Egészen fantasztikus embereket tanítunk angolra és egészen fantasztikus emberekkel dolgozunk együtt. Ezt bátran, kétségek nélkül ki merem jelenteni.

A lehető legjobb döntésem az volt az életemben, hogy belefogtunk Józsi barátommal a Speak! Nyelviskola megalapításába. (Persze, ennél már csak az volt jobb döntés, hogy elvettem azt a nőt feleségül, aki teljes erőbedobással mellettem áll és támogat abban, hogy meg tudjuk tanítani az embereket angolul kommunikálni.)

Szeretek beszélgetni a diákjainkkal, mert rengeteget tudok tőlük tanulni minden téren és rengeteget tudnak segíteni a visszajelzéseikkel.

A családanya, aki a példaképem lett

A minap beszélgettem egy hölgy diákunkkal. A beszélgetés közben kitértünk arra, hogy a tanulmányai során be kellett iktatnia egy 2-3 hónapos szünetet, majd visszatért és azóta megszakítás nélkül jár szombatonként.

Két saját gyermeke van és egy mostohalánya, aki a jelenlegi férje előző kapcsolatának gyümölcse. A férje is elfoglalt, vagyis a gyerekek felügyeletét közel két éve meg kell oldaniuk minden szombaton. A szünetet azért kellett beiktatnia, mert a hölgy édesanyja nem értett azzal egyet, hogy a lánya tanul.

A Kedves Mama úgy gondolta, hogy a lánya elhanyagolja a gyermekeit.

Ez komoly konfliktushoz vezetett a családon belül, vagyis a szünet arra kellett, hogy újratervezzenek. Nem adta fel, mert tudta, hogy vissza akar térni, a következő tanfolyamát is kifizette, a férje is támogatta, mert az volt a hölgy alapvető álláspontja, hogy a tanulás „life-long”. Nem csak az angolban, de még magyarban is.

Sőt, azt vette észre magán, hogy az angoltanulás hatására a magyarja is fejlődött. Ez azért nem semmi.

Azt is elmondta, hogy mióta teljes magabiztossággal beszél angolul, a munkahelyén az összes külföldi ügyfél hozzá fordul a kérdéseivel és minden külföldi ügyfelet hozzá irányítanak a kollégák. Nincs semmi, amit ne tudna elintézni nekik angolul, ajándékokat hoznak neki az ügyfelek, imádják őt. Már állásajánlatot is kapott, de visszautasította, mert nagyon szereti azt, amit csinál.

Nagyon érdekes volt látni, hogyan csillog a szeme, miközben ezekről mesélt nekem, én meg tátott szájjal hallgattam. Amikor végre sikerült újra angolra járnia, érezte, hogy már az első alkalom után visszatért a magabiztossága annak ellenére, hogy pár dolog elhalványult a kihagyás miatt.

Szomorú személyes sztori, sok tanulsággal

Mesélt egy csoporttársáról is, mert az ő esetén teljesen ki volt bukva. Az történt ugyanis, hogy a hölgyet a férje megfenyegette azzal, hogy ha angolra jár, el fog válni tőle, mert nem hajlandó minden szombaton a gyerekekre vigyázni.

Ezen teljesen ki volt akadva anyaként is, mert szerinte a házasságban a pároknak támogatniuk kéne egymást a tanulásban és a célok elérésében, nem pedig fenyegetni a másikat.

Azt mondta, hogy ha az ő férje ilyet mondana neki, lehet, hogy el is válna tőle.

Egy mondata nagyon megmaradt bennem: a tanulás a jövő, a nem-tanulás a múlt. Aki nem tanul, lemond a jövőjéről.

Ezt a kihagyás közben tapasztalta meg. Nem akart visszafelé haladni. Véleménye szerint a lehető legnagyobb baklövés az ember életében, ha nem tanul, vagy hagyja, hogy ne hagyják tanulni.

Azért is gondolja így – és itt tényleg libabőrös lettem – mert mégis hogyan várhatja el a gyerekeitől, hogy tanuljanak, ha ő nem tanul. Azt mondta, hogy egy szülő, aki nem tanul, nem lesz hiteles a gyerekei előtt. Olyan, mintha egy dohányzó ember megpróbálna lebeszélni valakit arról, hogy dohányozzon.

És még egy nagyon ütős gondolatot elmondott. A szülő, aki nem tanul, végül a saját gyermeke jövőjéről is lemond. Vagyis, ha valakit meg akarnak állítani abban, hogy tanuljon, jobban teszi, ha megkettőzött erővel törekszik rá.

Hát ezután nem volt több kérdésem. A hölgy jelenleg C-s – felsőfok – szinten van, és nagyon úgy tűnt nekem, hogy semmi és senki nem tudja megállítani a (szinte) tökéletes angoltudás megszerzésében.

Az ő gondolataiból merítsetek erőt ti is. Térjetek vissza a tanulás ösvényére. Fogadjátok meg a tanácsait, hogy a figyelmetek a jövőn legyen.

Mi nagy szeretettel várunk mindenkit:

banner_button

Dunay Péter
alapító, szakmai vezető
Speak! Nyelviskola

Share This