Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Kobzos Judittal beszélgettünk. Judit elmesélte, hogy sok éven keresztül légiutas-kisérő volt,  Merre járt már a világban? Hogyan tanult meg angolul? Mért lett angol tanár? Hogyan lett a Speak! Nyelviskola munkatársa? Mit gondol az online angol tanulásról és tanításról? Mi motiválja napról napra? és még sok minden mást.

Mondj pár dolgot magadról!

13 évig légiutas-kísérő voltam, dolgoztam több diszkont légitársaságnál, illetve a világ egyik legjobb légitársaságának is. Több helyen éltem külföldön, mikor neki vágtam a repülésnek Angliában kezdtem dolgozni, majdnem 3 évet töltöttem itt, majd átköltöztem 2 évre Németországba. Ezután egy teljesen más környezetre váltottam, és 1 évet éltem az Emirátusok fővárosában Abu Dhabiban, innen jártam a világot. Repülős karrierem végén pedig sokat jártam az Egyesült Államokba. Előtte is dolgoztam itthon, adminisztratív munkakörökben, de mindig éreztem, hogy ez nem elég, így jött a repülés. Majd úgy hozta az élet, hogy karriert kellett váltanom, és baráti „nyomásra” az angol tanítása mellett döntöttem. Mivel a nyelvet jól beszéltem, hiszen 13 évig többet beszéltem angolul, mint magyarul, így már csak a tanítás módszerét kellett mellé tenni. Hobbim gyermekkorom óta a lovaglás, ez egy majdnem 30 éves szerelem, van is 2 saját lovacskám. Illetve nagyon szeretem a kutyákat, egy kis tacskó boldog gazdija is vagyok.

Hogyan tanultál meg angolul?

Mint sokan, én is az iskolában kezdtem angolt tanulni, általános iskolában. Abban az időben képezték át az orosz tanárokat, így az oktatás nem is volt túl jó, valamint a tanárok is gyorsan cserélődtek. Gimnáziumban szerencsém volt, egy nagyon szigorú, de igazságos tanárom volt, aki próbált a tanterven túl is behozni dolgokat az órákra, nagyon szerette az angol kultúrát. Sokat köszönhetek neki. Érettségi után 1 hónapot töltöttem Anglia egy eldugott szegletében Exeter mellett, ahol kénytelen voltam csak angolul beszélni, szinte azt sem tudták merre van Budapest. Ezután sikerült egy középfokú nyelvvizsgát letennem, ezzel vágtam neki a légiutas-kísérésnek, ahol tovább csiszoltam a tudásom.

Milyen az angol kiejtésed? Kitől vagy hol sajátítottad el?

Kiejtésem a brit, és amerikai között van azt hiszem, inkább a brit felé tolódik. A repülőn, és az utazások során sokféle kiejtést hallottam, azt hiszem ezeket ötvöztem. De érdekes, hogy nagyon gyorsan tudok váltogatni, tehát, ha például egy angollal beszélgetek akkor gyorsan felveszem a kiejtését, az amerikainak szintén.

Hol jártál eddig külföldön? Mennyi időt voltál ott? Mit csináltál? Hogyan tudtad használni az angolt?  Hol volt a legkönnyebb angolul megértetni magad és miért?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon sok helyre eljutottam, Japántól Ausztrálián át az USA-ig. Jártam Kínában, sok egyéb Ázsiai országban és Amerikai kontinens szinte összes országában (északon és délen is).. Többnyire ezeken a helyeken 1-3 napot töltöttem, amikor volt lehetőségem kipróbálni az ottani gasztronómiát, körbenézni a városban, megnézni a legnagyobb nevezetességeket. Többnyire mindenhol az angol volt a kulcs, a közös nyelv, de néhol az „Activity” volt a megoldás 🙂 Talán a japánok, németek, hollandok, skandinávok beszélnek a legjobban angolul, velük nagyon könnyű volt megértetnem magamat, de Kínában, Indiában igazi kihívás volt.

Mi a legpozitívabb élményed eddig az angollal kapcsolatosan?

A legjobb érzés az volt, amikor egy ausztrál, vagy egy angol megjegyezte, hogy tudja, hogy nem az anyanyelvem az angol, de hogy nagyon szépen beszélek. Ez mindig nagyon jól esett.

Hogyan lettél légiutas-kisérő? Hol dolgoztál? Mennyi időt dolgoztál így? Mit szerettél benne és mit nem? Mit tanultál belőle?

