Vissza az alapokhoz: ne szégyellj ismételni – Speak! Nyelviskola

Amióta a Speak! Nyelviskola tanára vagyok, többször hallottam azt az ominózus kérdést a diákjaimtól, hogy „már megint ez a szerkezet?” vagy azt, hogy „nem tanulhatnánk valami újat?”.

Aki ismer engem, az tudja, hogy ezt a kérdést nem fogadom valami jól. 🙂 Most azt is elmondom miért, miért kell néha visszatérni az alapokhoz, és miért nem szégyen ismételni.

“Az ismétlés nem is tanulás?”

Érthető, hogy a diákok arra gondolnak, hogy haladni kell az anyaggal, és arra, hogy csak akkor fognak megtanulni egy nyelvet, ha minél több dolgot megtanulnak minél rövidebb idő alatt.

„Többszörös nyelvtanuló” révén, én is ezen a véleményen voltam sokáig. Most meg csodálkozom, hogy azokból a nyelvekből, amelyeket eddigi életem során „megtanultam”, nem sok minden maradt meg.

Rá kellett ébrednem, hogy az angol nyelvet azért sikerült ennyire jól megtanulnom, mert időről időre visszatértem az alapokhoz.

Újra meg újra, hasonló szerkezetű mondatokat kellett gyártanom, újra meg újra használnom kellett ugyanazokat a kifejezéseket, szavakat.

Szépen lassan építkeztem, és egyre több dolgot használtam gyakrabban. De az első lépés mindenképpen az volt, hogy az alapokat biztosan lefektessem.

Melyik a legfontosabb tudásszint a nyelvtanulásban?

Mindig is úgy gondoltam, hogy a kezdő tudásszintek (A1, A2) a „legfontosabb szintek” egy nyelviskolában.

Azért, mert itt gyakoroljuk be nagyon nagyon alaposan az összes alapszerkezetet.

Ezek azok a formulák, amelyekre a nyelv bonyolultabb részei „ráépülnek”. Nem, nem azt mondom, hogy a többi része a nyelvnek, vagy a nyelvtanulásnak nem fontos.

Viszont, ha elcsúszol az alapokkal, akkor elég nagy valószínűséggel a bonyolultabb dolgok sem fognak menni. Vagy sokkal rázósabb lesz.

Mégis miért kell visszatérni az alapokhoz, amikor már haladóbb szinten vagy? Miért kell ugyanazokat a szólistákat, szerkezeteket újra átlapozni, újra áttanulni?

Azért, mert emberekként az a halandó tulajdonságunk van, hogy felejtünk.

És kutatások is kimutatták, hogy az ember csak azt nem felejti el, amit kellő mennyiségben gyakorolt, és úgymond automatikussá tett az életében.

Ezért fontos és hasznos az ismétlés

Az agy rövidtávú memóriája véges és gyorsan betelik. Olyan, mint egy pohár: ha megtelt, hiába töltesz bele több vizet, az csak a korábbi víz kiszorításával „fér majd bele”.

Valahová el kellene vezetned és ott jól el kellene raktároznod a „régi” vizet, hogy megmaradjon. Mondjuk egy hatalmas, betonfalakkal körbevett víztározóba.

Ez a hatalmas víztározó a hosszútávú memóriád, ahol képes vagy sok ezernyi, tízezernyi pohár vizet eltárolni. És nem csak 24 órára, hanem akár hosszú évekre, évtizedekre is.

Miért nem felejtünk el biciklizni? Vagy éppen úszni? Azért, mert annyi gyakorlat, annyi óra van e tudás mögött, hogy a cselekvés automatikussá vált a számunkra.

Ugyanez a helyzet a nyelvtanulással is.

Így nagyon gyakran buzdítom a saját diákjaimat is arra, hogy vegyék elő a korábban tanult dolgokat.

  • Ne szégyelljenek újra „does”-zal kezdődő mondatokat alkotni.
  • Ne felejtsenek el újra meg újra kérdőszavas kérdéseket feltenni.
  • Ne álljanak ellen, amikor már megint a „there” is, vagy éppen a „there were” szerkezet kerül terítékre.

Hogyan ne ismételj?

Mechanikusan.

Kutatások igazolták, hogy az órai anyag, vagy a leckéd újraolvasása nem fog segíteni abban, hogy „beleégesd” a hosszútávú memóriába a tudást.

Ahhoz, hogy maradandó legyen az „emlékképződés”, kicsit kreatívabban kell feldolgoznod a korábban tanultakat.

Így ismételnek a profik

Mutatok négy eszközt, amire lecserélheted a szimpla újraolvasást.

  1. Alkoss új mondatokat a korábban tanult szavakkal, vagy picit írd át az eredeti szöveget. A cselekvő, gyakorlatias tudás mélyebb nyomokat hagy a mechanikus technikáknál.
  2. Tegyél fel magadnak kérdéseket, és válaszold meg őket. Ez különösen akkor hasznos, ha olvasott szövegértési feladatokról, vagy fogalmazásokról van szó.
  3. Kösd össze az újat a korábban tanult ismereteiddel. Asszociálj, keres kapcsolatot egy régebben tanult és az új szó között – ezek a kötelékek „memóriafogasokként” működnek, és a régi segít felidézni az újat.
  4. Rajzold le, dolgozd fel más formátumban. Kutatások igazolják, hogy az alkotó, kreatív ismétlés megtöbbszörözi az agyad információfeldolgozási képességét azáltal, hogy más agyterületeket is bevon a tanulásba.

Zárszóként nem akarok olyan közhelyeket puffogtatni, hogy „az ismétlés a tudás anyja” (pedig de), inkább elmesélek egy történetet.

Mese a bölcs és a buta emberről

A nagyapámtól hallottam egy tanulságos történetet a buta és a bölcs emberről.

A buta ember homokra építette a házát. Jött az ár, a nagy eső és a szél. A buta ember háza pedig összeomlott.

A bölcs ember viszont a házát a sziklára építette. Majd jött az ár, a nagy eső és a szél. De a ház meg sem moccant.

Kérdezem én: te melyik ember szeretnél lenni? A bölcs vagy a buta? Az, aki biztos alapokra építi a tudását, vagy aki szerint az ismétlés ciki és fölösleges?

Ha sziklaszilárd nyelvtani alapokat, stabil és használható angoltudást szeretnél, akkor próbáld ki 100% beszéd, 0% könyv módszerünket. Mi segítünk megszerezni azt a rutint és magabiztosságot, ami ahhoz kell, hogy meg merj és tudj szólalni angolul.

 

Első lépésben jelentkezz be ingyenes és kötelezettségmentes szintfelmérőnkre itt, hogy tudd, honnan kell elindulnod:

banner_button

Rusz Timi, tanár
Speak! Nyelviskola

Share This