Kép forrása: canva – canva.com
Ünnepi szokások, érdekességek és hagyományok, amikről érdemes tudni, ha Ausztráliába utaznánk vagy egyszerűen jobban megismernénk ezt a sokszínű angol nyelvet beszélő országot.
Minden országnak megvannak a maga ünnepi hagyományai és sajátosságai, és ez nincs másképp Ausztrália esetében sem. Személy szerint mindig is érdekelt az, hogy különböző kultúrákban milyen eseményeket tartanak elég fontosnak az ünneplésre. Történelmi események évfordulóit? Vallási szempontból kiemelkedő napokat? És ezeket milyen hangulatban töltik el, jókedvű bulival vagy inkább elmélyülten befelé fordulva? Ilyen és hasonló kérdésekre adom meg a választ ebben az írásban. Főként azokra az ünnepekre térek ki, amiket máshol nem ünnepelnek, de azért néhány nemzetközi ünnepnap is belekerült a merítésbe. Kezdjünk is az év első ünnepnapjával, ami ugyan már elmúlt, de mégis muszáj megemlítenem.
Újév (január 1.)
Ez a nap Ausztráliában nyárra esik, így meleg napos időben köszöntik az újévet. Nem mellesleg elsőként, mivel náluk üt éjfélt az óra először a Földön. Általános szokás a városok terein és utcáin tölteni az estét ilyenkor. Népszerű helyszín még a tengerpart is, de semmiképp sem maradnak otthon. Éjfélkor Sydney kikötőjében rendezik meg a világ egyik leglátványosabb tűzijátékát, amely turisták és helyiek tömegeit vonzza minden évben. Hagyományaik közé tartozik az a szokás, hogy a lehető legnagyobb zajjal köszöntik az újévet. Gondoljunk itt harangzúgásra, kürtökre, dobpergésre, de ezeknél hétköznapibb eszközökhöz is folyamodnak, például különböző edények ütögetéséhez és kiabáláshoz. Úgy tartják, hogy az új évnek „csengeni” kell, hogy meg tudjon érkezni. Ugyan állítanak hagyományos karácsonyfát is, de az ausztrál újévi fa ettől különbözik. A metrosideros fa egy örökzöld trópusi növény, ami ilyenkor gyönyörű lila vagy sötétvörös virágokkal van tele így díszítést sem igényel. A gyerekek újév reggelén ajándékokat és édességet találnak alatta.
Az ünnepi programok jóval éjfél után is folytatódnak, viszont érdekes, hogy az ausztrálok általában az éjféli koccintás után hamar hazamennek. Ebben az országban a korán kelés a megszokott, és ez alól az újév sem kivétel. Január 1. szabadnap, a programok pedig még akár január 6-ig is folytatódnak hagyományos piknikekkel, tengerparti bulikkal és szörf fesztiválokkal.
Idén ilyen volt a tűzijáték show Sydney felett:
Ausztrália napja (január 26.)
Az ország egyik legfontosabb ünnepnapja ez, Ausztrália hivatalos nemzeti ünnepe. A dátum a brit Első Flotta hajóinak 1788-as megérkezésének évfordulóját jelzi. Az ünnepségek központi témája a nemzet társadalmi sokszínűsége. Ezt más-más családi és közösségi eseményekkel és programokkal erősítik. Figyelmet kapnak az ország történelmének fontos eseményei, állami díjak kerülnek kiosztásra közösségépítő tevékenységekért. Ezen kívül ünnepélyes állampolgári eskütétellel üdvözlik az ausztrál közösség új tagjait és átadják „Az év ausztrálja” díjat.
Az Ausztrália napjának ünneplése egészen 1808-ig nyúlik vissza, bár ekkor még nem így nevezték. A nap jelentése sokat változott az idők során és nevet is változtatott nem is egyszer. Többek között volt „Évforduló napja” (Anniversary Day), „Alapítás napja” (Foundation Day) és „ANA-nap” is. Ez az elnevezés a már Ausztráliában született fehérbőrű lakosság által 1871-ben alapított szervezetre utal (Australian Natives’ Association). 1788. január 26. valójában Ausztrália keleti partvidéke feletti brit uralom kinyilvánításának napja. A mai formában létező ünnepnap létrehozása azért volt szükséges, mert 1901 újév napján megszületett a modern Ausztrália és kellett egy nemzeti egységet mutató esemény. Csak 1994 óta tartják meg az egész országban ezt a nemzeti ünnepet. Az Ausztrália nap minden államban és territóriumon hivatalos munkaszüneti nap is és mára már ez vált az ország legnagyobb civil eseményévé.
