“Angoltudás nélkül álmodni sem álmodhatnánk erről a karrierről.”

Benyó Dani és Vavrek Balázs első osztályú szövegírók, akik történetesen állati jól beszélnek angolul. A szakmai profizmusuk és a magabiztos nyelvtudásuk között pedig sokkal erősebb kapcsolat van, mint gondolnád.

 

Rendhagyó interjú a magyar marketingszakma két fenegyerekével Tapsi Hapsiról, a nyelvtudásban rejlő lehetőségekről, San Diegóról és a Parlamentre néző, hatodik emeleti tetőterasz jacuzzijáról.

SpeakMan: Bemelegítésként kérlek mutatkozzatok be a követőinknek. Kik vagytok, mit csináltok, mit kell tudni rólatok?

Benyó Dániel: Benyó Dani vagyok, öt éve dolgozom szövegíróként a Kreatív Kontrollnak. Szakmai cikkeket, hírleveleket, landing oldalakat írok, részt veszek a saját szakmai blogunk szerkesztésében és júniustól én szerkesztem saját kiadású magazinunkat, a Kontentet is.

Korábban újságíróként dolgoztam, annak is tanultam (a Kodolányin végeztem kommunikáció és médiatudományt), több online hírportálnál is dogoztam, míg ki nem kötöttem a marketingszövegírásnál.

Vavrek Balázs: a Kreatív Kontroll marketingvezetője vagyok, 4 éve dolgozom itt, előtte szabadúszó reklámszövegíró voltam – és még mindig pofátlanul fiatal vagyok.

SpeakMan: Napi szinten használjátok az angolt a munkátokhoz?

Balázs: Szerintem nem telik el úgy ébren töltött órám, amelyben ne használnám az angolt. Forrásokat és szakmai cikkeket túlnyomórészt angolul keresek, de szabadidőmben pl. YouTube-on nem követek magyar vloggereket, ott is angol.

Benyó: Megállás nélkül. Egyrészt csak így tarthatunk lépést a szakmával, másrészt rengeteg külföldi marketingessel, véleményvezérrel, rendezvényszervezővel és másokkal tartok kapcsolatot.

Ami a szövegírást illeti, rendszeresen készítek több ezer szavas szakmai cikkeket és más anyagokat angol nyelven.

SpeakMan: Hol, és hogyan tanultátok meg a nyelvet?

Benyó: Tapsi Hapsitól, amikor még jó volt a Cartoon Network. Nem viccelek, az alapokat tényleg ez adta, a hangzást, azt, hogy nagyjából megértsem, mi történik kontextusában, amikor elhangzanak bizonyos kifejezések.

Ezután az iskolában még 12 évig tanultam, de sokkal többet ért az az 5 év, amit egy nagyszerű magántanár, Kováts Krisztina foglalkozott velem. Mindemellett ugyanott tanultam, ahol az Y és az azt követő generációk: az interneten.

Muszáj volt, ha kommunikálni akartam, vagy éppen különféle szoftvereket használni.

Balázs: Ragadt. Általánosból gimibe úgy kerültem, hogy 2 igeidő létezéséről tudtam (ezzel nemcsak a tanárt minősítem: engem sem érdekelt). Gimiben 5 éven át folyamatosan voltak angolóráim, feljött a nyelvtan is, de főleg szövegeket olvastunk és beszéltünk, no meg irtózatos mennyiségű szót tanultattak meg velünk.

Érettségi idején valahol a felsőfok környékén lehetett az angoltudásom, de ezt csak megbecsülni tudom, mert nyelvvizsgát sosem raktam le, nem is volt rá igazán időm. (Spanyolból van egy felsőfokúm, portugálból meg egy közép, de a speciális karrierutam miatt soha senki nem kért tőlem papírt.)

