A hiba a Te készülékedben van? -Mérgező mondatok és egy angol nyelviskola, ahol hibázni is szabad
Hülye vagy. Miért nem figyelsz jobban? Hányszor kell még elmondanom? Nem igaz, hogy nem érted. Lelassítod a többieket. Nem is értem, hogyan jutottál el idáig. Menthetetlen vagy. Soha nem lesz nyelvvizsgád. Nincs nyelvérzéked.
Ismerős? Szinte újra a középiskolában érzed magad? Egy picit még mindig görcsbe rándul a gyomrod tőle?
Nekem is. És minden mondatnál ökölbe is szorul a kezem, ami nem kicsit megnehezíti ennek a bejegyzésnek a megírását.
Mert ezekre a mérgező mondatokra nincs mentség. Amikor egy tanár leértékel egy diákot az több mint egyszerű szakmai hiba. Ahogy egy elszabaduló hólabda is lavinát indíthat el, úgy egy ilyen mondat is láncreakciót válthat ki a diákokban. A következmények beláthatatlanok. A sérülés elkerülhetetlen. Vagy mégsem? A Speak! angol nyelviskola legújabb bejegyzésében arra a kérdésre keressük a választ, hogy kinek a készülékében van a hiba?
Szeretnélek megnyugtatni: nem Te vagy ufó, ha az ilyen leértékelő mondatok miatt rosszul érzed magad. Az, ami ma Magyarországon nem csak a nyelvoktatásban, hanem az egész oktatási rendszerben normális, bevett gyakorlatnak számít („hülye vagy kisfiam”), egészen elképesztően téves forrásból táplálkozik.
A megszégyenítés, a szamárpad és a folyamatos minősítés kultúrája nem kezeli, hanem erősíti a problémát. Nem az indítékokra, a belső hajtóerőre kíváncsi, hanem csak és kizárólag a végeredményre koncentrál, amit egyúttal azonosít a személyiséggel. Egy egyszerű hiba a matekdolgozatban így válik jellemhibává, egy rosszul rögzült/rögzített információ a butaság lemoshatatlan bélyegévé.
Nézzük meg mindezt egy példán keresztül. Gondolj csak bele, egy gyerek mikor fogad jobban szót neked: ha azt mondod neki, hogy hülye vagy kisfiam, ha bele akarsz nyúlni a konnektorba, vagy ha azt, hogy buta dolog belenyúlni a konnektorba? Erre még a legelevenebb gyerek is megáll egy pillanatra –ami sokszor éppen elég ahhoz, hogy elcipeld a konnektor közeléből- és megkérdezi, hogy miért?
Hát ez a különbség értékelés és leértékelés között. Nem őt magát minősíted (hülye vagy), hanem a problémát (hülyeséget csinálsz). Nem a személyiségét ülteted a vádlottak padjára és olvasod fel a megfellebbezhetetlen ítéletet, hanem a hibára magára mutatsz rá.
Mit fog csinálni az a gyerek, akit nagy nyilvánosság előtt lehülyézel? Jobb esetben dacosan bezárkózik, rossz esetben örökre az ellenségeddé, és ha tanár vagy, a tantárgyad ellenségévé teszed. Vagyis önmaga és a saját jövője ellenségévé. Megaláztatás, szégyen, frusztráció, harag, düh, ellenállás, passzivitás. Vajon ezek közül melyik érzés, vagy állapot járul hozzá a sikeres nyelvtanuláshoz? Hát ez az.
Amikor a Speak! angol nyelviskola 1,5 évvel ezelőtt megnyitotta a kapuit, akkor azt azért is tette, hogy megváltoztassa a leminősítés kultúráját. Hogy létrejöjjön egy olyan hely, ahol a tanulás nem jár kézen fogva minősítgetésekkel és leértékeléssel. Ahol a tanár-diák, diák-diák közötti sikeres együttműködést az egymásnak megadott alapvető tisztelet és a hibák beazonosításának igénye alapozza meg. Ahol nem az embert, hanem a hibát értékeljük és a hiányosságokat nem jellemhibaként, hanem megoldandó problémaként kezeljük.
A Speak! angol nyelviskola 100% beszéd, 0% könyv módszere ezért nem csupán a módszertani alternatívája a hagyományos nyelvoktatásnak. Sokkal többről szól ez annál, hogy milyen eszközökkel gondoljuk a leghatékonyabbnak a tudásátadást. A tanítás és a tanulás emberekről szól, emberek vesznek részt benne, és emberi sorsok múlnak rajta. Ahol emberek sérülnek, ott nincs sikeres tanulás. Ezért nem engedhetjük meg és ezért kell tűzzel-vassal irtanunk a leértékelés gyakorlatát és oda száműznünk ahová való: a történelem szemétdombjára.
Nekünk tehát nem az a dolgunk, hogy a legújabb módszertani vívmányokról és tanulási technikákról folytassunk párbeszédet szakmával. Nekünk arról kell beszélnünk, hogy milyen rendszerben érzik jól magukat az emberek. Arról, hogy mitől leszünk jó problémamegoldók és hogyan kerülhetjük el a zsigeri ítélkezést. Arról, hogy milyen környezetet kell teremtenünk ahhoz, hogy a tanulási folyamat a lehető leghatékonyabb legyen, de közben ne váljunk falanszterré. Arról, hogy a technikai, tárgyi és módszertani feltételek nem a sikeresség mércéi, hanem alapvető elvárások mind angol nyelviskola vezetőjével szemben. És arról, hogy a motiváció és a mosoly legalább olyan fontos eleme a sikeres nyelvtanulásnak, mint a beszédközpontúság.
A Speak! angol nyelviskola válaszai ezekre a kérdésekre pedig már ott is vannak a sorok között.