Problémalista és angol nyelviskola

A buddhista szerzeteseknek van egy érdekes szokása, amiről Popper Péter egyik előadásán hallottam. Hétvégenként a szerzetesek egy kockás füzetbe felírják, hogy a héten mi, vagy ki hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel, mitől rándult görcsbe a gyomruk, vagy szorították ökölbe a kezüket. Egy hónap múltán aztán végignézik a listát és őszintén megvizsgálják az érzéseiket, hogy vajon a listán szereplő tételek közül mi az, ami még mindig bántja, vagy felháborítja őket, és mi az, ami már elveszítette a jelentőségét. Utóbbiakat pedig kihúzzák a listáról. Ha elvégzi az ember ezt a gyakorlatot –én megtettem-, akkor döbbenettel vegyes csodálkozással tapasztalhatja, hogy milyen butaságokon izgatta fel magát. Olyan dolgokon, lényegtelen apróságokon, amiknek napok, vagy hetek múlásával már semmi jelentőségük sincs. Ezzel a játékos gyakorlattal valójában fényt deríthetünk az igazán fontos dolgokra és elválaszthatjuk egymástól a bosszantó kellemetlenségeket a valódi, egzisztenciális és érzelmi tehertételektől. De vajon az emberek többségének mi marad meg a kihúzogatás után is a listáján? Vajon mik azok a valódi problémák, amikkel a bosszantó apróságok mellett, hétről hétre muszáj szembenéznünk? És vajon, hogyan segíthet lehúzni egy fontos tételt arról a bizonyos problémalistáról egy angol nyelviskola? Olvass tovább és kiderül!

angol-nyelviskola-problemalista

Bizony hosszú az a képzeletbeli lista, ami egy teljesen átlagos életet élő, hétköznapi ember napi és heti bosszúságaiból áll össze. Számlagondok, rossz főnök, mufurc szomszéd, szaladó harisnya, az orrunk előtt becsapódó metróajtó, dugó, hosszú sor a boltban, lassú pincér, alacsony fizetés, elromló mosógép, túl hamar kamaszodó gyerek, házastársi csetepaték. Ebben a végtelenségig bővíthető felsorolásban persze viszonylag könnyű elválasztani egymástól a fontos és kevésbé fontos, az állandó fejfájást, vagy „csak” átmeneti bosszúságot okozó tételeket. De talán nem mindig látjuk tisztán a „fától az erdőt”…

Mert sokszor a nagy hajtásban nem mindig vesszük észre, hogy a mindennapi „tűszúrások” mögött milyen nagyobb, általánosabb természetű probléma húzódik meg. Nem látjuk az összefüggést a folyamatos időzavar, a rossz főnök és a rövid ebédszünetünkben az étteremben csigalassan kiszolgáló pincér között, pedig elég egyértelmű, hogy valószínűleg nem érezzük jól magunkat a munkahelyünkön. Elmerülünk a részletekben, külön-külön szemléljük a mozaikdarabokat, egyenként vesszük magunkra az élet terheit és egyesével próbáljuk megoldani a problémáinkat. Ami persze a lényeg meglátásának hiányában csak sokkal nehezebben, több idő és érzelmi energia felemésztésével sikerülhet. Ha sikerül egyáltalán.

Tehát nem elég beleírni, vagy éppen kihúzni valamit a listából, a megmaradó tételek egymáshoz és az életünk más területeihez való viszonyán is érdemes elgondolkodnunk. Őszinte önvizsgálatot kell tartanunk, hogy vajon tényleg megéri-e minden rendelkezésünkre álló energiát az élet „kellékeinek” megszerzésére és a gyűjtögetés közben felhalmozódó feszültségek kezelésére fordítanunk, ha közben nem marad időnk élni. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy vajon tényleg a rendetlenség miatt, vagy inkább azért érezzük rosszul magunkat a saját otthonunkban, mert eltávolodtunk a társunktól. És szembe kell néznünk azzal, hogy nem a nagy nyomás, vagy egy rossz főnök miatt érezzük magunkat rosszul a munkahelyünkön, hanem azért mert egyszerűen többre, jobbra, másra vágyunk.

Az emberek érzelmi problémáinak mélyén sokszor a megfosztottság érzése áll. Az a kínzó érzés, hogy valami hiányzik az életünkből, mert valaki, vagy valami „elvett tőlünk valamit”. Bizonyítási lehetőséget, intimitást, előléptetést, tiszteletet, megértést, bizalmat, esélyt. Vajon azon a bizonyos képzeletbeli problémalistán fennmaradó súlyosabb tételek többsége is ebből a forrásból táplálkozik? Úgy hiszem igen. De ha felismerjük, hogy a mindennapi stresszhelyzetek során felhalmozódó frusztráció mélyén milyen rendszerszintű, vagy ismétlődő „hiányérzetek” állnak, akkor van esélyünk változtatni.

Több időt és érzelmi energiát fordíthatunk a társunkra és rendbe hozhatjuk a kapcsolatunkat. Megpróbálhatunk pozitívabban gondolkodni, minden egyes pillanatot önmagáért megélni és kevesebbet zsörtölődni a reggeli dugóban. Vagy kereshetünk egy olyan munkahelyet magunknak, ahol nem csak a fizetésemelés, vagy az előléptetés, hanem a szakmai fejlődés és kibontakozás lehetősége is motivál. És itt jön a képbe egy angol nyelviskola.

angol-nyelviskola-problemalista

Mert, ha találomra leszólítanánk 100 embert a Váci úton és megkérdeznénk, hogy mi az első számú probléma és stressz forrás az életükben, akkor meggyőződésem, hogy legalább 80, de inkább 90 ember a „munkát” nevezné meg. Akinek van, annak azért, akinek nincs, annak pedig azért. Alacsony fizetés, nem a végzettségnek, vagy a képességeknek megfelelő beosztás, inkompetens vezetőség, rengeteg túlóra, nagy nyomás, sok felelősség, rossz munkahelyi környezet, tartós munkanélküliség. Változtatni nehéz. Beleszürkülni, vagy belefásulni pedig elég könnyű.

De van egy lehetőség, amivel kitörhetsz a munkahelyi frusztráció-stressz-megfosztottság-frusztráció ördögi köréből. Egy lehetőség, hogy a beletörődés helyett a változást válaszd, és ne ragadj bele a sárba. Ez a lehetőség pedig a magabiztos nyelvtudás. Egy olyan tétel, ami túl régóta van rajta a problémalistádon és ideje megoldani, ha változtatni akarsz az életeden. Ebben segít a Speak! angol nyelviskola.

Mi nem fogjuk lehazudni neked a csillagokat azért, hogy minket válassz. Nem akciózunk, és nem megyünk bele semmilyen árversenybe másokkal. Nem hitegetünk, és nem árulunk a pult alól nyelvtudásgenerátor-tablettákat, vagy szupergyors csodamódszereket. Csak őszintén, kertelés és mellébeszélés nélkül elmondjuk az igazat. Azt, hogy a nyelvtudást nem adják ingyen, hanem meg kell dolgozni érte. Azt, hogy kitartó gyakorlás, folyamatos beszéd és erőfeszítés nélkül nincs siker.

Erről szól a teljesítménycentrikus angol nyelviskola és a beszédközpontú angol nyelvtanfolyam eszméje. Erről szól a Speak! angol nyelviskola. És így tudsz majd lehúzni egy nyomasztó tételt te is a képzeletbeli problémalistádról.

Share This