Kép forrása: canva.com
Gondoltad volna, hogy Nigéria a nyelvek és dialektusok országa, mert több mint 250 etnikai csoportnak és törzsnek ad otthont? Ezeknek az embereknek egész egyszerűen szükségük volt arra, hogy egymással kommunikálhassanak, ez pedig az angol nyelv közösként való elfogadását eredményezte, amelyet a gyarmati urak örökítettek át a nigériaiak legnagyobb örömére. Jelenleg többen beszélik az angolt ebben a lokációban, mint az Egyesült Királyságban, ahonnan a nyelv származik. Bár az angol nyelvtudás szintje helyenként eltérő, Lagos vitathatatlanul Nigéria legkozmopolitább városa, és mint ilyen, a lagosiak sportot űznek belőle, hogy használják az angol nyelvet, mert úgy érzik, hogy ez egyfajta társadalmi rangot is kölcsönöz. Tehát, ha tiszteletben akarod tartani a lagosi populációt, akkor az angolodnak mindenképpen megfelelőnek kell lennie. Hogy érzed, belevágunk egy közös lagosi kalandba?
Lagos a világ egyik legnagyobb városa, Afrika legnépesebb települése, megelőzve Kairót is. A Lagos államban található Lagos város Nigéria legjelentősebb városa és gazdasági fővárosa, Nigéria délnyugati részén, az Atlanti-óceán mellett található, a Guineai-öböl partján. A Nigériai Nemzeti Népesedési Bizottság jelentése szerint Lagos a világ 7. leggyorsabban növekvő városa 21 millió lakosával. Egy megacity, hiszen lakossága több mint kétszerese a szükséges 10 millió főnek. Lagos fizikai földrajzát a szigetekből, homokdűnékből és lagúnákból álló rendszer uralja. A szigeteket hidak kötik össze, a szárazföld pedig alacsony fekvésű, alig valamivel a tengerszint felett található. Lagos terjeszkedése az 1970-es évekre tehető olajboom idején lendült fel, és ez az iparág még mindig kulcsfontosságú a gazdasági növekedése tekintetében.
Földrajz
Lagos állam Nigéria délnyugati részén található, a Benini-öböl szűk tengerparti árterén. Északon és keleten Nigéria Ogun állama, nyugaton a Benini Köztársaság, délen pedig az Atlanti-óceán határolja. Túlnyomórészt egyenletes domborzati viszonyokkal jellemezhető tengerparti síkságon található, átlagos tengerszint feletti magassága kevesebb, mint 15 méter. A szárazföld enyhén lejt a belsejétől a tenger felé. Az állam teljes szárazföldi területének több mint 40 százalékát a víz uralja, a térség 22 százalékát lagúnák és patakok teszik ki, a további vízsáv pedig szezonális árvíz. A part menti területek lagúnákból, patakokból és mocsarakból állnak, amelyeket a nyílt tengertől egy homokos sáv választ el, ennek szélessége 2-16 kilométer között változik. A Lagos-lagúna bejárata az egyetlen nagyobb kivezető nyílás, amelyen keresztül a lagúnák és a patakok a tengerbe folynak.
Különleges státusz
Lagost általában Nigéria elsőrangú városaként tartják számon. Tagadhatatlan, hogy ha valaha is egy város különleges státuszt érdemel a nigériai entitás részéről, akkor az Lagos, tekintve az ország ipari, kereskedelmi és társadalmi központjaként viselt hatalmas felelősséget. Először is, Lagos volt a szövetség fővárosa 1991. december 12-ig, amikor is Abuját legalizálták ebben a pozícióban. Másodszor, Lagos annyira kritikus szerepet játszott az ország gazdasági fejlődésében, hogy általában Nigéria vagy akár Nyugat-Afrika gazdasági vagy kereskedelmi központjaként tekintenek rá. Az állam számos gazdasági és stratégiai hivatalnak ad otthont, beleértve a legkritikusabb bevételi szerveket is. A legéletképesebb nemzetközi repülőtér, valamint az ország két legfontosabb tengeri kikötője is itt található, amelyek az összes tengeri kereskedelem több mint 90 százalékát bonyolítják.