Az ausztrál őslakosok néhány eseménye is az ünnephez tartozik. Viszont erről a napról az őslakosok és a velük szimpatizálók gyászolva emlékeznek meg. Földjüket európaiak foglalták el ezen a napon 1788-ban, ezért tiltakoznak a nap nemzeti ünnep mivolta ellen és szót emelnek ennek megváltoztatásáért. A történelemre tekintettel január 26-át néha „Invázió napjának” (Invasion Day) vagy „Túlélés napjának” (Survival Day) is nevezik.
Húsvét (Időpontja minden évben változik)
Ez az első vallásos ünnep a listában, mi is ünnepeljük és tudjuk miről szól a húsvét lényege. Viszont, mint nekünk is, az ausztráloknak is vannak ettől eltérő, nem éppen vallási alapú húsvéti hagyományaik. Míg legtöbbünknél a nyuszi a húsvét jelképe, Ausztráliában ezt a szerepet egy másik kis állat tölti be. Ez nem más, mint az erszényes nyúl, aki valamennyire hasonlít a házinyuszira, de ez a hasonlóság kimerül a hosszú fülekben és a bundás testben. Szerintem nagyon aranyos, bár kissé idétlenül néz ki. Az ausztrálok nem tartják a nemzetükhöz illőnek a házinyulat, és gazdasági problémát is okoznak náluk ezek az állatok. Kizárólag engedéllyel lehet nyulat tartani az országban, leginkább csak cirkuszok és bűvészek birtokában vannak.
Ausztráliában is Nagypéntektől húsvét hétfőig tart az ünnep, viszont náluk Nagypénteken tart zárva minden bolt az egész országban. Nagypénteken és Nagyszombaton a keresztények misére mennek, megemlékeznek Jézus haláláról és feltámadásáról. Itt is szokás kis ajándékokat, édességet, csokinyuszit ajándékozni, viszont a nyúl formája természetesen az őshonos erszényes nyúl, a bilby képmása. Sydneyben ekkor tartják a „királyi húsvéti showt”, ahol az ország legjobb terményeit és tenyésztett állatait lehet megnézni. Emellett különböző programok, zene, tánc és finom ételek színesítik a fesztivált.
ANZAC nap (április 25.)
Ez egy különlegesen fontos dátum Ausztráliában, egyesek szerint még a karácsonynál is jelentősebb. Ezen a napon 1915-ben érkezett az ausztrál és az új-zélandi hadsereg Gallipoliba az első világháborúban. Ez volt az első nagy hadművelet a két ország történelmében, ezért a mai napig fontosnak tartják az évfordulót. Leginkább a nemzeti identitásukban betöltött szerepe miatt lényeges ez a hadművelet, mert valójában nem sikerült teljesíteni a hadicélt és rengetegen életüket vesztették. Az ANZAC szó az Australian and New Zeland Army Corps (Ausztrál és Új-Zélandi Hadsereg) kezdőbetűiből áll össze. Amikor Nagy-Britannia hadat üzent 1914-ben, Ausztrália is hadba lépett a Commonwealth (nemzetközösség) oldalán. A Gallipoli-félsziget elfoglalását célzó hadművelet nyolc hónapig tartott, az ezalatt zajló lövészárokharcokban több mint 10 000 ausztrál katona vesztette életét.
