A fordítóprogramok piacán kiélezett a verseny, s bár hajlamosak vagyunk a Google saját fordítóját használni, nem árt tudni, hogy ennél azért sokkal több (és kifinomultabb) opciónk van.

Első ízben jó, ha tudod, hogy a Google Translate egyes szavak fordításánál teljesen kielégítő teljesítményt nyújt. Sokszor hallom diákoktól, hogy a Translate rossz, haszontalan, pontatlan, stb., de a helyzet az, hogy könnyű elérhetősége teljesen megfelelővé teszik a feladatra.

A dolgok persze ennél árnyaltabbak tudnak lenni, ezekre az eshetőségekre pedig jöjjön néhány olyan fordítóprogram, amely kiváló segítséget nyújt.

1) SZTAKI

Talán az egyik legjobb honi fordító a SZTAKI (vagyis az MTA online szótára). Letisztult, jól kereshető felületén nehéz nem tájékozódni.

Egyetlen hiányossága talán, hogy bár a fonetikus ábécé szerinti kiejtések mind a brit, mind az amerikai angol kiejtéséket tartalmazzák, a “hangos” verzió többnyire csak az egyiket teszi hallgathatóvá.

2) Glosbe.com

A hu.glosbe.com egy fokkal többet nyújt, mint azt egy hagyományos szótártól megszokhattuk. A jelentésen túl ugyanis nem egy példamondattal igyekszik elmagyarázni az adott szó jelentését.

A beépített kereső végigfuttat kismillió angol szöveg hivatalos, magyar fordítását, majd a keresett szót kiemelve tucatnyi szövegrészletet kínál fel, ahol el tudjuk helyezni kontextusban is az adott szót.

A kiragadott szövegrészleteket mind magyarul, mind angolul láthatjuk, így is segítve a keresett szó memorizálását, illetve írott szövegben való használatát.

Hátránya, hogy a Google Translate beépített fordítóját használja, annak is egy szimplább verzióját. Használd ezt, ha nem feltétlenül a fordítással, hanem inkább a kontextusba helyezéssel akadnak problémáid.

3) Hunglish

Ha az előző oldal nem elég, szinte kötelező jelleggel könyvjelzőzd a Hunglish-t. Amíg a glosbe hosszabb szövegeket keres neked az adott szó használatára, a Hunglish szókapcsolatokat, vagy legfeljebb egy teljes mondatot fog ajánlani.

Ami megkülönbözteti még a többi fordítótól az az, hogy segíthet rendbe tenni a vonzatokkal kapcsolatos káoszt.

Sok diáknak nem a szavak tanulása, hanem azok vonzatainak “magolása” okoz problémát – nem egyszer hallottam már, hogy “ezt lehetetlen megtanulni” illetve “ezt csak érezni lehet” vagy “csak akkor tudnám, ha kint élnék”.

Nos, a Hunglish a lehető legjobb eszköz arra, hogy a vonzatokat segítsen tisztázni.

Tipp: keress rá a “disappointed” szóra, hogy ellenőrizd az állításom.

Érdekesség, hogy a nagyjából 120 millió (!) szót tartalmazó korpusszótár mindenféle forrásból dolgozik, így egy adott szóra való rákeresés után ugyanúgy kaphatsz találatokat a kedvenc sorozatod feliratából mint ahogy a világirodalom egyik műremekéből.

Nehéz elhinni? Próbáld ki a “solitude” szó keresésével.

4) Verbix

Kicsit kilóg a sorból, hiszen nem szigorú értelemben vett szótárról van szó.

A Verbix viszont a nyelvtanulás egyik legnagyobb nyavalyájától szabadít meg téged: segítséget nyújt a ragozások bonyolult szabályaiban.

Egy nagyon egyszerű példa: pötyögd be az “eat” igét a keresőbe. Nem csak az összes szám/személy minden időbeli ragozását kapod meg, de kidobja a hasonlóan ragozandó szavak listáját, és a szó eredetéről is tudsz olvasni.

Használd dolgozatíráshoz, beadandókhoz, vagy csak egy sima munkahelyi e-mail megírásához.

Hogyan nézz utána szavaknak? Honnan tudod, hogy a kapott fordítás helyes? Mit adott még a Szilícium-völgy a nyelvtanulóknak? Erről és még sok nyelvtanulási praktikáról és technikáról tovább olvashatsz hamarosan megjelenő kiadványunkban, amely márciusban “kerül a polcokra”. 

Ha pedig nem érsz rá márciusig, neked most van szükséged a létező legtöbb segítségre az angoltanuláshoz, jelentkezz be ingyenes és kötelezettségmentes szintfelmérőnkre, és vágj bele a beszédközpontú és tankönyvmentes nyelvtanulásba.

Lévay Péter, tanár
Speak! Nyelviskola

Share This