A hátborzongató halloweeni töklámpások ismeretlen története

Halloween alkalmából már a boltok polcain figyelnek a töklámpások, és egyre több magyar háztartásban vált szokássá a kezeink töklámpás faragása. Most megtudhatod, hogyan született ez az angolszász hagyomány és ki ellen védenek meg ezek az ördögi faragványok.

Halloweeni szokások az angolszász világban

A halloweeni ünnepségeknek több fontos momentuma és pontos koreográfiája van az amerikai hagyományokban.

A hollywoodi filmekből biztos ismerős a “csokit vagy csalunk” (trick or treat) játék, amikor beöltözött gyerekek körbejárják a szomszédságot, hogy a mi húsvéti locsolásunkhoz hasonlóan cukorkát kuncsorogjanak minden ismerőstől.

Ugyanennyire elengedhetetlenek a halloweeni maratonok, amiben napi 24 órában szörnyfilmeket vetítenek, illetve kedvenc sorozatainkból is a mindenszentek témájú részeket tűzik műsorra.

A legfontosabb elem, a töklámpás azonban kezd univerzálissá válni és már Magyarországon is találkozhatunk lelkes tökfaragókkal, akik a tradicionális jack-o-lantern mintázatok mellett halálcsillagot vagy R2-D2-t faragnak a megvilágított tökökbe.

De miért pont tökből. és miért pont jack a zöldséglámpás neve?

Az ír legendáriumokban a töklámpás eredete egy Stingy Jack (magyarul kb. Spórolós Jack) nevű lusta, de annál ravaszabb kovácsra vezethető vissza. Jack a legkülönfélébb módokon járt túl az Ördög eszén és a töklámpás általában ezekhez a történetekhez köthető.

Az egyik legismertebb változat szerint Jack és az Ördög együtt ment a kocsmába, pénz azonban nem volt náluk. Jack azt tanácsolta az ördögnek, hogy változzon át egy pénzérmévé amivel a kovács rendezheti a tartozást, majd később visszaalakulhat az Ördöggé – így ingyen ihatnak.

A terv ott hiúsult meg, hogy Jack a tartozás rendezése helyett egyszerűen zsebre vágta az érmét, és mivel a ruházatában egy ezüst keresztet is elrejtett, az ördög egyszerűen nem tudott visszaváltozni. Jack csak azzal a feltétellel engedte el, hogy nem az Ördög nem áll rajta bosszút és a lelkét sem fogja begyűjteni, ha esetleg meghalna.

A történetnek több verziója is van: egy másik változatban szerint az Ördög azért változik pénzérmévé, hogy Jack lefizesse az őt üldöző falusiakat, akiktől lopott. Ebben a verzióban az Ördög azért megy bele a játékba, hogy a pénz átadása után a frászt hozza az ártatlanokra, Jack azonban ezúttal is egy ezüst kereszt segítségével ejti fogságba a túlvilág urát.

Végül az egyik legklasszikusabb történet szerint (amiben az Ördög nem változik át) Jack egy fára küldi sokat szenvedő társát hogy szedjen néhány almát. Amíg az Ördög fent szorgoskodik, Jack egy keresztet karcol a fa kérgébe, így társa képtelen lemászni a fáról – ezúttal is csak úgy szabadul, hogy ígéretet tesz Jacknek arra, hogy nem fogja elvinni a lelkét.

Jack még mindig keresi végső nyughelyét

Bármelyik verzióját is mesélték a történetnek, Stingy Jack mindenesetben csak úgy kegyelmezett meg az Ördögnek, ha cserébe nem kell a pokolba sínylődnie. A csavar azonban mindig ugyanaz: miután Jack meghal, a Mennyország nem fogadja be a rosszéletű kovácsot, a Pokol pedig az Ördöggel kötött üzlet miatt utasítja el.

Jack lelke otthontalan maradt, ő pedig csupán egyetlen mementót kapott – miután arról panaszkodott hogy ezután hogy fogja látni merre tart, az Ördög dobott neki egy borostyándarabkát Hádész tűzéből. Ez a kis borostyán darab örökké ég, Jack pedig mindig látja merre megy.

Hősünk ekkor faragta ki az első lámpást fehér répából. Jack a lámpással (az az jack-o-lantern) azóta járja a földet és keresi végső nyughelyét.

Az azóta kifaragott lámpásokat a legkülönbözőbb okokból helyezik el a házak előtt: van akinek szerencsét hoz, mások Jacktől, esetleg a vámpíroktól akarják megvédeni otthonaikat. Eredetileg azonban a sütetőknek ehhez semmi köze nem volt, Írországban ugyanis nem nőtt ez a növény: ott fehérrépába vagy jobb híján krumpliból faragták a kísérteties arcokat, amiket aztán gyertyával vagy egyéb fényforrással világítottak meg.

Az ír bevándorlók a 19. században hozták magukkal a szokást az Egyesült Államokban, ahol egyből rá is találtak a zöldségszobrászatra még alkalmasabb növényre, a sütőtökre. A szokás azóta az egész világon terjed, részben az amerikai meséknek és filmeknek köszönhetően és habár a “csokit vagy csalunk”  játék még nem jelent meg Magyarországon, a töklámpások már itt is hódítanak.

Rekorddöntögető tökök

Vannak persze olyanok, akik ezt is túlzásba viszik, hiszen a tökökhöz számos rekord kapcsolódik.

A legnagyobb töklámpás rekordját jelenleg Scott Cully pennsylvaniai lakos tartja, aki az akkori világ legnagyobb sütőtökét áldozta fel a nemes célra. A Larry Checkon gazda által termelt óriástököt 2005. október 1-jén mérték le a pennsylvaniai óriástök versenyen ahol pont 666(!) kilót nyomott.

Persze a méret helyett a mennyiségre is lehet fókuszálni: a legtöbb egyszerre égő töklámpás rekordját a New Hampshire-i Keene városkája tartja, ahol nagy hagyománya van a rekorddöntésnek – rendszeresen rendeznek töklámpás versenyeket és eddig nyolcszor döntötték meg a saját vagy mások rekordját.

A jelenlegi érvényben lévő eredmény 2013. október 19-én született, ekkor 30581 töklámpást gyújtottak meg egyszerre.

Érdekes sztorik? Angoltanulós tartalmak? Észbontó nyelvtanulási tippek és trükkök? Kövess minket a Facebookon, ahol minden nap posztolunk valamilyen érdekes, hasznos, fontos, és aktuális tartalmat (cikket, leckét, videót stb.):

facebook_like_button

 

Share This