Kép forrása: canva.com
Rovatunk tizenegyedik állomása Ausztrália, az egyetlen ország az angolul beszélőek közt, sőt a világon, amely egy egész kontinenst lefed. Brutális méreteket tudhat magáénak, akár hiszed, akár nem, több mint 7 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területtel rendelkezik. Összességében mégis csak a világ hatodik legnagyobb országa Oroszország, Kanada, Kína, az USA, valamint Brazília után. Partjait három óceán mossa, és mintegy 10 ezer 685 strandnak ad otthont, ami azt jelenti, hogy több mint 29 évbe telne mindet meglátogatni, ha naponta váltogatnád a napozási helyeidet. Gondolom, nem is kérdés, hogy velünk tartasz! Az angolra megint csak szükség lesz!
Földrajz
Ausztrália az egyetlen kontinens, amely földrajzilag teljes egészében a Föld déli féltekén található. Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (Commonwealth of Australia) független királyság, amely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Az ausztrál szárazföld nyugatról keletre közel 4000 kilométer, és az északkeleti Cape York-félszigettől a délkeleti Wilsons Promontoryig közel 3200 kilométer hosszan terül el. Délen az ausztrál joghatóság további 500 kilométerre terjed ki Tasmania szigetének déli szakaszáig, északon pedig Pápua Új-Guinea déli partjáig. Elgondolkodtál a bevezetőben ecsetelt három szomszédos óceánról? Ugye a Csendes-óceán Ausztrália keleti partjait mossa, az Indiai-óceán, a világ harmadik legnagyobb óceánja pedig a másik oldalról áztatja a szigetet. Eddig oké is, de mi a harmadik? Ha azt mondom, hogy Déli-óceán, akkor ismerősen hangzik? Ne kenődj el annyira, ha nem, a világ negyedik legnagyobb óceánja, de egyben a legújabb is, ugyanis a Nemzetközi Vízrajzi Szervezet csak 2000-ben ismerte el óceánként. Az Antarktisz körül húzódik. Ez a kutatók által a legkevésbé ismert óceán, mert zord éghajlattal rendelkező térségben helyezkedik el és nagyon távol van a lakott területektől. Ausztrália gazdag természeti erőforrásokban és sok termékeny földje van, ennek ellenére több mint egyharmada sivatag. Az egyetlen kontinens a világon, ahol nincs aktív vulkán.
Történelem
Az őslakosok körülbelül 50 ezer éve érkeztek Ausztráliába, feltehetően a mai Délkelet-Ázsia felől nyíló sekély tengeren és földhídon keresztül. A kontinens ezen első lakosai vélhetően az ősei a ma élő bennszülött ausztráloknak. Az európaiak megtelepedése idején az őslakosok többsége még vadászó-gyűjtögető életmódot élt, amelyhez összetett szóbeli mondavilág tartozott, szellemi öröksége a föld tiszteletét hordozta magában. A holland felfedezők először 1606-ban szálltak partra Ausztráliában, a britek pedig 1788 körül érkeztek. Sok telepes bűnöző volt, akiket büntetésből száműztek Ausztráliába. Az újonnan érkezők csak rövid ideig tudtak békében élni az őslakosokkal. Hamarosan harcok törtek ki a föld tulajdonjoga körül. Aztán 1851-ben aranyat találtak a kontinensen. A gazdagság utáni vágy több ezer új bevándorlót hozott az országba, és 1859-re már hat különálló kolónia létezett. 1901-ben ezek a gyarmatok egyesültek, és létrehoztak egy brit nemzetközösséget.
Növény- és állatvilág
A hatalmas ország legszembetűnőbb jellemzője a globális elszigeteltsége. Pontosan ez magyarázza növény- és állatvilágának egyedülállóságát. A kontinensen található a Föld egyik legkülönlegesebb flórája és faunája. Nagyon sok lehetőség kínálkozik az ország vadvilágának megtapasztalására, az állatkertektől és parkoktól egészen ezeknek az egyedülálló lényeknek a vadonbeli felfedezéséig. Az egyik legérdekesebb tény Ausztráliával kapcsolatban, hogy őshonos fajainak 90 százaléka sehol máshol a világon nem fordul elő. Ezek közé tartozik a koala, a kenguru, a dingó, az echidna, a wallaby és a wombat. A Föld egyetlen tojást rakó emlősét, a kacsacsőrű emlőst is csak itt találhatjuk meg, és a világ 25 legmérgezőbb kígyója közül 21-nek szintén Ausztrália ad otthont. Leghalálosabb tengeri állata a doboz medúza – évente több halálesetért felelős, mint a kígyók, a cápák és a tengeri krokodilok. Pókokból sincs hiány, és Ausztráliában él a legnagyobb vadteve-populáció a világon. Becslések szerint 1,2 millió teve kóborol Ausztrália szárazföldjein, Nyugat-Ausztráliában, Dél-Ausztráliában, Queenslandben és az Északi Területen. A Queensland keleti partjainál található Great Barrier Reef a világ legnagyobb koralltömbje és egyik legjelentősebb turisztikai látványossága. Az ország alacsony domborzata a szél, az eső és a nap melegének hosszú és kiterjedt eróziós hatásának eredménye, tudnod kell, hogy a földtörténeti korok kezdetén a kontinentális tömeg jóval a tengerszint fölé emelkedett.
