Képek forrása:www.freepik.com
Miért biztat egy budapesti nyelviskola arra, hogy tanulj meg angolul? Hidd el, nem csak azért, mert új tanulókat szeretnénk. Sok logisztikus tanul nálunk és rendszeresen szembesülünk vele, hogy mennyivel jobb lehetőségeket és fizetést tudnak szerezni magabiztos angollal.
Tárgyalóképes angolnyelv-tudás nélkül lehetetlen rangos logisztikai pozíciót elérni Magyarországon, a munka során használt tudásbázisban ez az egyik legfontosabb elem. A mindennapok feladatai között van a szállítói megrendelések kibocsátása, az export és az import ügyintézése, a beszállítókkal történő kapcsolattartás, ezeket lehetetlen kiemelkedően ellátni az angol nyelv ismerete nélkül.
Kezdjük a címben feltett kérdéssel, amelyre faék egyszerűségű a válasz: egy logisztikus számára azért fontos, hogy kiválóan beszéljen angolul, mert egyébként nem talál magának megfelelő pozíciót a munkaerőpiacon. A logisztikai álláshirdetésekben alapelvárás a jó kommunikációs és problémamegoldó képesség mellett a tárgyalóképes angolnyelv-tudás, ha ez nincs meg, ledolgozhatatlan hátránnyal indul az ember.
Kicsit erősebben fogalmazva írhatnánk, hogy nyelvtudás nélkül lehetetlen logisztikai munkakört elcsípni, ám ez nem minden esetben igaz. Ha valaki szerencsés, vagy lehengerlően teljesít az állásinterjún, elhappolhat egy kecsegtető munkát. Ezzel együtt azonban pokolian nehéz dolga lesz a mindennapok során, mert a logisztika világa tele van idegen kifejezésekkel, a nemzetközi piacon pedig egyetlen nyelv létezik: igen, az angol.
Mit csinál egy logisztikus?
Vizsgáljuk meg, miért szükséges a gyakorlatban egy logisztikus számára, hogy beszélje az angol nyelvet. A szakterület az anyagok, információk és személyek rendszereken belüli, illetve rendszerek közötti áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozik. Rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer egyszerre. A katonaságnál ütközött ki a jelentősége, majd az üzleti életbe is begyűrűzött – manapság már elképzelhetetlen egy vállalat nyereséges működtetése hatékony logisztika nélkül.
A logisztikai szakember feladatai között lehet a beszállítókkal történő kapcsolattartás, a szállítói megrendelések kibocsátása, a beszerzés adminisztrációs ellátása. Munkakörébe tartozhat az export és import ügyintézése, a beszerzési források felkutatása, az elosztás koordinálása, a vállalatirányítási rendszerek használata, a költséghatékonyság vizsgálata. Bár nem soroltunk fel mindent, ennyiből is látszik, olyan összetett feladatról van szó, amelyben a kapcsolattartás kulcskérdés. És mivel a fentiek jelentős része érinti a külföldi piacokat, a nemzetközi partnereket, elengedhetetlen az angol nyelv ismerete a gyors és eredményes munkavégzéshez.
Persze más erényekre is szükség lesz: a jó logisztikus bírja a gyűrődést, hiszen közvetítenie kell az üzleti felek között, amely során általában rajta csattan az ostor. Eredményes problémamegoldó, eközben képes kezelni a stresszt, mert egészen biztos, hogy ebből rengeteg éri majd a munkavégzés során. Pontos és precíz, ami az információátadást illeti, ezen áll vagy bukik ugyanis a rendszer működése. Remekül alkalmazható a munkavégzés során a vevőközpontú, racionális gondolkodás, a kitűnő memória és a kiemelkedő szervezőkészség.
A munkaerőpiacon hiány van, a Profession.hu tavalyi összesítése 700 betöltetlen logisztikai pozíciót mutatott Magyarországon. Ezek többségében elvárás az angolnyelv-tudás – ahol nem kérnek ilyet, ott pedig hiába csúszik be az ember, az előmenetel lehetetlenné válik enélkül.