Egy évvel ezután, 1916. április 25-én került sor az első ANZAC nap ünneplésére, azóta pedig ez a nap ausztrál nemzeti ünnepnek számít. Különböző szertartásokkal, megemlékezésekkel és felvonulásokkal tisztelegnek a háborús áldozatok előtt. Napjainkban az 1930-as években kialakult szokások alapján folyik az ünneplés. Az ANZAC nap köré épült emlékezetkultúrának szerves részét képezi a hajnali virrasztás, felvonulások, emlékmű-koszorúzások és az úgynevezett „2-up” játék. Ennek hagyománya az 1850-es évekig nyúlik vissza, az első világháborúban pedig a katonák kedvelt időtöltése volt. Ez gyakorlatilag egy szerencsejáték, amit csak ezen a napon a szerencsejátékra kijelölt helyeken kívül is lehet játszani. A játék során kijelölnek egy „dobót”, aki feldob két érmét egyszerre, a játékosok pedig fogadnak, hogy melyik oldalukra fognak leesni. A nyereményt ilyenkor jótékony célokra adományozzák a nyertesek.
Az ünnep szimbóluma a Gallipoliban elterjedt rozmaring, ezért egy rozmaringszál kitűzése máig népszerű szokás. A sírokon és emlékhelyeken pipacsvirágból készült koszorúkat helyeznek el. A pipacs piros színe a bajtársak vérével áztatott földet szimbolizálta az első világháborúban és a virág „véráldozat” jelentése azóta is megmaradt. A nemzeti ünnep hajnali virrasztással kezdődik a gallipoli partraszállás hajnali kezdőpontja miatt. Országszerte különböző programokra kerül sor a háborús emlékműveknél. Szokás még tipikus ANZAC kekszet is sütni.
A Királynő születésnapja (június második hétfője)
A királyok vagy királynők hivatalos születésnapja egy kiválasztott nap, amivel hivatalosan is megünneplik az uralkodó születésnapját néhány nemzetközösségi királyságban. Ez nem feltétlenül az uralkodó valós születésnapján kerül megrendezésre. Nyáron tartják meg a kedvezőbb időjárás miatt, akkor is, ha az uralkodó éppen télen született. Így gyakran két születésnapja van a királynak vagy királynőnek, de ez szinte meg sem lep, hiszen kinek lenne két szülinapja, ha nem neki. A királynő hivatalos születésnapját Nyugat-Ausztrália és Queensland máskor tartja, ott a kormányzó hirdeti ki minden évben a napot az ünneplésre. A királynő születésnapjának hétvégéje és az Empire Day (május 24.) hagyományosan a nyilvános tűzijátékok ideje volt, de 1980 óta számos állam betiltotta ezt.
A munka ünnepe (október első hétfője)
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos szabadnap. Általában május elsején ünneplik, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szeptember első hétfőjén, Ausztráliában pedig változó dátumokon államtól és territóriumtól függően. Az Ausztrál Fővárosi Terület, Új-Dél-Wales és Dél-Ausztrália területén október első hétfőjén ünneplik a munka ünnepét, Victoria és Tasmania területén pedig március második hétfőjén. Tasmaniában nyolcórás napnak hívják (Eight Hours Day) az ausztrál munkások által használt szlogen után (nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés).
Karácsony (december 25. és 26.)
Természetesen a karácsonyt is ünneplik az ausztrálok, ugyanolyan melegben és napsütésben, mint az újévet. Viszont mivel nemrég volt karácsony erről majd máskor írok, amikor aktuális lesz a karácsonyi készülődés időszakában.
Ahány ország, annyi szokás és most már kicsit többet tudunk Ausztrália hagyományairól. Miért is jó ez? Nem csak érdekes és esetleg eddig ismeretlen részleteit ismerhetjük meg egy idegen ország kultúrájának, de közelebbi kapcsolatba kerülhetünk az angol nyelvvel is. Minél jobban megismerjük az angol nyelvű kultúrákat, annál természetesebb lesz a nyelv használata és sajátosságainak ismerete. Ausztrália általában nem az első ország, ami beugrik az embernek, ha angol anyanyelvű helyekre gondol, és ezzel én is így voltam sokáig. De ahogy fokozatosan megismerkedtem az ország történelmével és hagyományaival mára már az egyik fő úticélommá vált. Mindig nagyobb kedvvel vetem bele magam a tanulásba, ha valami személyesen érdekel vagy megfog a tanult nyelvet beszélők kultúrájában, szokásaiban, hagyományaiban.
Dobos Réka
a Speak! Nyelviskola tanára