Kép forrása: pressfoto – www.freepik.com
A mérnökképzés az egyik legnépszerűbb a felsőoktatási szakok között. Hogy versenyképes maradjon, az elmúlt huszonöt évben jelentős változásokon ment át az oktatás. Nézzük meg mi változott:
A változások közül a legkiemelkedőbbek a bolognai rendszer bevezetése, illetve a nyelvvizsga kötelezővé tétele. Az angol nyelv jelentősége megsokszorozódott ezen a szakterületen.
A bolognai rendszer bevezetése
A legtöbb mérnökképző intézményben 1992 óta kreditrendszerű a tanterv, de a valódi változást a 2005-ben bevezetett bolognai folyamat hozta. A bolognai rendszer lényege, hogy a programban részt vevő országok felsőoktatási intézményeiben Európa-szerte tanuló hallgatók azonos képzésben vegyenek részt. Az átalakítás célja az volt, hogy megkönnyítse a végzett hallgatók mobilitását, versenyképesen felkészítse őket szakmai pályafutásukra, valamint hozzáférést biztosítson a demokratikus alapelveken és a tudomány szabadságán nyugvó oktatáshoz. Az európai mobilitási program lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy bizonyos szemesztereket külföldön – azonos képzést kínáló intézményben – végezzenek. Ez pozitív hatást gyakorol a kutatómunkára, illetve a hallgatók személyes és szakmai látásmódjának kiszélesítésében is jelentős szerepet játszik.
Az európai mobilitás részeként leginkább az Erasmus program van jelen a köztudatban, amely biztosítja a hallgatók számára a külföldön való tanulás élményét.
Az Erasmus nem más, mint az oktatás, a képzés és a sport támogatását célzó európai uniós ösztöndíjrendszer. Azok az egyetemisták, akik részt vesznek a projektben, akár hallgatóként, akár szakmai gyakorlatukat töltve, szakmai tudásuk gyarapodása mellett kommunikációs, interkulturális, idegennyelv-használati, valamint humán készségekkel is gazdagodhatnak.
Ezek a munkaerőpiacon mind pluszpontnak számítanak, nem mellesleg pedig a vállalkozói léthez szükséges készségekhez is hozzájárulnak.
Felértékelődött a nyelvtudás
Ha az Erasmus programban szeretne valaki részt venni, akkor mindenképpen szüksége lesz valamilyen idegen nyelv magas szintű ismeretére. Bármely uniós országról legyen is szó, általában a mobilitási programban részt vevők számára angol nyelven folyik az oktatás, illetve a hallgatók is angolul beszélgetnek egymás között. Az angol az a világnyelv, amelyet a legnagyobb valószínűséggel mindenki beszél – ezért ez a közös nyelv a program során.
Ha belevágnál egy ilyen kalandba, de bizonytalan vagy angolnyelv-tudásod miatt, akkor van egy jó hírünk: a Speak! Nyelviskolánál a beszéden alapuló angol nyelvtanfolyam segítségével rövid időn belül magabiztossá válhatsz, így nem okoz majd gondot, ha idegen nyelven kell megszólalnod.
Ne foszd meg magad az Erasmus program által kínált életre szóló élménytől a nyelvi akadályok miatt! Válaszd ki a neked leginkább megfelelő angol tanfolyamot!
Háromlépcsős képzés: Bsc, Msc, PhD
A mobilitási programot is lehetővé téve a bolognai folyamat hatására került bevezetésre a háromciklusú rendszer: az alapképzés (Bsc), a mesterképzés (Msc) és a doktori képzés (PhD). A mérnöki tanulmányok esetében az alapképzés általában három és fél, míg a mesterképzés két éves. Az alap- és a mesterképzés elvégzésével szerezhető meg a korábbi egyetemi oklevélnek megfelelő végzettség. A háromciklusú rendszer garantálja, hogy a bolognai folyamatban részt vevő 48 európai ország mindegyikében azonos módon épüljön fel az oktatás.