Kétezernél is több angol szakkifejezés
A mindennapi munka során olyan alapkifejezések merülnek fel, mint a cross-docking, a demurrage, a general cargo vagy az input, amelyek jelentését be lehet ugyan magolni, ám sokkal egyszerűbb, ha valaki érti is, mit jelent egy angolul használt szakszó.
A szakmán belül az angol nyelvű kifejezések túlsúlyát erősíti meg Nyakas Judit doktori értekezése, amely A magyar logisztikai szaknyelv vizsgálata címet viseli. Ebben azt írja, hogy a legnagyobb számban az angol nyelvből átvett idegen lexémák használata jellemző a logisztikai szövegekben. (A lexéma minden olyan kimondott hangsor vagy leírt betűsor, amely a mondatban önálló szóként használható.) A 2011-ben publikált kutatást 2025, a logisztikában használt angol kifejezésen végezték el. Ebből a számból kiderül, hogy a szaknyelv szókészletének szerves részét képezik az anglicizmusok (azaz olyan angol szavak, kifejezések, amelyeket a másik nyelv eredeti formájukban vesz át és használ).
A több mint kétezer szakkifejezés között 42 százalék az angol–magyar szóösszetételek, szószerkezetek aránya, 31 százalék a teljesen angol szavaké, 27 százalék pedig a mozaikszavaké, szóösszevonásoké.
Hitelesen kell közvetíteni az információkat
A tanulmány részletekbe menően elemzi a logisztika és az angol nyelv összefonódását. Megállapítja, hogy mivel ez a szakterület kapcsolódik a műszaki, a gazdálkodás- és a közgazdaság-tudományokhoz, a kommunikáció során kiterjedt feladatkör társul hozzá: a logisztikai szakembernek közvetítenie kell az üzeneteket például a termelés, a marketing és a pénzügy között. A szaknyelv ehhez az igényhez igazodott akkor, amikor elkezdtek benne gombamód szaporodni az egyértelmű angol szavak. Ennek lényege és gyakorlati haszna a közérthetőség. Nem kell az adott ország nyelvére nyögvenyelősen lefordítani a kifejezéseket, hiszen azokat egységesen, angolul használva eredményesebb lesz az együttműködés.
A logisztikai szaknyelv szókészletében gyakori az idegen eredetű előtagok, a szóösszetételek és a hibrid kifejezések előfordulása is. A már említett anglicizmusok beáramlása egyre jellemzőbb, egészen biztos, hogy ezek száma nem csökken, inkább egyre több lesz belőlük.
Helyet kell adni az angol kifejezéseknek
Általános igazság, hogy a tudományos nyelv szókincsének terjedelmessége a szakterületek specializáltságának eredménye, ez a logisztikáról is kijelenthető. A dinamikusan fejlődő gazdasági környezetben gyakran válik szükségessé új szavak megalkotása, bizonyos szavak idegen nyelvből való átemelése. A folyamatos nyelvfejlődéshez kapcsolódó kommunikációt jelentősen lelassítaná, ha minden új szakkifejezésre minden létező nyelven megpróbálnának helytálló fordítást kidolgozni, a nemzetközi piacon így elterjedtebbé vált az angol verzió beépítése az üzleti kommunikációba. A logisztikai szaknyelvhasználók szerint rendszeres zavarokhoz vezetne a lefordított kifejezések használata, ezért is maradnak a legtöbben az eredeti szókapcsolatnál, így a szakszókincs folyamatosan bővül, változik.
A nyelvművelők szerint sok esetben vitatható, hogy valóban szükséges-e ekkora teret engedni az idegen szavak beáramlásának az anyanyelvbe. Szépe György azonban azt írja erről a Nyelvpolitika: múlt és jövő című könyvében, hogy bizonyos esetekben egyszerűen nincs ideje a magyarítási kampánynak. Ez a logisztikai szaknyelvhasználatra különösen igaz.