Úgy gondolod, hogy már sokat hallottál Ausztráliáról? Íme, néhány apró gyöngyszem, amelyek még így is meglephetnek!
Az ausztrál Alpokban több hó esik, mint a svájciban
Míg sokan látogatják Ausztráliát a ragyogó strandok és az egész éves napsütés miatt, az Új-Dél-Wales és Victoria között fekvő ausztrál Alpok a síelés szerelmeseinek Mekkája. A hó általában június és szeptember között esik, ami azt jelenti, hogy Ausztrália tökéletes hely a síelésre a Föld északi féltekének nyári időszakában. Thredbo és Perisher két nagy üdülőhely Canberra közelében, utóbbi a déli félteke legnagyobb síközpontja. A Blue Cow Mountain az egyik legkedveltebb terület, ahol számos szállás és pálya található, valamint lenyűgöző kilátás nyílik az Alpokra.
Tasmániában van a világ legtisztább levegője
Tasmánia szigete ideális hely a szabadtéri élmények megtapasztalásához – olyan tiszta a levegője, mint az Antarktisznak. Az állam körülbelül egyharmada nemzeti park vagy világörökségi védelem alatt áll. Ez a sétálók paradicsoma, ösvényekkel és sétányokkal, amelyek az egész szigeten kanyarognak, ahol a tengerparti ösvények lenyűgöző kilátást nyújtanak a környező öblökre.
A Nagy-korallzátony a világ legnagyobb ökoszisztémája
A Nagy-korallzátony Ausztrália büszkesége és öröme, közel 2500 egyedi zátonyból áll, és látható az űrből. Az ország keleti partjának mintegy felén húzódik végig, ami azt jelenti, hogy rengeteg hely van, ahol kitörési pontokat lehet találni a tarkabarka korall felfedezéséhez. A sznorkelezés és a búvárkodás a színpompás halak és teknősök között biztosan minden ausztráliai utazás fénypontja lesz.
A Fraser-sziget a világ legnagyobb homokszigete
A Fraser-sziget homokos partjai minden queenslandi utazás elengedhetetlen látnivalói. A Hervey-öböl a kiindulási pont a sziget felfedezéséhez, innen pattanj fel egy hajóra, és térképezd fel a paradicsomi sziget örömeit – a MacKenzie-tó tiszta kék vizét, amelyet fehér homokos part vesz körül, és a pezsgőmedencék nyugalmát, ahol úszni tudsz a sekély medencékben az óceán szélén. A szigeten 150 dingó él, így ez egy nagyszerű lehetőség Ausztrália egyik híres vadkutyájának felfedezésére, de tartsd a távolságot, mivel vadon élő állatok agresszívek lehetnek, ha megközelítik őket.
A Sydney-i Operaház felülmúlja a várakozásokat
A Sydney-i Operaház Ausztrália egyik legikonikusabb látnivalója, és évente több mint 10 millió látogatót vonz. A gyönyörű épületet úgy tervezték, hogy úgy nézzen ki, mint egy vitorlás, ami amúgy egy dán építész ötlete. A költségvetése 7 millió dollár volt a négyéves építési intervallumra. Tizennégy évvel és 102 millió dollárral lépték túl.
Az Uluru minden bizonnyal Ausztrália egyik legikonikusabb látnivalója
Az Ayers Rock, más néven Uluru egy óriási homokkő sziklatömb Ausztrália közepén, az Északi területen. A világörökség része. Ausztrália sivatagos középső területén, közigazgatásilag az Északi Területen, Alice Springstől 450 kilométerre, délnyugatra található nagy, vörös monolit. Ausztrália fehérbőrű lakossága csak halott szívnek nevezi az Ayers-sziklát, minden megfejthetetlen titokzatosságával együtt inkább turistalátványosságként tekint rá. Ausztrália közepén élő őslakók egy része ma is elzarándokol ide vallási okokból. Az Uluru egyike a világ legszentebb helyeinek.
Ausztráliának 19 világörökségi helyszíne van, köztük történelmi települések, városok és tájak. Az ausztrál éghajlat a szélsőségek egyike: a valaha mért legmagasabb hőmérséklet 50,7 Celius-fok volt 1960. január 2-án, Oodnadattában, míg a legalacsonyabb –23,0 volt 1994. június 29-én, a Charlotte’s Passban. Hetente több mint 70 ember lépi túl a vízumát, bár ez nem igazán furcsa tény Ausztráliáról – úgy értem, ki ne szeretne maradni?
Reméljük, hogy az itt felsorolt tények téged is megihlettek egy jövőbeli utazásra, erre az izgalmas és rendkívül változatos úti célra. A sok látni- és tennivaló miatt érdemes jóval előre elkezdeni a tervezést, és nem ért, ha az angolul is tanulsz a nagy kaland előtt. Utóbbihoz első lépésként töltsd ki ingyenes online szintfelmérőnket!
Németh Márti,
ATP szövegírás, marketing szövegíró