A reklámszövegírást úgy kezdtem, hogy a legfontosabb könyveket mind angolul kaptam meg (némelyikből van ugyan magyar fordítás), angol nyelvű szemináriumokat és tréningeket vettem (6-7 évvel ezelőtt nem is volt olyan minőségű szövegírói képzés magyarul, ami a világ legjobb szövegíróinak anyagaival vetekedhetett volna). Ekkor furcsa élmény volt, hogy mindent megértek.

Ha minden nap használod az angolt (ahogy én már a sokadik éve), akkor igazából az a művészet, hogy ne tanuld meg a nyelvet.

Ezzel együtt évek óta nem volt a kezemben klasszikus nyelvkönyv. Ha most mondanál egy igeidőt vagy speciálisabb nyelvtani sajátosságot, akkor gondolkodnom kéne, mire el tudnám helyezni – viszont írás vagy beszéd közben érzésből kijön helyesen.

Vagy nem Oxford-helyesen, hanem úgy, ahogy a natív beszélők használják.

Benyó Dani. A kép forrása: instagram.com/marketingszovegcom

SpeakMan: Hogy érzitek, hogyan befolyásolta a karrieretek alakulását az, hogy jó az angolotok? Angoltudás nélkül is szövegírók lennétek?

Benyó: Talán, de jó eséllyel kontár, vagy legalábbis sokkal, sokkal kevesebb tudással bíró.

Rengeteget tanultam a külföldi szaktekintélyek anyagaiból, könyveiből, szakcikkekből, előadásokból.

Persze, angoltudás nélkül már az újságírói pályáig se lett volna könnyű eljutni, főleg, hogy tech-tudomány területen szerettem a leginkább dolgozni.

Balázs: Angoltudás nélkül álmodni sem álmodhatnék erről a karrierről, sőt talán nem is értesültem volna arról, hogy van olyan, hogy szövegírás (már ügynökségi kereteken kívül).

SpeakMan: Szerintetek lehetséges up-to-date-nek lenni ebben a szakmában angoltudás nélkül?

Balázs: Képtelenség. A (reklám)szövegírás a marketing részterülete, a marketinget pedig Amerikában csinálják. Ezt nem valamiféle amerikanista elhajlásból mondjuk, hanem tényszerűség: nagyon fejlett kapitalizmus hatalmas versennyel és nonstop innovációval: szükségszerű, hogy a marketingben is folyamatosan fejlesszenek.

Ha nem jó az angolunk, akkor nemhogy a szakmai konferenciákra nem tudunk kimenni (vagy hát ki tudunk, csak minek, malmozni?), de még a szakmai cikkeket és legújabb könyveket sem tudjuk követni.

(Aki pedig marketingesként azt mondja, hogy nem kell ám annyira követni azt, hogy az USA-ban mit csinálnak, az egyszerű kontár.)

A marketing a leggyorsabban fejlődő szakterületek egyike: ha itt fél évig nem figyelsz, akkor közel használhatatlanul elavult tudásod lesz, elhalad melletted a piac, nem érted az új eszközöket stb. Ha meg kéne várnunk a magyarításokat, akkor az ledolgozhatatlan versenyhátrányt okozna.

Benyó: Ma már talán igen, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy rengeteget tettünk azért, hogy ne csak a távolból csodálkozzunk rá a nyugati marketingtechnikákra, szövegírási fogásokra, modellekre, hanem hazahozzuk őket, a hazai piachoz formáljuk. És persze itthon is van bőven eredeti tartalom.

De nyelvtudás nélkül egy szövegíróhoz így is csak másod-harmadkézből juthat el a legtöbb információ, késéssel. Lehet, de nagyon nehézkes ténylegesen naprakésznek lenni.

SpeakMan: A cikkeitek magyarul jelennek meg. Szoktatok angol nyelvű szövegeken is dolgozni? Vannak külföldi megbízóitok, vagy nemzetközi piacra dolgozó ügyfeleitek?

