Szavak a semmiből – Speak! angol nyelviskola

Biztos te is hallottad már a mondást, hogy a valóság a legjobb forgatókönyvíró (avagy angolul „stranger than fiction”) – de vajon igaz-e a mondás? Az alábbi két történet segít eldönteni, hogy az emberi fantázia, vagy az emberi tévedés képes létrehozni hihetetlenebb történeteket. Hubai Gergely, a Speak! angol nyelviskola tanárának írása.

A legnagyobb brit és amerikai szótárakban nem csak a szavak jelentését, hanem azok etimológiáját is tartalmazzák, vagyis a legtöbb szó esetében azt is megmondják, hogy honnan ered, illetve hogy az angolok melyik nyelvből emelték át. Ez egyrészt nagyon érdekes lehet (és nem csak egy angol nyelviskola tanárának), másrészt bizonyos esetekben a szavak nyelvtani jellemzőit is befolyásolják (a franciából eredő szavakat például másképp kell hangsúlyozni, mint a németből eredőket). Azonban néhány szó esetében az etimológia megmagyarázhatatlan. Szó szerint a semmiből bukkantak elő.

Az egyik leghíresebb példa a kvíz („quiz”) szó, melynek történetéről egy egész legenda szól. A sztori szerint egy dublini színház igazgatója, bizonyos James (máshol Robert) Daly találta ki a szót egy fogadás kedvéért. A megállapodás szerint Daly vállalta, hogy 48 órán belül meghonosít egy olyan szót az angol nyelvben, ami korábban nem létezett, jelentése tehát nem lesz – de a köznép majd kitalál hozzá egyet.  Az egyik előadás után Daly szétküldte az embereit, hogy az éjszaka folyamán mindenhová fessék fel a quiz szót – falakra, ajtókra, akár még szekerekre is. A megoldás bevált: Dublinban másnap reggel már mindenki a rejtélyről (quiz) beszélt és éveken belül meghonosodott a szó az angol nyelvben.

Érdekes sztori, de nagy valószínűséggel nem igaz. A „quiz” szó már egy 1782-es naplóbejegyzésben felbukkant, Fanny Burney írásában a szó furcsa, különös embert jelent. A szónak emellett volt egy másodlagos jelentése is, egy jojóhoz hasonló ügyességi játék volt, ami szintén az 1790-es években terjedt el. Az továbbra is rejtély, hogy a kvíz ezután hogyan alakult át a kérdés-felelet játékok szinonimájává, viszont biztos, hogy 1791 előtt már létezett – ráadásul a Daly féle festőakciót nem örökítette meg a korabeli sajtó, pedig egy angol nyelvet alapjaiban megrengető estétől ez elvárható lenne.

Az óceán túlpartján is találkozhatunk a semmiből előbukkanó szavakkal, ezek legismertebb példája a „dord”. A Webster szótár második kiadásának 771. oldalán található bejegyzés szerint a dord egy fizikával és kémiával kapcsolatos szó, jelentése sűrűség, a mellékelt képen azonban jól látható, hogy a szomszédos szavakkal ellentétben a szónak egyáltalán nincs etimológiája. Öt évvel a szótár megjelenése után kiderült, hogy a dord szó nem is létezik és csupán egy szerkesztői hiba kanonizálta az amerikai angol legújabb szavát.

A Webster szótár első kiadásában a szavak rövidítései részei voltak a szótár törzsszövegének, tehát a font jelentésű „pound” a P betűnél volt, a hozzá tartozó rövidítés („lb”) viszont már az L betűnél. A második kiadás nemcsak több szót tartalmazott, hanem új szisztéma szerint rendezték át a rövidítéseket, amiket most már kivettek a törzsszövegből és mellékletként csatolták szótár végére. A szerkesztők a Webster készítése során először szókártyákkal állították sorrendbe a szavakat, az egyik rövidítés azonban elfelejtődött…

A „dord” eredetileg nem szó volt, hanem rövidítés – a „density” (sűrűség) szó rövidítése. Az ehhez tartozó kártyán annyi szerepelt, hogy „D or d”, ami azt jelenti, hogy „nagy D vagy kis D.” Mivel a három szót túl közel írták egymáshoz, a szerkesztő véletlenül külön szónak nézte a „dord”-ot, nem rakta át rövidítésnek és ebben az összevont formában került a szótárba. A hiba az ellenőrzések során sem derült ki, sőt még hivatalos kiejtést is kapott, így a szó csupán a Webster szótár harmadik kiadásából tűnt el – később azonban más szótárakban is feltűnt, főleg ha azok készítői ellenőrzés nélkül másolták át a Webster tartalmát.

Az angol nyelv világa persze nem csak a semmiből előbukkant szavak miatt varázslatos. De én azért lettem a Speak! angol nyelviskola tanára, hogy átadhassam a diákoknak ennek a rejtett, csodálatos, sok meglepetést tartogató világnak a kulcsait.

Ha szeretnél belevágni az angoltanulásba, akkor próbáld ki a beszédközpontú Speak! módszert!

Hubai Gergely, Speak! angol nyelviskola