A háromlépcsős képzés merőben más, mint a korábbi egyetemi és főiskolai oktatási rendszer, ezért a régi szerkezettel csak nehezen lehetne összehasonlítani az új oktatási formát. Az átalakítás során főként az egyetemeken kellett jelentősebb módosítást végrehajtani. A bolognai rendszerben a mérnökhallgatók a hetedik félév után alapdiplomát (Bsc) kapnak, és ha szeretnének, már munkába is állhatnak. Míg a mesterképzés (Msc) az új rendszerben opcionális, addig régen a három és fél éves képzés nem jelentett diplomát, nem volt elegendő ahhoz, hogy a szakmában dolgozhassanak a hallgatók. Most a mesterképzés azoknak kínál lehetőséget, akik érdeklődnek a tervezés, a fejlesztés és a kutatás iránt, illetve tudásukat magasabb szintre szeretnék emelni. Azok, akik kiemelkedő tanulmányi eredménnyel zárták mesterképzéses tanulmányaikat, jelentkezhetnek az egyetemi doktori (PhD) képzésre is.
Minőségi oktatók, fejlett eszközpark, laboratóriumi háttér
A bolognai rendszerben nem a felsőoktatási intézmények kapják az államilag támogatott helyeket, hanem a hallgatók, akik magukkal viszik a választott intézményhez, amelyhez felvették őket. Ez versenyhelyzetet generál a felsőoktatásban – a kisebb, vidéki intézmények hátrányba kerülhetnek a nagyobb, városi vagy fővárosi egyetemekkel szemben.
z új oktatási rendszer hatására létrejött új szakok és szakirányok hatalmas személyi, infrastrukturális és laboratóriumi beruházást igényeltek. Ennek megvalósításában partnerként tekintenek egymásra a szakirányú cégek, az egyetemek és az állam.
Ahhoz, hogy egy intézmény az új rendszerben indíthasson mérnöki alap- és mesterképzést, különböző feltételeknek kell megfelelnie. Az egyetemnek igazolnia kell a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Oktatási Hivatal felé, hogy rendelkezik a szak indulásához nélkülözhetetlen oktatókkal, valamint eszköz- és laboratóriumi háttérrel.
Azok az intézmények tehát, amelyek mérnökszakot indíthatnak, olyan színvonalas, modern tantervvel és eszközparkkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek az Európai Unió elvárásainak.
A nyelvvizsga kötelezővé tétele
Az elengedhetetlen nyelvvizsga szintén az elmúlt 25 évben történt változások közé tartozik a mérnökképzésben. Még jóval a bolognai rendszer bevezetése előtt, 1996-ban hozták meg a törvényt, hogy a diploma megszerzéséhez kötelező legalább egy középfokú nyelvvizsgát tenni. Már az ezredforduló előtt fontosnak tartották az idegennyelvek ismeretét, amely egyre lényegesebbé válik a folyamatosan gyorsuló globalizáció hatására.
Az adott mérnökszaktól függ, de általában az alapszakok esetében elegendő egy középfokú nyelvvizsga, a mesterképzés végén viszont legtöbbször felsőfokú nyelvvizsgát is kérnek. A nyelvtudás nem befolyásolja a záróvizsga letételét, viszont a diplomát csak akkor kaphatjuk kézhez, ha teljesítjük a nyelvi követelményeket is. Legalábbis ez volt a felállás 2020-ig.
És akkor jött a koronavírus…
Jelenleg a koronavírus-járvány miatt létrejött gazdaságvédelmi akcióterv részeként az oklevél megszerzéséhez nem kötelező a nyelvvizsga azok számára, akik 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek.
Ez azonban átmeneti intézkedés, hiszen a mérnökszakok esetében kiemelten fontos az angol nyelv ismerete. Nem csupán azok számára szükséges, akik részt szeretnének venni az európai mobilitási programban, vagy külföldön szeretnének munkát vállalni, hanem azok számára is, akik Magyarországon helyezkednek el.
