English Fun Facts: Halhatatlanságra ítélve, avagy a lincshangulat a tetőfokára hág
Ha ti is álmodoztatok már a halhatatlanságról, akkor az English Fun Facts legújabb sorozatában megtanulhatjátok az örök élet elérésének egyik titkát, amit úgy nevezünk, hogy köznevesülés. Ez azt jelenti, hogy egy személy valami olyat csinált vagy talált fel, ami miatt az adott dolog az ő nevét viseli. Az English Fun Facts mai, második számában a lincshangulat nyomába eredünk. Öveket becsatolni, ez rázós lesz!
Lynching, magyarul lincselés. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a szó jelentése: „Nekivadult tömeg erőszakos önbíráskodást gyakorol, kül. gyilkol. W. Lynch amerikai bíró nevéből.*”
A lincselést az amerikai történelemben elsősorban az afroamerikaiak és a rabszolgák kapcsán használták, mivel Amerikában az ilyen jellegű megmozdulások áldozatai elsősorban színes bőrűek voltak, ám ez nem volt mindig így.
A lincselés eredeti változatában az önbíráskodás többféle módon történhetett meg. Habár a végeredmény minden esetben igazságtalan és nagyon gyakran borzalmas, a lincselés esetében azonban nem egy, nem kettő, hanem három ember is versenybe szállt a név eredetének történetéért.
Az első (és többek szerint a valószínűbb jelölt) Charles Lynch virginiai bíró, aki az amerikai függetlenségi háború során vívta ki a halhatatlanságot. Habár a háború ma úgy él az emberek emlékezetében, hogy az amerikai nép egy emberként szállt szembe a britekkel szemben, a valóságban az ország majdnem annyira megosztott volt, mint a polgárháború során – az úgynevezett lojalisták egyáltalán nem támogatták az egész függetlenedés ötletet.
Charles Lynch úgy oldotta meg a problémát, hogy önkéntesekkel együtt rögtönítélő bíróságot alkotott, ahol a lojalistának tekinthető embereket törvényszék elé vonszolták, majd bűnüknek (azaz hűségük mértékének) megfelelően büntették meg őket. Van, aki korbácsolást kapott, mást teljes vagyonelkobzásra ítéltek, de a legnépszerűbb a kikényszerített hűségeskü volt – a későbbi lincselésekkel szemben azonban halálesetek nem történtek.
Lynch rögtönítélő bíróságairól egész Amerikában hallottak, és amikor Virginiában 1782-ben visszamenőlegesen törvényesítették az eljárásokat, már maga a bíró is Lynch Lawnak (Lincs törvényének) hívta a szokatlan akciót.
Az Újvilág azonban tele van meglepetésekkel, csak itt fordulhat elő, hogy valaki magának követeli a lincselés kitalálásával együtt járó „dicsőséget”. 1836-ban a Southern Literary Messenger nevű újság közölte a lincselés alternatív eredetét: eszerint egy William Lynch százados már 1780-ban használta a kifejezést, amikor ő és a szomszédai Virginia Pittsylvania nevű megyéjében, egyezményben rögzítették, hogy külön törvényhozást alakítanak. A történet több pontos sántít – egyrészt Charles Lynch ekkor már régen országos hírre tett szert, másrészt maga a dokumentum is valószínűleg egy ügyes hamisítvány, legvalószerűbb elkövetője pedig Edgar Allan Poe lehet.
A lincselés eredtére Írországban is igényt tartanak, az helyiek szerint ugyanis egy sokkal korábbi történetről van szó. Az ő mondájuk szerint a név James Lynch FitzStephentől, Galway egykori polgármesteréről kapta a nevét. A kegyetlen és gyors ítéleteiről híres vezető 1493-ban állítólag a saját fiát akasztatta fel, miután féltékenységből megölt egy spanyol látogatót. A fiú állítólag attól tartott, hogy a jóképű vendég elcsavarhatja a barátnője fejét, az idősebb Lynch azonban a saját háza második emeletéről lógatta ki a gyilkost.
A nyelvészet sajnos nem támasztja alá a színes történetet és habár Galwayben a mai napig emléktábla örökíti meg a helyszínt, a sztori valószínűleg a táblával együtt született, amikor egy helyi vállalkozó látványosságot akart csinálni az egyik házából.
*Az eredet komplikáltságát mutatja, hogy még a Magyar Értelmező Kéziszótár is keveri a két történetet. A történelmi William Lynch százados volt, Charles Lynch pedig bíró, a szótár szerint azonban W. Lynch bírótól ered a név.
Ne maradj le legfrissebb írásainkról! Kövesd a Speak! Nyelviskola Facebook-oldalát, hogy mindig képben legyél a legaktuálisabb témákkal/leckékkel/cikkekkel kapcsolatban:
Hubai Gergely, Speak! Nyelviskola