Ez is azt erősíti meg, hogy a stabil nyelvtudás hiányában jelentős hátrányba kerül egy logisztikai szakember a munkaerőpiacon, amely a szaktudásának kiaknázására is negatívan hat. Ehhez hozzátehetjük, hogy a legtöbb logisztikus dolgozik külföldi partnerrel, az üzleti életben pedig a kommunikáció, a konferenciák egyaránt angol nyelven zajlanak, a publikációk és legfrissebb szakmai anyagok is így jelennek meg. Aki ebben a világban azonnal megérteti magát, lépéselőnybe kerül, magasabb szakmai lépcsőfokra jut.
CRM, fifo, lean szakember
Ahhoz, hogy érzékelhető legyen az angol nyelv szerepe a logisztikában, kiválogattunk néhány napi szinten előforduló kifejezést. A szaknyelvben nagy számban találhatók idegen betűszók, ezek lehetnek intézménynevek, egyezmények, szabványok, technológiai rendszerek.
Ezek közül
- az AEA az Európai Légifuvarozási Szövetséget,
- a CRM az ügyfélkapcsolat-kezelést,
- a CAD a számítógéppel támogatott tervezést,
- a LAN pedig a helyi hálózatot jelöli.
Ezek a szakmán belül betűszóval használatosak, így minden náció számára egyértelmű jelentést hordoznak. A CRM egyébként megtalálható Nyakas kutatásában a leggyakrabban ismételt szakmai anglicizmusok között is.
Ilyen még a fifo (first in first out, azaz először bevételezve, először kiadva), vagy az olyan szóösszetételek, mint a business everywhere megoldások, a cargo handling rendszer, a lean szakember, a push-rendszerű értékesítés, az e-hulladék vagy a recycling logisztika. Könnyű belátni, hogy ezek között a kifejezések között hamar „elmerül” az a logisztikus, akinek nyelvtudás helyett csak egy szótár lapul a zsebében, és azzal próbálja meg feltalálni magát a napi pörgésben.
Idézünk egyet szó szerint is Nyakas Judit doktori értekezéséből: „A logisztikai szaknyelvben az angol szavak használata az esetek többségében indokolt, és azok magyarítása a szaknyelvhasználók szerint sok esetben kommunikációs zavarokhoz, félreértésekhez és szakmai pontatlanságokhoz vezetne. Korábbi empirikus vizsgálataink is igazolják, hogy a logisztikai szaknyelv használói számára elengedhetetlen az angol nyelv ismerete.”
Sosem lehet túl hamar elkezdeni a nyelvtanulást
A logisztika ráadásul az a terület, ahol nem is feltétlenül a papír, azaz a nyelvvizsga számít, hanem a használható, tárgyalóképes nyelvtudás.
Ehhez kapcsolódva írt cikket egy logisztikai szakemberről a kemma.hu portál, bemutatva annak kálváriáját. A szakképzett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező logisztikus a gyerekekkel töltött két év után pályázott egy állásra, ám kiderült, hogy annak feltétele az angol nyelv társalgási szintű ismerete. Mivel ilyennel nem rendelkezett, nyolchónapos tanfolyamra iratkozott be a munkaügyi központnál, ahol napi nyolc-, nem ritkán tízórányi intenzív tanulás után levizsgázott ugyan, ám ezalatt az álomállást természetesen már betöltötték.
A példa mutatja, mennyire fontos a társalgási szintű angolnyelv-tudás, amelyet már a felvételi elbeszélgetéseknél letesztelnek. Ezért érdemes megfogadni azt a javaslatot, hogy az angol nyelv elsajátítását sosem lehet túl hamar elkezdeni, ha a logisztikában helyezkedne el valaki. A budapesti Speak! Nyelviskolánál ráadásul éppen a beszédközpontú nyelvtanulásban hiszünk, ez hamar feloldja a megszólalástól való félelmet, amit az állásinterjún lehet kamatoztatni. Minél többet beszél valaki, annál gyorsabban válik magabiztos kommunikátorrá, amely a logisztikában aranyat, pontosabban legtöbbször egy megbecsült pozíciót ér.
Ha szeretnél magabiztosan beszélni angolul, hogy ezzel jobb szakmai lehetőségeid legyenek, akkor érdemes kipróbálnod a 100% beszéd, 0% könyv módszert:
Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító