Egy budapesti nyelviskola és a 66-os út
4300 kilométernyi végeláthatatlanul kígyózó aszfaltcsík, 9 államon át, az indiánok és cowboyok földjén, ahol a rádióból mindig blues és countryzene szól: ez a 66-os út. Sokaknak maga a megtestesült „amerikai álom”, egy budapesti nyelviskola diákja számára pedig a jövő egyik ígérete, ami a nyelvtudás megszerzésével valósággá is válhat.
Keresztülutazni Amerikán régóta vágya az embereknek, azonban sokáig nem volt mivel, vagy nem volt hogyan, vagy nem volt miből – sőt, egészen 1926-ig nem is volt min. 1920-ban született meg az ötlet, hogy kellene egy olyan utat építeni, amin el lehet jutni az USA keleti partjáról a nyugatira, a munkás hétköznapok valóságából az álmok és ígéretek földjére. Az építkezések elkezdődtek és 6 év alatt megépült az első amerikai transzkontinentális autóút Chicago és Los Angeles között, amin órákig lehetett úgy haladni, hogy az ember nem találkozott forgalommal (se emberrel).
Az ötvenes években a 66-os útból mítosz született, mára pedig már legendává vált. Először a kalandorok és szerencsevadászok hajtottak nyugatra, a gazdasági válság idején a nincstelenek és nélkülözők keresték a jobb élet ígéretét, majd a második világháború idején a katonaság használta az utat. Az ’50-es években sokan arról álmodoztak, hogy vesznek egy rózsaszín Cadillac-et, majd irány a Nyugat, a napfényes Kalifornia, ahol „kolbászból volt a kerítés”: a ’60-as évekre a szex, drogok és a rock and roll vonzotta a hippiket a VW minibuszokban az Angyalok Városába. A 66-os út a történelem viszontagságainak ellenére ma teljes szakaszában járható. A régi útpályát mindenhol felújították, így az azon autózó úgy érezheti magát, mintha a történelem valamely korábbi éveiben furikázna. A legendáról dal is született: A (Get Your Kicks on) Route 66 című amit Bobby Troup írt 1946-ban, és elsőként Nat King Cole adott elő, majd rengetegen feldolgozták/énekelték, többek közt Perry Como, Chuck Berry, a The Rolling Stones, sőt még a Depeche Mode is.
De hogy kerül a csizma az asztalra, vagyis egy budapesti nyelviskola blogjára a 66-os út története? Sok diákunk nem a papír, vagy munkahelyi, szakmai elvárások miatt jelentkezik hozzánk, hanem azért, hogy olyan aktív, kommunikációképes angol nyelvtudást szerezzen, amivel ledöntheti a korlátokat és felfedezheti a világot. Olyan külföldi utazásra vágyik, ahol nem feszélyezi a nyelvtudás hiánya miatti kiszolgáltatottság érzése. Hogy magabiztosan rendeljen a pultnál, foglaljon magának szállást itthonról az interneten, kérni egy plusz takarót a recepciónál, vagyis egyszerűen és könnyen képes legyen kapcsolatot teremteni idegen emberekkel és ismeretlen kultúrákkal. A Speak! nem egy szokványos budapesti nyelviskola: nálunk a beszédközpontú nyelvoktatás valódi, életszerű helyzetekre készít fel, amelyekkel akár a 66-os út melletti egyik gyorsétteremben vagy kávézóban is szembesülhetsz. Abban segítünk, hogy ezekben a szituációkban is önmagad lehess, és ne kelljen csak azért „kevesebbel” –kevesebb szóval, szegényesebb mondatokkal, rossz nyelvtannal- beérned, mert nem elég jó a nyelvtudásod. Az a célunk, hogy egy budapesti nyelviskola falai között szerzett nyelvtudás birtokában elindulva te is megérinthesd és átélhesd a 66-os út által szimbolizált szabadság mámorító érzését!