Sokan kértétek, ezért folytatódik a tanárainkkal az interjúsorozat. Ma Margitay Petrát, a Speak! Nyelviskola tanárainak vezetőjét kérdeztük önmagáról, a Speakes élményeiről, a jövőről és még sok minden másról.
Mondj pár dolgot magadról!
Az ELTÉ-n végeztem angol-amerikanisztika szakos bölcsészként, angoltanárként és műfordítóként. Mindig is szerettem nyelvekkel foglalkozni; több éven át tanultam franciát, spanyolt, görögöt és oroszt, de a kedvencem mindig is az angol volt. Érdekel az angol történelem (kiemelten a Tudor korszak), Jane Austen munkássága, a kulturális antropológia, a pszichológia, és az önfejlesztés, egyéb dolgok mellett. A szabadidőmben pedig szeretem felfedezni Budapestet (és más városokat) a párommal, társasozni a barátaimmal, és jógázni. Hat éve vagyok együtt a párommal, akit a Speakben ismertem meg.
Hogyan tanultál meg angolul?
Gyerekként egy brit általános iskolába jártam amíg 5 éven át Görögországban éltünk a szüleimmel. Erre általában azzal reagálnak, hogy „persze, így könnyű” – de ez nem a teljes kép. Mielőtt kimentünk, külön angolórákat vettem délutánonként az óvoda után. Persze az, hogy Athénban anyanyelvű tanárok angol nyelven tanítottak minden tárgyat és a különböző nemzetiségű osztálytársaimmal ez volt az egyedüli közös nyelvünk, sokat segített abban, hogy az első tanév végére folyékonyan beszéljek angolul – egy 7 éves gyerek szintjén! A jelenlegi tudásszintemhez kellett az is, hogy:
itthon még 3 évig az általánosban, majd 5 éven át az egyetemen foglalkozzak az angollal nyelvórákon,
7 éves korom óta angolul levelezzek és beszélgessek a görög barátnőimmel,
elsődlegesen eredeti nyelven nézzek filmeket, sorozatokat, stand-upsosok műsorait,
többségében angolul olvassak regényeket, cikkeket, tanulmányokat,
szinte kizárólag angol anyanyelvű előadók dalait hallgassam,
és minél többet utazzak angolszász országokba.
De így is nap mint nap találkozom új szavakkal, addig ismeretlen szakmai szókincscsel, elsőre nehezen érthető akcentusokkal, változásokkal a nyelvhasználatban, úgyhogy szerintem életem végéig tanulni fogom az angolt.
Hogyan használod az angolt a mindennapjaidban?
A munkám rengeteget segít abban, hogy ne felejtsek, naprakészen tartsam az angolomat, hiszen továbbra is szinte mindennap tanítok, segítek a hozzám tartozó tanároknak az órákra való felkészülésben, sőt alkalmanként fejlesztem vagy korrektúrázom az anyagainkat. Ezen kívül, ahogy az előző kérdésben is írtam, a szabadidőm nagy részében is az angol nyelv van a középpontban.
Miért lettél angol tanár?
Tiniként sok minden érdekelt, mégis a gimnázium utolsó évében nem igazán tudtam, hogy mi lenne a számomra ideális szakma. Egy dologban voltam csak biztos, akármit is tanulok az egyetemen, azt angolul akarom tenni. Így természetesen az egyik opció az angol-amerikanisztika szakpár lett az ELTÉ-n. Ahogy már említettem, itt angoltanári és műfordítói képzést is elvégeztem, hogy legyen kézzelfogható szakmám is. Gyakorlatom bőven volt addigra, mert már a gimiben elkezdtem korrepetálni az angolul tanuló osztálytársaimat és ismerőseimet. Talán azért nem esett le sokáig, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom, mert túl evidensnek tűnt.
Hogyan lettél a Speak! tanára és mikor?
2014. januárjában csatlakoztam a Speak! csapatához, így jelenleg az egyik legrégebbi tanára vagyok a sulinak Blaskovits Esztivel együtt, akivel egy napon kezdtünk. A Speakbe azért jöttem, mert elegem lett a magántanári és fordítói léttel járó bizonytalanságból, és azért maradtam, mert már az interjú alkalmával (ahogy Rusz Timi is írta a saját interjújában) egyből otthon éreztem magam. Lehet, hogy azért, mert gyerekként a XIX. kerületi Klapka utca 1-ben laktam 😀 Akkoriban próbálkoztam multikhoz is bejutni, az angol-spanyol-francia tudásommal elég jó eséllyel is indultam, de sosem sikerült bejutnom. Rá kellett jönnöm, hogy azért nem sikerült, mert tudat alatt éreztem, hogy nem ez az én utam. Elkezdtem hát körülnézni a budapesti nyelviskoláknál és a Speakbe, ahova elsőként jelentkeztem, egyből felvettek.
