A cselekvés kockázata és a tétlenség ára: mikor fizetsz rá jobban? – Speak! angol nyelviskola
Van egy általános probléma, ami látszólag nem kapcsolódik a nyelvtanuláshoz, mégis sok ezer embertől veszi el a magabiztos nyelvtudás esélyét. Azért beszélek/írok most erről, mert augusztus 20. körül hajlamosak vagyunk elmerülni az ízek, illatok, ünnepi felvonulások sokszínűségében és saját nagyszerűségünkben (ami amúgy teljesen rendben is van). De ilyenkor általában kevesebb figyelem jut azokra a közös feladatokra, amiknek a megoldása még előttünk van. A nyelvtudás hiánya egy ilyen feladat. És ahhoz, hogy ezt megoldjuk nem csak az angol oktatás világát kell a feje tetejére állítani. Hanem az egész országot.
John F. Kennedy szerint a cselekvésnek kockázata és ára van. De jóval kevesebb, mint a kényelmes tétlenségnek hosszú távon. Hogy miért idézem a magyar államalapítás ünnepén egy amerikai elnök szavait? Mert Kennedy volt talán minden idők egyik leginspirálóbb politikai vezetője, aki nagy és még annál is nagyobb tettekre sarkallta nemzetét.
Patetikus történelmi visszaemlékezések, a dicső múlt felelevenítése helyett szívesebben hallgatnék valami ilyesmit a mi politikusaink beszédeiben is. Valamit, ami a problémák megoldásáról, a következő évek, évtizedek feladatairól és az elérni kívánt célokról szól. Valamit, ami milliókat ösztönöz cselekvésre.
Mert a bevezetőben említett általános probléma a cselekvés ősi ellensége: a tétlenség. A halogatás. A majd holnap-gondolat. Az „ej ráérünk arra még”.
Valljuk be: az elodázásban mi, Pató Pál gyermekei verhetetlenek vagyunk. Nem csak egyéni, közösségi szinten is. A magyar kreativitás végtelen, ha kifogások kereséséről, a nem-cselekvés megindokolásáról van szó.
„Ezt azért nem lehet megtenni, mert…”. „Majd térjünk vissza erre, vagy arra a problémára, ha…”. „Egyetértünk abban, hogy ez fontos, de vannak ennél égetőbb kérdések, éppen ezért…”. „Talán, ha már egy picit jobban mennek a dolgok…”.Ismerős?
Azt hiszem ahhoz, hogy a magyar egy nyelveket beszélő, nyitott, sokszínű és fejlődő nemzet legyen, először is ezzel a mentalitással szemben kell felvennünk a kesztyűt. Mert az elhalasztott döntések elszalasztott lehetőségekkel járnak. A kockázatkerülés esetenként bölcs, de ha állandósul az maga a dögunalom és a pocsolya.
Amikor a Speak! angol nyelviskola arról próbál meggyőzni Téged és a hozzád hasonló embereket arról, hogy miért jobb most belevágni a nyelvtanulásba, mint 2-5-10 év múlva, akkor valójában a tétlenség kulturális falába csapódunk bele. Frontálisan, kivédhetetlenül. És még túl sokszor pattanunk le róla.
Rá kellett jönnünk, hogy nem elég a hagyományos angol oktatás világát kifordítani a négy sarkából, ha meg akarjuk tanítani az embereket angolul beszélni. Az egész országot fel kell ráznunk! Nem fogunk atyai pofonokat osztogatni, de az év minden egyes napján el fogjuk mondani mindenkinek, aki hajlandó meghallgatni minket, hogy a halogatás, a nem-döntés, a nem-cselekvés, a tétlenség az igazi ellenségünk.
Mit is mondott Kennedy? A cselekvésnek kockázata és ára van, de a tétlenségre fizetsz rá igazán. Ahhoz, hogy a Speak! angol nyelviskola meg tudjon tanítani angolul, először is az kell, hogy NE TÖKÖLJ TOVÁBB.
Ne filózgass rajta, hanem kezdd el már holnap a tanulást. Ne mérlegeld a lehetőségeket, hanem építsd be a napi rutinodba egy angol nyelvtanfolyam óráit. Ne hezitálj, hanem cselekedj, tegyél lépéseket, vállalj erőfeszítéseket.
Ha mindenki, Te, én, a szomszédok, a barátok, a család, az ismerősök, munkatársak így teszünk, akkor nem csak az év egy-két napján lehetünk büszkék magunkra és az országunkra. És nem csak a múltunk lesz fényes, hanem a jövőnk is. Vágjunk bele. Benne vagy?