen például a határozott és határozatlan ragozás hiánya (futok egy kört, futom a kört). Ez azonban egy külön fejezetet vagy könyvet érdemelne, és azt se felejtsük el, hogy egy magyar ember számára ez a típusú ragozás gondolkodás nélkül működik, szinte csípőből jön. A magyar anyanyelvűek számára egy másik sarkalatos pont lehet a passzív szerkezetek használata, mivel a magyar nyelvben ez a forma viszonylag ritkán fordul elő, kivéve persze a hivatalos nyelvet, illetve az olyan eseteket, mint az asztal meg van terítve vagy, hogy be van ágyazva.
Ezek és még számos más példa (amivel most nem untatnám a kedves olvasót) mutathatja meg, hogy –nyelvészeti szempontból- bizony sok mindenben különbözik egymástól a magyar és az angol nyelv, ezért egy magyar beszélő számára akár nehéznek is nevezhetnénk az angolt. Mégis, óva intenék mindenkit annak az elhamarkodott következtetésnek a levonásától, hogy az angol egy „nehéz nyelv”. Nem csak azért, mert több más, élő idegen nyelvvel is könnyen meggyűlhet a bajunk, hanem azért is, mert az angol nyelvnek ma nincs alternatívája. Ez az a nyelv, amit a világ összes országában biztos, hogy beszél legalább egy ember. Ez az a nyelv, amely „közös hangja” a globális gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, politikai, világnézeti hálózatokban, ezernyi szállal összekapcsolódó bolygónknak.
A Speak! angol nyelviskola azért jött létre, hogy Magyarország is része legyen ennek a országhatárokon és kontinenseken, átívelő kapcsolatrendszernek. Mert minden nehézség leküzdhető, minden különbség áthidalható, ha van egy angol nyelviskola, amely jó „használati utasítással” dolgozik. És mi, a Speak! angol nyelviskola tanárai azzal dolgozunk. Egy olyan módszerrel, amivel garantáltan el tudunk juttatni mindenkit a megfelelő tudásszintre, akkor, ha szigorúan betartjuk és betartatjuk a lefektetett játékszabályokat. Mert, ha nem engedünk a sok gyakorlásból, a folyamatos beszédből, a drillezésből és az elmulasztott órák pótlásából, akkor semmi sem mentheti meg a diákjainkat a magabiztos, aktív és kommunikációképes angol nyelvtudás megszerzésétől.
Bognár Gergő, Speak! angol nyelviskola