Kép forrása: canva – canva.com
Tudtad, hogy van Dominika, amit hivatalosan Dominikai Közösségnek nevezünk, illetve van a Dominikai Köztársaság? Mindkettő létezik, köszönik szépen, és véletlenül sem tévesztendők össze, mert két másik régió. A Dominikai Köztársaság egy spanyol nyelvű ország a Karib-térség Nagy-Antilláknak nevezett részén, ami a Karib-tenger nagyobb szigeteinek csoportja. A Dominikai Közösség ezzel szemben a Kis-Antillák önálló szigetországa, szintén a Karib-térségben, mintegy 1300 kilométerre druszájától, és a hivatalos nyelve az angol, amit általánosan beszélnek és értenek. Most utóbbiba látogatunk el, legalábbis virtuálisan.
Hol helyezkedik el?
Vessünk egy pillantást a térképre, hogy biztosan jól lődd be a lokációt! A formálisan tehát Dominikai Közösségnek titulált szigetország a Kis-Antillák néven ismert szigetek ívének szinte közepén található, a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Nyugatról a Karib-tenger, keletről pedig az Atlanti-óceán veszi körül – mesébe illő elhelyezkedés, ugye? A 47 kilométer hosszú és 26 kilométer széles szigetecske déli szigetszomszédja a Franciaországhoz tartozó Martinique, északról pedig Guadeloupe határolja. Ez az érintetlen kis világ vulkanikus eredetű, ennek eredményeként a szigeten kékes-zöldes lejtők, zúgó patakok és felhő áztatta hegycsúcsok zord egyvelegét láthatjuk, ami a sziget elképesztő szépségét nyújtja. Dominika több szempontból is előkelő helyet foglal el a Karib-térségben. Ez a buja kis drágakő nem egy átlagos karibi sziget. Sokkal több, mint a nap, a tenger és a homok csodás találkozása, ez a szépség és a pompa szigete, ahogy a himnuszukban is éneklik. Dominika szivárványban fürdőzik, és kétségtelenül a természet szerelmeseinek és az aktív nyaralóknak a paradicsoma. Vízrajza is lenyűgöző, 365 patakot tartanak számon, amik meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava, a Boiling Lake, amelynek a mélysége és az átmérője is 60 méter. A tó és környezete természeti világörökség. A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos. A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait. A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagytestű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.
Történelem
Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak, őket a XV. században a karibok követték. Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon érkezett Dominikára, és mivel a vasárnap latinul Dominica, így nevezte el a szigetet 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről. 1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet, és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven. Dominika az egyetlen karibi sziget, ami megőrizte Kolumbusz előtti lakosságának kolóniáját. Napjainkban több mint 2000 karib indián él a sziget északnyugati oldalán egy 3700 hektáros területen.
Mi Dominika fővárosa?
Roseau. Az ország délnyugati partján található, a Roseau folyó torkolatánál, amely a Karib-tengerre fut ki. Francia gyarmati és modern építészeti kultúra, hihetetlen vízesések, macskaköves ösvények és csodálatos termálforrások jellemzik. Az angol a nemzeti és hivatalos nyelv, de gyakori a francia patois is. 20 ezer körüli népességével Roseau a világ legkevésbé lakott fővárosai közé tartozik, mégis Dominika legnépesebb városa.
Mit kell tudni még erről a csodahelyről?
A Dominikai Közösséget a „Karib-tenger természeti szigeteként” ismerik növény- és állatvilágának sokfélesége, valamint kiterjedt természeti parkrendszere miatt, amely figyelemre méltóan érintetlen természeti szépséggel büszkélkedhet. Dominika a világ második legnagyobb termikusan aktív tavának ad otthont, emellett több gyógyhatású, meleg és hideg kénes forrással is büszkélkedhet. Itt találhatók a Karib-térség legmagasabb csúcsa, nevezetesen a Morne Diablotins, amely 1447 méter magas. Sok vízesés, tó és 365 folyó található a területén. Dominika a túrázás, a búvárkodás és a bálnales népszerű helyszíne is. Az éghajlat trópusi, a terep egyenetlen, a sziget nagy részét esőerdők borítják. A nappali átlaghőmérséklet általában a januári 26 és a júniusi 32 fok között változik, de a legmagasabb csúcsokon a 13 fokra süllyedő hőmérséklet sem ritka, ennél hidegebbet viszont még sosem mértek. A sziget mintegy 70 százaléka védett esőerdő. Az egyik legnagyobb turisztikai látványosság a természet csodája: ez a Morne Trois Haki Nemzeti Park, amely felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A dominikai gazdaság az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságtól, elsősorban a banántól függött, de egyre inkább a turizmus felé hajlik, és a kormány a szigetet ökoturisztikai célpontként kívánja elsősorban népszerűsíteni. 2017 szeptemberében az itt áthaladó Maria hurrikán elpusztította az ország mezőgazdaságának nagy részét, valamint jelentős kárt okozott az infrastruktúrájában is.
Más is érdekel? Nyisd meg a Dominikáról szóló YouTube-videót, és tapasztald meg a szigetország természeti szépségét.
És jól látod, kalkulációink alapján ez a hatodik ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. Hogy érzed: jól kell tudnod beszélni az angolt, vagy inkább még jobban? Mit szólnál egy beszédközpontú nyelviskolához, ahol a fő hozzáállás, hogy merj angolul beszélni, bárhol is jársz a nagyvilágban. Jól hangzik? Akkor töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőnket, hogy segíteni tudjunk.
Németh Márti,
ATP szövegírás, marketing szövegíró