Ebben az interjú sorozatban olyan munkatársakkal beszélgetünk, akik elképesztően fontos munkát végeznek a Speak!-ben, viszont picit kevesebb „reflektorfény” jut rájuk, mint a rendszeresen „szereplő”, publikáló kollégákra.
Az első részben Krisztivel és Esztivel beszélgettünk munkáról, hobbiról és arról, hogyan látják a saját szerepüket, vagy éppen a Speak!-et 5 év múlva.
SpeakMan: Mióta dolgoztok a Speak!-ben?
Kriszti: Tavaly nyáron lettem csapattag. Egész pontosan 2016. július 12-én volt az első munkanapom 🙂
Eszti: Én is több mint egy éve erősítem a Speak! csapatát.
SpeakMan: Egész pontosan mi a feladatotok a cégben?
Eszti: Elsősorban az induló tanfolyamokkal foglalkozom egészen a lezárásukig. Én rendezem be a termeket, készítem össze a tanároknak a tanfolyamkezdésre a szükséges papírokat. A diákok szerződéseit is én írom, amiket mappák szerint továbbítok Krisztiéknek az ügyfélszolgálaton, és a továbbiratkozási irodának.
Minden tanfolyammal kapcsolatos iratot (szintközik, szintzárók stb.) nekem adnak le a tanárok, amikor pedig befejeződik a tanfolyam, mindezt egy külön rendszerbe adminisztrálom. De én felelek az oklevelekért, a szemináriumok előkészítéséért, valamint a terembeosztásért is.
Egyszóval (szinte) minden papírmunkát én végzek a háttérben, ami ahhoz kell, hogy a diákok zökkenőmentesen tanulhassanak, a tanárok pedig a szükséges infók birtokában taníthassanak, és még a hatóságok is szeressenek bennünket.
Kriszti: Ügyfélszolgálati vezetőként dolgozom, és a kis csapatommal azon vagyunk, hogy segítek az embereknek elérni az angoltanulással kapcsolatos céljaikat. Mi szervezzük a szintfelmérőket és a bemutatóórákat, az újonnan induló tanfolyamokat, a Kick start és az Angolmami tréningeket, és mi képviseljük a sulit a „külsős” rendezvényeken is.
SpeakMan: Amikor nem dolgoztok, mivel töltitek a szabadidőtöket? Mit szerettek csinálni munkaidőn kívül?
Kriszti: Én legszívesebben olvasok és főzök, de szeretek utazni és új helyeket felfedezni.
Eszti: A szabadidőm minden percét kitöltik az edzéseim: munka után általában mindig edzésre megyek, emellett pedig nem nagyon marad időm másra, amit viszont egy kicsit sem bánok. Azt sajnálom, hogy a családommal kevés időt tudok tölteni, de amikor tehetem, hazautazom vidékre hozzájuk.
SeakMan: Mit szerettek a legjobban abban, amit csináltok?
Kriszti: Leginkább azt szeretem, hogy ha bejövök a munkahelyemre az olyan, mintha a második otthonomba sétálnék be. Jó a hangulat, remek a társaság és így szuper dolgozni.
Azt az érzést is imádom, hogy segíthetek az embereknek elindulni az angoltanulással kapcsolatos céljaik eléréshez vezető úton, és látom, amikor mosolyogva lépnek ki az ajtón szintfelmérő, vagy bemutatóóra után.
Eszti: Én azt bírom a legjobban ebben a helyben, hogy csapatban és egyénileg is dolgozhatok, és mindig van lehetőség fejlődni. Ez szerintem ritka kincs ma Magyarországon.
SeakMan: Mire vagytok a legbüszkébbek? Mi volt eddig a legnagyobb „szpíkes” sikeretek?
Eszti: Amióta itt vagyok, jelentősen átalakult és kibővült a munkaköröm. A tanfolyamok adminisztratív támogatása mellett most már a kurzusok tervezése, szervezése is rám hárul, ami nagy lehetőség, de értelemszerűen nagyobb felelősséggel jár, és sokkal több koncentrációt igényel.
Kriszti: 2017 szeptemberére 😊 Nyár végén az ügyfélszolgálat viharos időket élt át, ezért az egyébként is zsúfolt szeptember nagy kihívás elé állított minket. Teljesen át kellett szervezni az életünket, de szerencsére nagyon erős csapat állt össze a tanév eleji „rohamra”, így aztán az iskola eddigi legsikeresebb hónapját zártuk ügyfélszolgálati és ügyfélszerzési szempontból.
Szeptemberben 210 új diák kezdett el a Speak!-ben tanulni. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, és arra is, hogy azóta mennyi mindent értünk el közösen.
SeakMan: Szerintetek hol fog tartani a Speak! 5 év múlva?
Eszti: Biztos vagyok benne, hogy csak fejlődni fog, és már nem csak a 13. kerületben leszünk jelen, hanem szerte a városban.
Kriszti: Meg fogjuk nyitni a Speak! Budát, ez nem is kérdés. Ezen kívül „hivatalosan” is mi leszünk Budapest legjobb és legnépszerűbb nyelviskolája.
That’s it. 😊