Történelem
1404 és 1861 között Lagos a rabszolga-kereskedelem központjaként szolgált, amelyet a lagosi Obának nevezett joruba királyok uraltak. A rabszolga-kereskedelem, amely a tizennyolcadik században tetőzött, megzavarta az őslakos kultúrákat, ami új politikai, gazdasági és kulturális struktúrák kialakulásához vezetett. 1841-ben Oba Akitoye lépett Lagos trónjára, és megpróbálta betiltani a rabszolga-kereskedelmet. A lagosi kereskedők azonban ellenálltak a tilalomnak, leváltották a királyt, és beiktatták testvérét, Oba Kosokót. Száműzetése közben Oba Akitoye szövetségre lépett a britekkel, akik támogatták trónja visszaszerzésében. 1851-ben egy Lagos ellen intézett brit haditengerészeti támadással sikerre is vitték a dolgot, és Akitoye újra Lagos Obája lett. A rabszolga-kereskedelem egészen addig folytatódott, amíg Lagost 1861-ben hivatalosan brit gyarmattá nem minősítették, ami egyben a pálmaolaj és más kereskedelmek brit ellenőrzését is megteremtette. A koronagyarmatként kormányzott Lagos 1866 és 1874 között az Egyesült Királyság nyugat-afrikai gyarmatbirodalmának része volt, amit Gold Coast Colonynak kereszteltek a régióban talált nagy mennyiségű arany után. 1886-ban Lagos elkülönült státuszt kapott egy angol kormányzó fennhatósága alatt, majd 1906-ban Lagost egyesítették Dél-Nigéria protektorátusával. Amikor 1914-ben Dél- és Észak-Nigériát központosították, Lagost a nigériai gyarmat és protektorátus fővárosává nyilvánították. 1960. október 1-jén Nigéria elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól, és továbbra is Lagos volt a fővárosa.
Lagos az egyetlen afrikai város a „világ 10 legnépesebb városa” listán
Lagos számos zenei stílus szülőhelye
Lagos gazdag kultúrájáról és zenéjéről híres az egész kontinensen. Számos zenei stílus alakult ki ebben a városban, mint például az afrobeat, a nigériai hip-hop, a juju, a fuji, vagy akár a sakara irányzata. Lagos nyüzsgő éjszakai élete is ösztönözte a zenei életet a városban.
Lagost a fekete kulturális identitáshoz kötik
Afrika egyik leghíresebb és legfejlettebb városa, számos afrikai kultúra olvasztótégelye, Lagos a fekete kulturális identitás fontos helyszíne. Az olyan fesztiválok, mint a Lagos Black Heritage Carnival, a Festac Food Fair innen népszerűsítik az afrikai kultúrát, konyhát, zenét, táncot és még sok mást.
Lagosban van Afrika egyik legforgalmasabb kikötője
Lagos kikötője a kontinens egyik legnagyobb és legforgalmasabb kikötője. A Nigériai Kikötői Hatóság intézi a kikötőterület adminisztrációját. Az olaj és a kőolaj a legfontosabb termékek, amelyeket Lagos kikötőjéből exportálnak. E termékek exportja a nemzeti GDP 14 százalékát, az ország deviza bevételének mintegy 90 százalékát teszi ki.
Lagos a harmadik legtöbb milliomost számláló afrikai város
Lagosban körülbelül 130 rendkívül magas nettó vagyonnal rendelkező (UHNWI) egyén él, akiknek a nettó vagyona több mint 30 millió dollár, és ez nem tartalmazza az ingatlanban mért tulajdont. Az afrikai kontinensen található városok közül ez a harmadik legmagasabb érték az UHNWI viszonylatában. A rangsorban Lagos felett álló két város a dél-afrikai Johannesburg és az egyiptomi Kairó.
Szerepel az álmaid között, hogy eljuss Lagosba? És az, hogy akár ott, akár a világ többi angol nyelvű városában magabiztos nyelvtudással kommunikálj? Ha igen, akkor örömmel segítünk megtanulni angolul a 100% beszéd, 0% könyv módszerünkkel. Az első lépésed a tanulás útján, hogy töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőnket!
Németh Márti,
ATP szövegírás, marketing szövegíró