2019-ben a Speak! angol nyelviskola Év Diákja díját Rémi Orsi nyerte. Átadtuk neki a díját és készítettünk vele egy izgalmas és motiváló interjút is, amiben elmeséli mi áll tanulási sikerei hátterében.
Orsi azzal érdemelte ki a díjat, hogy kiemelkedő szorgalmat és motivációt tanúsított az angoltanulásban az egész tavalyi évben. Ezzel inspirálva csoporttársait és minket. 🙂 Így őt szavaztuk meg az Év Diákjának. A díjátadás márciusban lett volna, de a vírushelyzet közbeszólt. Ezért végül most tudtuk átadni Orsinak a nyereményeit: egy ajándék angol tanfolyamot, egy kupát, és egy oklevelet.
SpeakMan: Mesélj pár mondatot magadról kérlek. Mivel foglalkozol és mi a hobbid?
Orsi: A Magyar Honvédségnél dolgozok kutyás tűzszerészként a szolgálati border colliemmal, Risoval. Egy ilyen kutya mellett az élet sose lesz unalmas, annyit kell menni vele. Másik kisállatom Theodor, az afrikai óriás csiga. Hát a csendet nem ő szakítja meg, az is biztos 🙂
Szeretek eljárni túrázni, mostanában a több napos zarándokutakat preferálom. Idén ki is akartam menni a spanyolországi El Caminora, de a covid keresztbe tett, így a magyarországi szakaszt jártam végig. 200 km 8 nap alatt bőven a komfortzónán túl volt, egy életre szóló élménnyel szolgált.
Orsi különleges állatai, és a jól megérdemelt díja
SpeakMan: Mi motivált arra, hogy az egész tavalyi évben ilyen szorgosan angolozz? Milyen célod, vagy álmod van az angoltanulással?
Orsi: Egyszerűen eldöntöttem a fejemben, hogy az angoltanulás fontos, ezt fogom csinálni, bármi is történik. Egyedül ez nem menne, nekem kell az iskola. A heti kettő órájával és a kiegészítő szemináriumokkal egy nagyon jó alapot adott. Elterveztem, komolyan vettem, végigcsináltam. Nagyjából ennyi a recept.
Most a nyelvvizsga megszerzése és az élőbeszéd könnyed megértése a célom. Időnként ez egy totál frusztrált állapotot idéz elő, ami csak azt jelenti, hogy még nem vagyok ott, menni kell tovább.
SpeakMan: Honnan indultál, amikor elkezdtél nálunk tanulni, és hol tartasz most?
Orsi: 2018 júliusában iratkoztam be hozzátok, A2-2-es szintről indultam. A munkahely miatt pár hónapot kihagytam, 2019 januárjában jöttem vissza. Azóta eltelt 1,5 év további 7 tanfolyammal. Most éppen nyelvvizsga előkészítőre járok, ősszel szeretném a középfokút letenni. Utána folytatom tovább B2-5-től és bár az anyanyelvi szint nem célom, szerintem az utolsó szintig, C1-4-ig elmegyek.
SpeakMan: Milyen hatással van életedre az, hogy egyre jobban megy az angol? Van bármilyen ezzel kapcsolatos élményed, amit szívesen megosztanál?
Orsi: Amikor egy nagyobb szöveget vagy élőbeszédet sikeren megértek, akkor mindig elcsodálkozok, hogy ez hogyan lehetséges. Gyerekkoromban németet tanultam 12 évig, a középfokúm is meg van belőle, de még csak meg se közelítettem ezt a szintet. Néha nehéz felfogni, hogy mindezt 1,5-2 év alatt sikerült elérnem.
Egy nagyon jó visszajelzést is kaptam a brit levelezőtársamtól. Azt mondta, ha nem tudta volna, hogy magyar vagyok, simán azt hiszi, hogy egy anyanyelvivel beszélget.
SpeakMan: Van kedvenc Speak!-es sztorid? Bármilyen vicces, vagy kedves dolog, ami nálunk történt és igazán emlékezetes számodra?
Orsi: Nagyon konkrét emlék nincs, alapvetően az iskola maga az. Szeretem az órákat, a viccelődéseket, hogy úgyis tudunk haladni, hogy közben jó a hangulat.
A beszédgyakorlatoknál különösen nagy élmény, hogy a téma hatására olyan élményeket, emlékeket osztunk meg egymással, ami egyébként nem jutna az eszünkbe. Ez közelebb hoz minket egymáshoz.
SpeakMan: Mesélj egy picit azokról, akikkel a legtöbb időt töltötted itt. Milyen a kapcsolatod a tanáraiddal és a csoporttársaiddal? Szerinted mekkora szerepük van abban, hogy te lettél az Év diákja?
Orsi: Ez egy nagyon fontos tényező. A teljes óra hangulatát ez határozza meg. Az emberek időnként cserélődnek, de így is elmondhatom, hogy nagyon jó csapatba kerültem, akikkel jó találkozni egy fárasztó nap után is.
Sokszor volt, hogy fáradtan mentem be, de a tanár és a csoporttársak annyira lelkesek és energikusak voltak, hogy sikerült átlendülnöm magamon és már teljesen más hangulatban mentem haza.
Orsi és büszke tanárai (Balról jobbra: Margitay Petra, Lángi Éva, Rémi Orsi, és Dunay Péter a Speak! angol nyelviskola alapítója)
SpeakMan: Mi volt az első reakciód, amikor megtudtad, hogy Te nyerted a 2019-es Év Diákja díjat és az ajándék tanfolyamot?
Orsi: Az egy vicces pillanat volt. A covidos szünet után visszamentem a suliba és a tanulmányi osztályon intéztem, hogy hol folytatom tovább a tanulást. Ági nézte és felsorolta a befizetéseimet, aminek a végén mondta, hogy itt van még az ajándéktanfolyamom is, mert év diákja lettem. „Micsoda…?” Azt hittem rosszul hallok. Kellett egy pár másodperc mire felfogtam, de nagyon örültem neki. Az, hogy ez így és ilyen későn derült ki engem egyáltalán nem zavart. Volt nektek elég dolgotok a vírus alatt.
SpeakMan: Mit gondolsz mivel érdemelted ki ezt a címet?
Orsi: Szerintem azzal, hogy alapvetően elköteleződtem az iskola mellett. Egyedül nem nagyon tudok tanulni, szükségem van a külső motivációra és a folyamatos terhelésre. Ezt az iskola abszolút meg tudja adni.
A heti kettő óra, a tananyag otthoni gyakorlása és a házi feladatok írása nekem adott egy keretet, amire ráhangolódtam és kifogások nélkül beépítettem az életembe. Bejártam szinte az összes órára, készültem, a vizsgákat jó eredménnyel zártam és amikor az iskola akciót hirdetett, akkor gyorsan lecsaptam a lehetőségre, így a következő tanfolyamokra biztosítottam a helyemet.
SpeakMan: Fejleszted a nyelvtudásodat az angolóráidon kívül is? Ha igen, akkor mivel?
Orsi: Igen, persze. Ezzel lehet igazán színesíteni a nyelvtanulást és életet adni ennek az egésznek. Ha csak a nyelvtanra és a szótanulásra koncentrálsz, akkor hamar rá fogsz unni. Nálam elég széles a paletta, sok mindennel próbálkozok több-kevesebb sikerrel. Van egy angol levelezőtársam február óta, mostanában egy anyanyelvi tanárt is megpróbáltam, könyvet és cikkeket olvasok, filmet nézek eredeti hanggal angol felirattal. Évi, az előző tanárom ajánlott Youtube-ra feltöltött videókat, ahol rövid filmrészleteket dolgoznak fel és emelnek ki nyelvtani részeket, kifejezéseket. Ezek mind nagyon hasznos dolgok, sokat lehet tanulni belőle. Főleg, ha napi rendszerességgel foglalkozol vele.
SpeakMan: Biztos neked is vannak olyan időszakaid, amikor nem éreztél erőt a tanuláshoz. Miből tudsz ilyenkor motivációt meríteni a folytatáshoz?
Orsi: Uh, ne is mond. Ilyen mindig van, egyszerűen elkerülhetetlen. Fel kell rá fejben készülni, hogy ne az legyen, hogy hagyod a fenébe az egészet.
Nekem az iskola, a rendszeresség és a tanárok lendületessége tudja megadni a löketet a folytatáshoz. Azt hiszem egy picit intézményfüggő vagyok 🙂 De ez nem baj, a lényeg, hogy megy előre a szekér.
SpeakMan: Mit tanácsolnál azoknak, akik most vágnak bele az angoltanulásba? Vagy mivel bíztatnád azokat, akik nem mernek belevágni?
Orsi: Nagyon sok iskola van, nagyon sok módszerrel, korábban már kipróbáltam máshol is, de nem hozta az eredményt. Itt a tananyag szuperül fel van építve, a tanárok felkészültek. Az új anyag könnyen megérthető, a sok gyakorlással beépül és később folyamatosan visszatér 1-1 új elemmel, nyelvtani szabállyal kiegészítve. Fejlődsz, ha odateszed magad. Ha ez nincs meg, akkor hagyd a fenébe, bele se kezdj. Ha elhatároztad magad és ráléptél erre az útra azt fogod észrevenni, hogy elhaladtál egy tábla mellett, amire az van írva, hogy „a komfortzónád vége”. Ha ezen továbbmész, akkor onnan indul meg az igazi fejlődés. Belerakott energia nélkül tuti nem lesz siker.
Nincs csodamódszer, nincsenek gyors megoldások és eredmények. Ezt csinálni és taposni kell, menni előre még akkor is, ha fáradt vagy és semmi kedved hozzá. Kifogás mindig lesz, mert az életünk fő területei bőven ellátnak minket feladatokkal. Csináld tovább és egy idő után úgyis át fogsz lendülni és menni fog. A suli ehhez minden támogatást meg fog adni. Szerintem próbáld ki 🙂
Orsinak még egyszer gratulálunk, és nagyon köszönjük az inspiráló és vidám interjút.
Ha téged is motiváltak Orsi sorai, és szeretnél hasonló sikereket elérni, akkor próbáld ki nyelviskolánk egyedi oktatását, a 100% beszéd, 0% könyv módszert:
