Tudom, elcsépelten hangzik, de az angol nyelv olyan szinten uralkodó szerepet tölt be a világban, hogy az anyanyelvi kiváltságokat birtokló britek és amerikaiak röhögve boldogulnak anélkül, hogy idegen nyelveket tanulnának. Országok tucatjaiban beszélik hivatalos nyelvként, a világ első számú másodikként használt nyelve, és bizony az angolé „a világon a legtöbb ember által tanult nyelv” titulusa is. A civilizáció mai fejlettségi szintjén az angolt használjuk a tudomány, a kereskedelem és a diplomácia nyelveként, az egész világ alapként tekint rá a kölcsönös információcsere, a globális kommunikáció szempontjából. De vajon hogyan jött létre az angol nyelv, milyen hatások érték a történelem során, és ez, hogy tükröződik vissza a napjainkban használt verzió jellemvonásaiban? Nézzük!
Az angol nyelv története
Az angol az indoeurópai nyelvcsalád tagja, tovább kategorizált bontással pedig a germán nyelvek csoportjába sorolható, ám fejlődése során a francián keresztül jelentős újlatin hatások is érték.
Kialakulás
Az angol nyelv Nagy-Britannia szigetvilágában jött létre, majd különböző behatásokra ott is élte meg első formálódási szakaszait. A bennszülött keltákat az 5-7. század során betelepülő germán törzsek, nevezetesen az anglik, a szászok és a jütök egyszerűen kiszorították a sziget középső részéről, vagyis a mai Anglia területéről, amely egyébként a nevét is a leigázó telepesekről kapta. A kelták a sziget peremvidékeire kényszerültek, Skócia, Wales, illetve az Ír-sziget berkeibe, később azonban ezek a térségek is angol fennhatóság alá kerültek, emiatt a kelta nyelvek szinte teljesen kihaltak a szigeteken.
Az angol nyelv keletkezése három élesen elkülöníthető szakaszra tagolható. Különbséget teszünk az óangol (kb. 450–1100), a középangol (kb. 1100–1500) és a modern angol (kb. 1500-től napjainkig) nyelvperiódusok között. Utóbbi még tovább osztályozható korai modern angol nyelvi fázisra, ez időben körülbelül az 1500–1650-es évekre tehető.
Óangol szakasz
A hódítók hatására hangsúlyos a germán nyelvi befolyás. Jellemzője a komplikáltabb mondatalkotás, illetve az összetettebb szókincs. Ebben a korszakban az angol még a legtöbb nyelvhez hasonlóan ragozó nyelv volt. Az első verzióváltást a vikingek 7-10. század körüli betörése jelentette, amikor a mai Anglia jelentős része dán uralom alá került. Az akkori dán és angol viszont többnyire csak a szavak végződésében mutatott különbségeket, így az angolok szimplán rákényszerültek a ragozással történő szakításra, hogy a dánokkal megértessék magukat. Ennek örülhet napjainkban mindenki, aki részt vesz egy angol nyelvtanfolyamon, hiszen egyszerűbbé vált a nyelvtan.
Középangol szakasz
A második fázisban szisztematikusan lebontották az angolszász szabályrendszert a további megszállások, ekkoriban jelentős elmozdulások történtek a nyelvi hangzás terén. Hogy miért? 1066-ban a Hódító Vilmos által vezetett támadás eredményeként Anglia normann uralom alá került. A normannok eredetileg Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában alapítottak államot, átvették a francia nyelvet, amit az angol invázió alkalmával magukkal is vittek. Ezzel magyarázható az ekkortájt gőzerővel tapasztalható galloromán behatás az angol nyelvben, ami tartósan és mélyrehatóan átformálta az eredeti angolt. Innen származtatható, hogy rengeteg latin eredetű szó olvadt be a jelenleg is használatos nyelvbe. Az elfranciásodásnak végül az 1348-as nagy pestisjárvány vetett véget, ami jelentősen megtizedelte a lakosságot, míg végül a szuverén francia nyelv teljesen eltűnt a köztudatból. Azt viszont tudnunk kell: az angol ezen nyelvi elődjéről elmondható, hogy az angolszász és az ófrancia keverékének tekinthető, a nyelvtan sok szempontból egyszerűsödött, eltűnt az ige- és névszóragozás, megszűntek a nemek közötti megkülönböztetések is.
Korai modern szakasz
A korai modern angol nyelv már hajazott a manapság használatban lévőre, és a régebbiekkel ellentétben ez a variáns már a mai angolt beszélők számára is könnyen érthető lett volna. Az időszak kezdetét a nagy magánhangzócsúszáshoz kötik, amely az angol nyelv fejlődésének hatalmas lépcsőfoka. Időben körülbelül a 15. század időszakára tehető, és nagymértékben megváltoztatta a nyelvi kiejtést. Hozzátartozik a történethez, hogy a középangol szakaszában az angol nyelvet többé-kevésbé úgy ejtették, ahogy le volt írva. Hogy érzed? Áttérnél inkább arra? Ehhez az időszakához köthető többek között Shakespeare munkássága és a King James-féle első angol bibliafordítás. Ekkor zajlott a helyesírás egységesítése is, ennek ellenére a középangol kiejtés impulzusa érezhető.
Modern angol szakasz
Az 1600-as évek közepétől napjainkig tartó időszak angol nyelve, amely manapság is folyamatosan változik. Erre a szakaszra tehető a tegezés és magázás kettősségének köddé válása, amelynek keretében egyébként az egyes szám második személyű thou személyes névmás szerepét vette át a többes szám második személyű névmás tárgyesete, a you. Vagyis formálisan nem is a magázás szűnt meg a nyelvben, hanem a tegezés.
Az angol, mint világnyelv
Mondhatjuk, hogy a gyarmatosítás kezdetétől beszélhetünk világméretű nyelvi hatásokról. Az európai hatalmak megindultak az amerikai és az afrikai kontinensek irányába, ennek köszönhetően a gyarmatosítók nyelve kiemelt horderőt kapott a világban. Kik voltak ők? Hát persze, hogy az angolok, a franciák és a spanyolok, akik ekkor még fej fej mellett haladtak.
Az angol univerzális szerepköre az ipari forradalom brit szakaszával jelent meg, majd ez a 20. században erősödött fel, az Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai nagyhatalommá válása idején, valamint az amerikai filmek növekvő befolyása miatt. A második világháború után ráadásul létrejött a kétpólusú világrend. A nyugati világot az USA uralta mind politikailag, mind gazdaságilag. Az amerikai pólushoz Európa nyugati fele és Japán gyorsan hozzászokott, ezáltal, mint közös nyelv, az angol eredményesen terjedhetett.
Miért lett világnyelv? Nyilvánvalóan a legalapvetőbb válasz, hogy mert rengeteg ember anyanyelve. Persze ez alapján a kínai is tökéletes lenne, viszont egy komoly gond azért van vele, nem könnyen tanulható. Az angolról ezzel szemben kijelenthető, hogy az. A korábban említésre került tényezők szerencsés együttállása miatt az angol az egyik legegyszerűbb és legkönnyebben elsajátítható természetes nyelv a világon. Nyilvánvaló, hogy egy nyelv könnyűnek titulálása viszonylagos, de az egyszerűsége a tények szempontjából tagadhatatlan: az angol nyelvet a gyengébb nyelvérzékkel rendelkezők is meg tudják tanulni. Ugyanerre egy olyan bonyolult nyelv, mint mondjuk a magyar, teljes esélytelenséggel pályázna.
Globalizált változat
Az egyetemleges változat lényegesen egyszerűbb az eredeti brit angolnál, kevesebb igeidőt és közismertebb szavakat használ. Pontosan ennek hatására az anyanyelvi területeken is a könnyebb verzió kerül reflektorfénybe, ami háttérbe szoríthat, elfeledtethet bizonyos kifejezéseket, szavakat, nyelvtani szerkezeteket.
Szeretnéd az angolt második nyelvként is jól beszélni? Csak mert a Speak! Nyelviskola 100 % beszéd, 0 % könyv módszerével biztos lehetsz benne, hogy megvalósítod a céljaidat az angoltanulás terén. Csatlakozz online angol nyelvtanfolyamainkhoz, de első lépésként töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőnket, ami után felhívunk, hogy közösen átbeszéljük a részleteket!
Németh Márti,
ATP szövegírás, marketing szövegíró