Benyó: Gyakran írok angolul, több olyan partnerünk is van, akik az amerikai piacot célozzák a tartalmaikkal. Ha tehetem, nekik én írok anyagokat, egyszerűen mert imádom csinálni.

De például tartottunk már belső céges tréninget is angolul egy szépségápolási multi külföldi értékesítőinek. A Kontentből pedig tervezünk egy extra különszámot, amit kifejezetten az amerikai, nyugat-európai piacra célozunk majd.

Benyó Dani (b) és Vavrek Balázs (j) Sipos Zoltánnal, a Kreatív Kontroll stratégiai igazgatójával (k). Forrás: instagram.com/marketingszovegcom

 

Balázs: Nekem már elmúltak ezek az idők, a saját marketingünk mellett nagyon kevés ügyfélprojektre marad időm. Karrierem elején sokkal több angol projektem volt, tavaly viszont már egy kezemen megszámolható mennyiség. Időnként tárgyalunk angolul, Benyó sokat interjúzik, no meg angol nyelvű szakmai csoportokban trécselgetünk.

SpeakMan: Írásban tehát angolul is profik vagytok – de mi a helyzet a szóbeli kommunikációval? Mennyire beszéltek magabiztosan és folyékonyan angolul?

Balázs: Benyó nagyon aranyos volt San Diegóban, ahogy talán a szakfordítói büszkesége miatt néha fordítgatott nekem, aztán idővel kapcsolt, hogy megértem én is a nyelvet. 

Ami a beszéd folyékonyságán sokat dob nálam, hogy tudok angolul gondolkodni, tehát nem fejben „szinkrontolmácsolom” a mondanivalóm.

 Benyó: Eddig nem volt panasz. 🙂 Konferenciákon, külföldi eseményeken tökéletesen értenek, még az esti bulikon se törik meg a nyelvem.

 A hétköznapokban sem okoz gondot az élet, amikor épp nem szakmai rendezvényen ülök, természetesnek veszem, hogy angolul kommunikálok.

Annak idején külön büszke voltam rá, amikor oktatási újságíróként a CEU egy vezető beosztású képviselője vagy a CEEMAN elnöke megdicsérték, milyen jól beszélek, azóta persze két-három hetente van egy angol nyelvű interjúm.

Meg vagyok győződve róla egyébként, hogy van egy pici magyaros akcentusom, néha szavakat is elfelejtek, de nem anyanyelvi környezetben szerintem ez természetes.

SpeakMan: Utaltatok már rá, és akik követik a munkásságotokat tudják, hogy otthonosan mozogtok a külföldi konferenciákon. Legutóbb San Diegóban, a Traffic and Conversion Summit-on jártatok, és végig élőben közvetítettétek az előadásokat. Ez még magyarul is kőkemény meló, hogy bírtátok?

Benyó: A közvetítés, kommunikáció szintjén nekem nem jelent komolyabb különbséget, ugyanúgy értelmezni kell a hallottakat és aztán leírni.

Megesik, hogy magyar-angol kevert nyelven jegyzetelek (az első két kávé előtt mondjuk), de általában az angol nyelvű előadások már egyből magyarul íródnak, csak a szakkifejezéseket jegyzetelem ki eredeti nyelven.

Dani és Balázs a T&C Summit-on, San Diegóban. A kép forrása: instagram.com/marketingszovegcom

Balázs: Egy munkanapunk úgy nézett ki, hogy reggeliztünk egyet, majd átnyergeltünk a hotelbe, ahol egymással folyamatosan egyeztetve mentünk be az előre kiszemelt előadásokra, amit csak az interjúalany-üldözések szakítottak meg (pl. ha kaptunk egy fülest, hogy adott szakértő korábban megérkezett és adott standnál van, akkor rohantunk oda).