A tanítás mellett milyen funkciókat látsz el, milyen feladatokat végzel naponta a Speakben?
Manapság a tanítás a háttérbe szorult, hiszen szolgáltatási vezetőként a magas minőségű szolgáltatás biztosítása az elsődleges feladatom. Ebben a pozícióban a csoportok és magánórák szervezésében veszek részt, a tanárokat vezetem a csoportvezetők segítségével, felügyelem a termékfejlesztési projekteket, és a Zoom felelőse is én vagyok. Csoportvezetőként a hozzám tartozó tanároknak segítek a napi munka során felmerülő kérdésekben, szükség esetén ellenőrzöm az elakadó vagy túl gyorsan haladó diákjaik szintjét, kiképzem az új tanárokat.
Hogy élted meg a belépésed óta eltelt időszakot?
Néha olyan, mintha csak tegnap léptem volna be először a Speakbe. Mindig meglepődök, amikor egy frissnek érződő emlékről kiderül, hogy már x évvel ezelőtt történt. Úgy érzem, hogy rengeteget fejlődtem tanárként, vezetőként és emberként is, valamint sok remek emberrel dolgoztam együtt és tanítottam az évek során, amiért hálás vagyok.
Hogyan élted meg az elmúlt közel egy évet? Mi volt ebben a legrosszabb és a legjobb?
Annak köszönhetően, hogy alapvetően introvertált személyiség vagyok, és a munka tudott folytatódni az első bezárás után, úgy érzem, hogy könnyen éltem meg az elmúlt időszakot. Ma már sokkal nyugisabb a munkám, mint akár a vírus előtt. Természetesen voltak stresszesebb időszakok, amikor alig láttam ki a sok feladat mögül, mint például, amikor tavaly márciusban áttértünk az online oktatásra. Ekkor nagyon rövid idő alatt ki kellett képeznem a tanárokat a Zoom használatára, miután magam is megismerkedtem vele. Létre kellett hoznom és le kellett tesztelnem az online oktatás irányelveit, majd minden egyes diáknak nekem kellett segítenem belépni a csoportos-, magán- és bemutató óráikba. Ekkoriban nem volt ritka, hogy akár reggel 6:45-től 22:30-ig dolgoztam szinte megállás nélkül. Az az időszak is nehéz volt, amikor a diákok kérésére visszahoztuk az offline oktatást (az online mellé) tavaly szeptemberben. Szervezés szempontjából ez rengeteg munkát jelentett, szinte olyan volt, mintha egyszerre két iskolában dolgoznék. Saját magamra vonatkozólag azt mondanám legjobbnak, hogy megtanultam egy új tanítási eszköz használatát és elkezdtem magándiákokat oktatni.
Mit jelent Neked az online angol oktatás?
Egy új módját a tanításnak, ami hatékonynak és túlélőnek bizonyult ebben a helyzetben, ami kinyitotta az országhatárokat és kényelmesebbé tette a munkát mind a diákok, mind a tanárok számára.
Hogyan változtatta meg a mindennapjaidat, hogy a Speak! közel egy éve csak online szolgáltat?
Szerdánként és péntekenként otthonról tudok dolgozni, amivel megspórolok kétnapi ingázást és ebéd költséget hetente, ugyanakkor ezeken a napokon van lehetőségem elintézni dolgokat a ház körül, tudok főzni magamra, a pihenésre és a hobbijaimra is több idő marad. Mivel reggel 10-kor kezdek dolgozni, így tovább tudok aludni minden nap, sőt még otthonról online be tudok lépni a reggel 9-kor induló csoportokba, így emiatt nem kell 8:30-ra beérnem a nyelviskolába, mint korábban. Mivel a suli épületében csak az irodisták dolgoznak egy éve, és leginkább egyedül vagyok a tanáriban, csendesebben telnek a munkával töltött órák. Kihaltak a folyosók, termek, nincs zsongás, pörgés, mondhatni élet sincs… ami néha elszomorít. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban tudok dolgozni, mert nem zavarnak meg a munkában öt percenként egy újabb sürgős kérdéssel vagy óriási gonddal. Az, hogy nem vagyok szem előtt úgy látszik segített mindenkinek rájönni arra, hogy hogyan tudja egyedül is megoldani a dolgokat 😊
Milyen online angol oktatásban nem vennél részt diákként és miért nem?
Semmiképp nem tanulnék úgy, hogy csak online feladatokat töltögetek szóbeli kommunikáció nélkül, mert nem látom értelmét.
Mit szeretsz az online angol oktatásban és mit nem?
Szeretem, hogy nálunk a módszer teljesen ugyanaz, mint offline, csak a tábláról másolás marad ki, hogy minél több idő legyen az órán szóban gyakorolni. Szeretem, hogy kényelmesebb, hiszen nem kell olyan korán kelni, nem kell utazni. Jó, hogy ebben a helyzetben megszakítás nélkül tudnak haladni a céljuk felé a diákok anélkül, hogy akár ők, akár a tanáraik ki lennének téve a vírusnak. Örülök annak, hogy kevesebb hiányzás és késés van a csoportokban, hiszen bárhonnan be tudnak jelentkezni a diákok, akár a külföldi nyaralásról is. (Volt rá példa!) Ami kevésbé jó benne az, hogy van olyan magándiákom, akit már több hónapja tanítok, de még sosem találkoztunk személyesen. Illetve az, hogy a csoportos órák szünetében nehezebben megy így a csacsogás és közös nasizás, ami mindig is mindenki kedvenc része volt a szombati csoportom óráinak.
Számodra mi a legnagyobb különbség az online angol és a személyes kontakttal járó órák közt?
Talán az, hogy mások a zavaró tényezők. Az offline óráknál nagy a hangzavar az órákon, ha nagy létszámú a csoport, az online-nál az egyének technikai problémái okozhatnak gondot a tanulásban. Szerencsére a tanárok mára már mindent tudnak kezelni, mindenben tudnak segíteni.
Csoportos órák vagy magánórák? Melyiket javaslod és miért?
Szerintem ez teljes mértékben emberfüggő. A csapatélmény, motiváció és ár szempontjából a csoportos órákat, az egyéni munkarend, plusz segítség iránti igény miatt pedig a magánórákat.
Melyik áll hozzád közelebb és miért?
Amíg el nem kezdtünk online angolt tanítani, csak nagy létszámú (max.14 fős) tanfolyamokban gondolkodtunk, a magánóra csak a hiányzás pótlására szolgált. Ennek megfelelően a vírushelyzet előtt biztosan a csoportos órákat választottam volna, hiszen ezek vezetésében addigra 6 évnyi gyakorlatom volt a Speak! módszerével, tehát képes voltam a maximális gyakorlási időt, teljes megértést és a jó hangulatot biztosítani óráról órára. Szuper csoportjaim lettek, akik motiválták és szórakoztatták egymás és engem is az angol tanfolyamok során. Az online oktatással együtt jött az igény a diákok részéről, hogy egyénileg is végig tanulhassanak egy vagy akár több angol nyelvtanfolyamot is. Most már ezeket is ugyanannyira szeretem tanárként, mert kevesebb idő alatt tudjuk ugyanazt az anyagot begyakorolni, hiszen a tanár mindig helyes mondatot mond, kreatív, odafigyel, valamint gyorsabban tudjuk kezelni az egyéni hiányosságokat.
Mesélj pár olyan „szpíkes” sikersztorit, amire igazán büszke vagy!
Büszke vagyok a diákjaimra:
akik nagy kitartással eljutottak a kezdő szintekről a felsőfokú szintig,
akik sok munkával elérték a céljukat az angollal kapcsolatban, legyen az egy nyelvvizsga, új munka, vagy külföldre költözés,
akik példamutatóan viselkedtek és Hónap vagy akár Év Diákjai lettek.
És büszke vagyok magamra, amiért tudtam nekik ebben segíteni. 😊
Szerinted miért jó a Speak!-ben diáknak lenni?
Hatékony a módszer, az órákon jó a hangulat, remek tanárok tanítanak, és sok törődést kap!
Mi motivál Téged napról napra?
A munkám változatossága, valamint természetesen a munkatársaim és diákjaim.
Hogyan látod magadat 5 év múlva?
Szeretném a következő pár évben felfrissíteni a görögömet, végre újra utazni (sőt többet, mint a Covid előtt), esetleg akár külföldre is költözni. A vírus bebizonyította, hogy az én munkámat manapság bárhonnan el lehet végezni.
A Speak!-et?
A Speak! mindent túlél, úgyhogy a Covidot is túl fogja. Szerintem addigra már több helyszínen is lesz Speak! Nyelviskola Budapesten, és egyszerre fogunk online és offline tanítani.
A magyar közoktatást?
Remélem, hogy biztosabb nyelvtudást lesz képes adni a tanulóknak az érettségiig. De ha nem, akkor ott lesz nekik a Speak! 😊
Ha szeretnéd bátrabbá és/vagy választékosabbá tenni az angol beszéded Petrával és csapatával, akkor első lépésként töltsd ki ingyenes online angol szintfelmérőnket.