Pár évig, míg itthon dolgoztam, nem igazán szerettem a munkám, többet akartam, mind anyagilag, mind kihívásban. Így jelentkeztem óceánjáró hajóra, és az egyik diszkont légitársasághoz. Szerencsére ők voltak a gyorsabbak. Közel 5 évet dolgoztam a Ryanairnek, majd Abu Dhabiban az Etihad Airwaysnek, majd haza költöztem, és majd 4 évet repültem a Wizz Airnek. Karrieremet pedig a Norwegiannél fejeztem be. Nagyon szerettem a repülőgép illatot, a pörgést, ahogy készülődünk a beszállításhoz, a hajtóművek hangját felszállásnál. Ami kevésbé vonzó benne, hogy sokszor korán kellett kelni, későn feküdni, átrepülni az éjszakát, illetve sok hétvége, ünnepnap, és családi esemény kimaradt miatta. Azt tanultam belőle, hogy az álmok valóra válhatnak, és nem szabad feladni. Sokan nem hitték, hogy sikerülni fog ez a vágyam, de büszke vagyok, hogy találtam valamit, amit ennyire szerettem, és az életem volt. Szerencsére a tanításban ugyan ezt az érzést találtam meg.

Mi volt számodra a legjobb élmény/ story/ stb. ebben a munkában?

Mindig nagy élmény volt, amikor egy utas mesélt az életéről. Emlékszem volt egy idős ausztrál bácsi, aki elmesélte, hogy Angliába kellett utaznia valami miatt pár napra, és hogy mennyire hiányzik a felesége, mert 45 éve egyetlen napot sem töltött külön tőle. Nagyon megható volt, hogy beavatott az életébe. Illetve mindig jó élmény volt, amikor a járat elején az egymásnak ismeretlen személyzet a járat végére olyan jól összekovácsolódott, hogy együtt töltötte a pár szabadnapját. Így sikerült körbejárnom a Seychelles szigetek fő szigetét, megmásznom a kínai nagy falat, vagy bejárnom fél Texast.

Hogyan élted meg az első napokat, heteket a munkában angol nyelvileg? Mit és mennyire értettél?

Az első hónapok nagyon nehezek voltak, már a kiköltözést megelőző tanfolyam is, amit a légitársaság tartott, hiszen az is angolul ment. Olyan specifikus szavakkal, amit még magyarul sem voltam biztos, hogy tudok. Rengeteg különböző nemzetiséggel dolgoztam együtt a kezdetektől, nagyon nehéz volt némelyiket megértenem, de pár hónap után ráállt a fülem mindegyikre. Ezek az első hónapok nehezek voltak, új környezet, új munka, új barátok, mindezt angolul.

Hogyan használod az angolt most a mindennapjaidban?

Szerencsére rengeteg külföldi barátom maradt, velük sokat beszélgetünk a mai napig. Igyekszem angolul olvasni, és sorozatot nézni. Illetve próbálom magam naprakészen tartani még YouTube videókkal is.

Miért lettél angol tanár?

Akkor, amikor a covid áldozata lett a Norwegiannél a munkám, elgondolkodtam, hogy mi az ami érdekel, illetve megkérdeztem a barátaimat is, hogy van-e ötletük. Nekem volt a fejemben néhány dolog, de a barátok szinte egybehangzóan az angolra szavaztak. Így némi utána járás, és mérlegelés után úgy döntöttem, hogy belevágok, és nem bántam meg. Nagyon élveztem már a tanulással töltött majdnem egy évet is, amikor a tanítás módszertanát tanultam, és azóta is nagyon élvezem a tanítást magát is.

Hogyan lettél a Speak! tanára és mikor?

2021 végén kezdtem a Speak!-ben tanítani, több interjú kör után, amit egy betanulási folyamat követett.

Hogyan élted meg az elmúlt több, mint egy évet? Mi volt ebben a legrosszabb és a legjobb?

A 2022-es év eleje elég nehéz volt olyan szempontból, hogy sok mindent kellett elsajátítanom. Nem csak ezt a módszert, hanem az online oktatást, egy új közeget is. Habár azt gondoltam, hogy jó az emberismeretem, itt mégis másik képességet kellett ehhez kifejlesztenem. A legjobb az volt, hogy az egyik diákommal majdnem teljesen kezdő szintről tanultunk, és nem egészen 8 hónappal később elsőre sikeres alapfokú nyelvvizsgát szerzett. A legrosszabb az szokott lenni, amikor hónapokig tanulunk valakivel, majd másfelé visz az útja valami miatt, szomorú elbúcsúzni.

Mesélj pár olyan „szpíkes” sikersztorit, amire igazán büszke vagy?

Amikor jó hangulatban telik az óra, és a diák a végén azt mondja, hogy köszönöm, jobb kedvre derítettél. Vagy például tegnap ünnepeltük az egyikükkel az első évfordulónkat, virtuálisan koccintottunk egy pohár vízzel, természetesen borospohárból 🙂 A legjobb az volt, hogy az egyik diákommal majdnem teljesen kezdő szintről tanultunk, és nem egészen 8 hónappal később elsőre sikeres alapfokú nyelvvizsgát szerzett. Az egyik diákom részéről felmerült az ötlet, hogy szervezzünk „osztálytalálkozót”, mivel a magándiákok nem ismerik egymást, de mégis meg akarta ismerni a többi diákomat is. Némi szervezés után el is mentünk egy angol kocsmába, ahol nagyon jó hangulatban ettünk ittunk, jót beszélgettünk.

Szerinted miért jó a Speak!-ben diáknak lenni?

Szerintem egy olyan használható tudást kapnak a diákok, ahol nem okoz gondot megszólalni angolul, természetesen ide egy maraton vezet, semmiképp nem sprint.

Mi motivál Téged napról napra?

Minden diákommal jó kapcsolatot ápolok, így nem kell különösebben motiválnom magam, hiszen nem feltétlenül munkaként tekintek a tanításra. Inkább úgy, hogy segítek a diákjaimnak elérni a céljaikat.

Hogyan látod magadat 5 év múlva?

Mindenképp szeretnék még mindig a Speak!-ben tanítani, és ugyanilyen lelkes lenni.

A Speak!-et?

A nyelviskola biztos, hogy tovább fogja folytatni a megfelelő irányú fejlődését, hogy még több embernek segíthessünk elérni a céljait.

És Magyarországot, az angol nyelv tudása oldaláról?

Azt hiszem az utóbbi években a sok turista hatására fejlődtünk ezen a területen, legalábbis a külföldi barátaim véleménye szerint. Remélem, hogy ez nem áll meg, hiszen manapság Közép-Európában ez elengedhetetlen, hogy beszéljünk angolul.

Milyen az életed, a munkád a Speakben a belépésedtől?

Szerencsére a beosztásomat én alakíthatom, így van szabadidőm, amit többnyire a lovakkal és a kutyával töltök. Nekem ez volt mindig is a fő szempont, hogy rájuk legyen időm. Persze ezért cserébe van, hogy egész nap tanítok, de ez így teljesen jó.

Mit jelent Neked az online angol oktatás? Mit szeretsz az online oktatásban és mit nem?

Leginkább azt szeretem, hogy szabadságot ad, nem kell utazással töltenem a szabadidőmet, és nem vagyok helyhez kötve, bárhonnan tudok órát tartani. Amit nem szeretek, hogy nem mindig látom, amit a diákok csinálnak, így fura kérdéseket kell néha feltennem, pl: leírtad? 🙂

Számodra mi a legnagyobb különbség az online angol és a személyes kontakttal járó angol órák közt?

Szerintem én is, és a diákok is kevésbé érzik magukat feszélyezve az online angol oktatás során.

Csoportos órák vagy magánórák? Melyiket miért szereted vagy nem szereted? Melyiket kinek ajánlod?

Magánórákat tartok többet, ott könnyebben ki lehet alakítani személyes kapcsolatokat. Ez szerintem azoknak a diákoknak jobb, akik teljesen a legelejéről kezdik a tanulást, vagy tudják, hogy picit lassabban szoktak tanulni. A csoportos órákon szeretek közösséget kovácsolni a diákokból, akik segítik egymást, ez szerintem azoknak jobb, akik már találkoztak az angollal, vagy egy picit bátrabbak. Természetesen nulláról is meg lehet tanulni csoportban, annak is megvan a varázsa, ha látod, hogy együtt tudsz haladni másokkal, és ők is mennyit fejlődtek.

Ha Te is szeretnéd Judittal vagy online angol nyelviskolánk valamelyik másik  „jófej” tanárával bátrabbá, jobbá és választékosabbá tenni az angol beszédedet, akkor első lépésként töltsd ki ingyenes online angol szintfelmérőnket. Kijavítjuk, utána felhívunk, kiértékeljük közösen és adni fogunk pár tanácsot annak érdekében, hogy fejlődhess az angol beszédben.

Hrncsár József

Share This