Az angolnyelv-tudás sok cég esetében alapkövetelményként szerepel a pályázati kiírásban, hiszen rengeteg angol szakkifejezéssel találkozhatnak a mérnökök munkájuk során, valamint a külföldi partnerekkel, idegennyelvű munkatásakkal is angol nyelven folyik a kommunikáció. Arról, hogy milyen kompetenciák tesznek sikeressé egy mérnököt, illetve hogy miért fontos a mérnökök számára az angol nyelvtudás, korábban részletesen írtunk.
Az angol nyelv annyira lényeges, hogy 2014-ben kormányrendeletbe foglalták: a felsőoktatási intézményekbe való sikeres felvétel feltétele a legalább B2-es, azaz középszintű komplex nyelvvizsga. Ennek kötelezővé tétele többek között azt is elősegíti, hogy egyenlő esélyekkel indulhassanak a végzett hallgatók a munkaerőpiacon. Azok a hallgatók, akik kiválóan beszélnek angolul, sok esetben előnybe kerülnek nyelvtudással nem rendelkező társaikkal szemben, még akkor is, ha szakmai tudásuk esetleg elmarad a nyelvtudás nélküli társaikétól.
A megkövetelt nyelvvizsga ezt hivatott korrigálni. Természetesen a nyelvvizsga önmagában nem garantálja a folyékony szóbeli kommunikációs készséget, pedig a legtöbb esetben ezt tesztelik a munkaadók. Ha biztosra akarsz menni, válaszd a 100% beszéd, 0% könyv módszerünket, hogy zökkenőmentesen kommunikálj angolul.
Új, innovatív szakok megjelenése
Az elmúlt 25 év során a mérnökképzésben történt változások közé sorolható az új, innovatív szakok megjelenése, amelyeknek fejlett társadalmunk támasztott igényt. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen létrejött autonóm járműirányítási mérnök mesterszak, amely az önvezető járművek fejlesztésére fókuszál. A képzés angol nyelven zajlik, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a járműipar legdinamikusabban fejlődő területére összpontosítva az önvezető járművek fejlesztésére alkalmas szakembereket neveljen ki. Az új szak erőforrásait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem közösen biztosítja, emellett a Magyar Tudományos Akadémia SZTAKI kutatóintézete, a Bosch, a Knorr-Bremse és a Continental is hozzájárult a kutatóközpont létrehozásához, hogy a szakon tanuló hallgatók nemzetközileg is versenyképes tudásra tegyenek szert.
Az innovatív szakra jelentkező hallgatók olyan széles körű tudást sajátíthatnak el az önvezető járművek megalkotásáról és fejlesztéséről, amely Magyarországon és nemzetközi szinten is megállja a helyét. Nemcsak elméleti tudásban részesülnek, hanem a kar zalaegerszegi oktatási és kutatási telephelyén módjukban áll az autonóm járművek tesztelésére is. Az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-vel együttműködésben értékes gyakorlati tudásra is szert tehetnek a képzésben részt vevők.
Emellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két éve indította el üzemmérnök-informatikus alapszakot, amely a piac igényeire reagálva az informatikushiányt hivatott enyhíteni.
Ha egy igazán modern mérnöki szak hallgatója szeretnél lenni, érdemes elgondolkoznod az említett autonóm járműirányítási mérnök mesterszakon. Ha e mellett teszed le a voksodat, ajánlott alaposan felkészülnöd az angol nyelv terén is, hiszen a képzés ezen zajlik.
A Speak! Nyelviskolánál a gyakorlati oktatásra fókuszálunk. Hiszünk benne, hogy egy nyelv elsajátítása annak használata közben a leghatékonyabb. Jelentkezz angol tanfolyamunkra, hogy az idegen nyelv ne okozzon gondot tanulmányaid és későbbi karriered során!
Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító