Tudom mit fogsz csinálni 2020-ban – Speak! angol nyelviskola

A hírek szerint 2020-tól már csak az a diák juthat be egyetemre, akinek van középfokú nyelvvizsgája. Első olvasásra még örülhetnénk is ennek a döntésnek, hiszen mi másra van jobban szüksége ennek az országnak, mint nyelvtudásra? Sok nyelviskola talán már fogalmazza is az új marketingüzenteket: „Hurrá, angol nyelviskola vagyunk, gyertek hozzánk tanulni, különben dádá lesz a felvételin.” Érthető, hogy egyes nyelviskolák miért lelkesednek az ötletért és az is, hogy az oktatási kormányzat mit szeretne elérni. De vajon tényleg a kötelező nyelvvizsga bevezetése lesz a nyelvoktatás Szent Grálja, ami minden problémát megold? Fel vagyunk erre a változásra készülve? És konkrétan Te fel vagy rá készülve?

Kezdjük rögtön az elején egy népszerűtlen állítással, mert nem akarunk kibújni a válaszadás alól. Nem értünk egyet ezzel a lépéssel. Azt is elmondom, hogy miért nem. Egyrészt azt gondoljuk, hogy a kötelező nyelvvizsga ötlete nem oldja meg a magyar nyelvoktatás problémáit. Sőt, felerősíti azokat. A magyar közoktatási rendszer eddig sem volt képes a diákok döntő többségét eljuttatni a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudásszintre. Nem véletlenül.

Ma a használható nyelvtudás megszerzésének esélye a középkori infrastruktúra, az elavult tanárképzés és a rossz módszertan Bermuda-háromszögében veszik el. Sem a tárgyi, sem a szellemi, sem a személyi feltételei nincsenek meg annak, hogy országos szinten minden végzős középiskolás számára elérhető és reális cél legyen a nyelvvizsga. Ehhez nem csak az óraszám kevés, de korszerűtlen a módszertan is, és túl nagyok a különböző országrészekben, vagy akár egy városon belül működő iskolák közötti különbségek.

angol-nyelviskola-2020

Eddig is az volt a gyakorlat, hogy a tehetősebb szülők magántanárhoz, vagy nyelviskolába küldték a gyerekeiket, ha azt akarták, hogy a fiuk/lányuk képes legyen lenyelvvizsgázni. Mert a legtöbb helyen a szülők belátták, hogy iskolai, tantárgyi keretek között erre a halványabbnál is halványabb az esély. Vagyis mi következik abból, ha kötelezővé teszik az egyetemi felvételiken a nyelvvizsgát? Az, hogy eleve kizárjuk a felsőoktatásból azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem engedhetnek meg maguknak egy tanfolyamot, vagy különórákat.

El lehet dönteni, hogy olyan országban szeretnénk élni, ahol az oktatási rendszer felerősíteni, vagy inkább csökkenteni akarja a társadalmi különbségeket. Mert, ha az utóbbi a cél, akkor a nyelvvizsga kötelezővé tétele, a kevésbé szerencsés gyerekek vizsgájának támogatása nélkül, nem ebbe az irányba mutat.

A második problémát maga a nyelvvizsga intézménye jelenti. A magyar nyelvoktatási rendszer eddig is nyelvvizsga-központú volt és láttuk, hogy hova vezetett ez a „papír-kultusz”. A diákok vagy nem voltak képesek megszerezni a nyelvvizsgát, vagy ugyan megszerezték, de képtelenek megszólalni angolul. (Nem is beszélve az eszperantót tanító nyelviskolák kaszálásáról, de ez egy másik téma.) A ma nyelvvizsgával rendelkezők harmadik –és megkockáztatom-, talán legkisebb része az, aki tényleges tudással is rendelkezik.

Mit értek tényleges tudás alatt? Elsősorban a használhatóságot. Használható, a gyakorlatban is alkalmazható tudást, amivel életszerű, éles helyzetekben képes valaki megállni a helyét. Vagyis tud kommunikálni, írni, olvasni és beszélni (!) angolul. A nyelvvizsga, mint intézmény pedig éppen a használhatóság, az alkalmazhatóság egyik legnagyobb gátja. Tapasztalataim szerint ma az emberek elsősorban nem angolul, hanem nyelvvizsgázni akarnak megtanulni. Mert a papír kell a diplomához, jól mutat az önéletrajzban, esetleg ezen múlik az előléptetés.

Eljutottunk ahhoz az abszurd helyzethez, hogy fontosabb lett a tudást igazoló papír, mint maga a tudás. Hogy egy-egy angol nyelviskola nyelvvizsga-előkészítő/felkészítő tanfolyamot indít, nem pedig nyelvtanfolyamot. Hogy egyes helyeken kifinomult vizsgatechnikákat és fogásokat tanítanak szavak, kifejezések és mondatok helyett.

angol-nyelviskola-2020

Ha a nyelvvizsga kötelezővé tételének az a célja, hogy az emberek nyelvtudással érkezzenek meg a felsőoktatásba, akkor egy rossz eszközt akarunk tovább erősíteni. És egy eleve rossz helyzetet vert helyzetté fokozni. Nincs ez így rendjén. A nyelvtudás és a nyelvvizsga megszerzése közé nem lehet és nem is szabad egyenlőségjelet tenni. Ezzel felcseréljük az okot az okozattal, a célba érkezést a célhoz vezető út egyik állomásával, a problémamegoldást a tüneti kezeléssel.

Nem nyelvvizsgázni, hanem angolul kell megtanítani az embereket. El lehet és el is kell várni a nyelvtudást egy diplomás embertől. De ne adminisztratív eszközökkel és kormányrendeletekkel akarjunk szakmai-módszertani problémákat megoldani. Ne arra kényszerítsük az embereket, hogy nyelvvizsgázzanak, hanem tegyük lehetővé, hogy megtanuljanak angolul.

A megoldás a magyar nyelvoktatási rendszer alapjainak megváltoztatásával kezdődik. Annak beismerésével, hogy az elmúlt 20-25 évben a nyelvvizsgaközpontú oktatási szemlélet zsákutcába vezetett. Annak felismerésével, hogy a használhatóságot háttérbe szorította az elvont nyelvészkedés, a gyakorlatot az elmélet, a kommunikációt a teszttöltögetés. Annak elfogadásával, hogy a soknyelvű nemzetté váláshoz először is (angolul) beszélni kell tudnunk megtanítani az embereket.

Egy angol nyelviskola saját magán kezdheti a változást, amit látni szeretne az országban. Ha az egész rendszert, egyedül nem is tudjuk megváltoztatni, saját magunktól megkövetelhetjük, hogy jól és hatékonyan tanítsunk. Alapelvként rögzíthetjük, hogy a papírnál fontosabb a tudás, a nyelvvizsgázni tudásnál fontosabb a nyelvtudás. Megadhatunk minden segítséget a diákjainknak ahhoz, hogy ösztönös, magabiztos és aktív nyelvhasználók lehessenek.

Erről szól a 100% beszéd, 0% könyv módszer és a Speak! angol nyelviskola. Tudjuk, hogy mit fogsz csinálni 2020-ban. Ott leszünk és segítünk, hogy ne a túlélésre, hanem egy jobb életre hajts.

Share This