1 körül kimentünk ebédelni, mert én már elviselhetetlen voltam az éhségtől, Benyónak simán korgott a gyomra. Este 6-7 körülre lement minden aznapi előadás, Zoliékkal ettünk valamit, majd este 9-10 körül elkezdtük megírni a másnapi cikket. Ezek az esti cikkírások voltak igazán kemények.

Az egész munkán nagyon sokat segített, hogy mi már nem szótárazunk, tényleg úgy értjük az angolt, mintha valaki magyarul beszélne.

SpeakMan: A Kontent magazinban [Európa egyetlen nyomtatott tartalommarketing magazinja, amit a Kreatív Kontroll ad ki – a szerk.] is rendszeresen interjúztok külföldi szakemberekkel. Hogyan készülnek az interjúk? A beszélgetések leiratát ti fordítjátok magyarra, vagy van profi segítségetek?

Benyó: Mi magunk fordítjuk. Akkora mázlim van, hogy az eddigi összes külföldi interjúalanyukkal én beszélhettem, már nem is tudom, hány lehetett eddig.

Van, hogy összejön a személyes interjú, néha e-mailben küldik a válaszokat, de a leggyakoribb talán a Skype-os beszélgetés. A személyes és Skype-interjú esetében is mindig hangfelvételt készítünk, később ebből fordítom egyből magyarra a szöveget.

A Kontent Európa egyetlen nyomtatott tartalommarketing magazinja. A kép forrása: instagram.com/marketingszovegcom

Egy angol-magyar leirat elkészítése egyébként nem vesz igénybe sokkal több időt, mint egy magyar-magyaré, talán +10-20 százalékkal dobja meg az időt, amíg bizonyos szakkifejezéseknek utánajárok.

SpeakMan: Ha egy szakmai és egy személyes előnyt,  nyereséget kellene kiemelni, mi lenne az, amit az angolnak köszönhettek?

Benyó: Elsőre mindkét esetben ugyanaz jut az eszembe: az angol nélkül rengeteg intelligens, kedves, szórakoztató embert nem ismerhettem volna meg, legyenek azok interjúalanyok, külföldi kollégák vagy egyszerűen csak olyanok, akikkel utazás közben összefutok.

Nyelvtudás nélkül tanulhatnék, fejlődhetnék, még ha nem is olyan naprakészen vagy alaposan, de a világ ilyen szempontból el lenne zárva előlem.

Balázs: Kinyitotta a világot. Úgy tudom érzékeltetni, mintha egy stratégiai játékban lenne egy kis felfedezett terület, ahol a bázisod van, a többi fekete.

Megkapod a fejlesztést (angol), és hirtelen a térkép háromnegyedét belátod.

Vagy egy másik példa: évekig laksz egy épületben, aminek úgy tudod, hogy 2 emelete van. Nagyon szép kis emeletek, de csak kettő. Aztán sok kutakodás után találsz egy kulcsot és egy ajtót, amin belépve kiderül, hogy ott egy lépcső, és lám, valójában egy 6 emeletes házban laksz, a tetőn meg jacuzzi fogad és kilátás a Parlamentre.

Műveltségi alapnak tartom az angol vagy valamely európai nyelv ismeretét: enélkül fiatalként nem mondhatod el magadról, hogy modern európai polgár vagy, aki a világ vérkeringésén rajta tudja tartani az ujját.

No meg ez is egy olyan teljesítmény, amire büszke lehetsz – ahogyan arra is, ha mondjuk 60 fekvőt le tudsz nyomni egyhuzamban, jó vagy a League of Legendsben, gyönyörűen fotózol vagy brutálisan nagy filmes műveltséged van.

Angolul jól beszélni menő.

Ha kedvet kaptál Danitól és Balázstól az angoltanuláshoz, akkor csatlakozz te is ahhoz a több mint 3 000 emberhez, akik a Speak! 100% beszéd, 0% könyv módszerével tanultak meg angolul beszélni.

Mert rád is vár egy jacuzzi a 6. emeleti panorámás tetőteraszon:

banner_button

Share This