Kép forrása: canva – canva.com

Poliglottoknak azokat az embereket nevezzük, akik sok nyelven beszélnek. Egyesek közülük a nyelvtudásukból élnek, mások csak hobbiból tanulják a nyelveket, de mindnyájukban közös, hogy élvezik a nyelvtanulás folyamatát és látványos sikereket érnek el benne. Bár mi, magyarok, azt gondoljuk magunkról, hogy nehezen tanulunk nyelveket, az egyik leghíresebb poliglott a magyar szinkrontolmács, Lomb Kató, aki az angol nyelvben is otthon volt.

Lomb Frigyesné dr. Szilárd Katalin (1909-2003) eredetileg kémiából és fizikából szerzett doktorátust, de mivel a végzettségével nem kapott munkát, figyelme hamarosan az idegen nyelvek felé fordult. Először angolul tanult meg, majd a háború alatt oroszul, és orosztudása segítségével kapta első állását tolmácsként. Élete folyamán tíz nyelven tolmácsolt, további hat nyelvről fordított szakirodalmat és szépirodalmat, valamint még 11 nyelven tudott annyira, hogy megértette az újságcikkeket.

A nyelvtanulás képlete

Nyelvtanulási módszerét Lomb Kató egy képletben foglalta össze: a nyelvtanulás eredményét úgy kapjuk meg, hogy a ráfordított időt megszorozzuk a motivációval, aztán pedig elosztjuk a gátlással.

A befektetett idő szerepét minden poliglott hangsúlyozza. Nem lehet néhány hét alatt megtanulni egyetlen idegen nyelvet sem, még ha ezt is ígéri néhány nyelviskola és program. Ez persze nem jelenti, hogy ezt az időt elejétől végig kemény munkával kell tölteni; beleszámít a filmnézés, olvasás, podcastok hallgatása is. Fontos, hogy olyan tevékenységeket válasszunk, amelyek érdekelnek és amelyeket könnyen be tudunk illeszteni a napirendünkbe, így nem lesz nehéz fenntartani a motivációnkat.

Azt is könnyen beláthatjuk, hogyan tud a gátlás akadályozni a nyelv gyakorlásában. Ha rettegünk attól, hogy hibát követünk el, nem merünk majd megszólalni vagy akár egy egyszerű emailt megírni, pedig nem lehet megtanulni idegen nyelven hibák nélkül. Ugyanakkor – ahogy Lomb Kató mondja – „hibákkal teli mondatok is építhetik a jóakarat hídját ember és ember között”.

Érdemes megnézni egy mai poliglott, a kanadai Steve Kaufmann rövid videóját, amelyben elmagyarázza Lomb Kató egyenletét – vagy ahogy ő hívja, „varázsképletét” (magic formula) –, kiegészíti a saját gondolataival és elmesél egy példát aktuális tapasztalatáról.

Ez a videó egy mediterrán utazás izraeli szakaszán készült (ezért van az izraeli zászló a jobb felső sarokban), ahol Steve megtapasztalta, mennyire elveszettnek érzi magát, ha nem tudja elolvasni a feliratokat. Bár eredetileg pontosan a számára új és szokatlan írás miatt volt kevesebb kedve a héber nyelvvel foglalkozni – vagyis ellenállás volt benne a nyelvvel szemben – most ez a kényelmetlen tapasztalat adott neki extra motivációt, hogy igenis tanuljon meg olvasni legalább annyira, hogy a következő izraeli utazásán ez már ne okozzon nehézséget és így kellemesebben telhessen a nyaralása.

Mit tanulhatunk Lomb Katótól?

Lomb Kató sokat írt nyelvtanulási módszeréről és tapasztalatairól, úgyhogy itt csak néhány gondolatot emelünk ki. Aki többet szeretne tudni a témáról, annak érdemes elolvasni az ilyen témájú könyveit; hármat közülük angolul is kiadtak (Polyglot: How I Learn Languages, Harmony of Babel: Profiles of Famous Polyglots és With Languages in Mind: Musings of a Polyglot), így haladó angolosok akár angolul is megtehetik ezt.

  • A nyelvtudás nem a tehetségtől függ

A legtöbb poliglott nem tartja magát nyelvzseninek és tudását sem nyelvtehetségének, hanem a nyelvtanulásba fektetett időnek és munkának tulajdonítja. Lomb Katóról gimnazista vagy egyetemista korában senki nem gondolta, hogy akár átlagos nyelvtehetsége is lenne, hiszen éppen csak elégségest tudott szerezni németből az érettségin. Ugyanakkor a nyelvtanulóknak mégis azt tanácsolta, hogy legyenek meggyőződve arról, hogy nyelvzsenik. Ezt a pedagógiában „önmagát beteljesítő jóslatnak” hívják: ha azt gondolom magamról, hogy könnyen tanulok nyelveket, akkor ennek megfelelően fogok viselkedni és szívesebben állok neki a tanulásnak, bátrabban meg merek szólalni vagy magyar helyett angol felirattal nézem – természetesen angolul – a kedvenc sorozatomat. Amikor pedig ennek a sok kis mindennapi döntésnek az eredménye összeadódik, észre fogom venni, mennyit fejlődött a nyelvtudásom.

  • Én vagyok felelős a saját nyelvi fejlődésemért

Lomb Kató nem az iskolában tanult meg idegen nyelveket, hanem teljesen autodidakta módon. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor ne is járjunk nyelviskolába: hogy egy nyelvtanfolyam mennyire bizonyul hasznosnak nekem, mint nyelvtanulónak, az nem csak a tanártól vagy a módszertől függ – bár ezek is fontosak –, hanem az én hozzáállásomtól is. Érdemes végiggondolni, vajon megkérdezem-e a tanárt, ha nem értek valamit, megcsinálom-e a házi feladatot lelkiismeretesen és gyakorlom-e a szavakat és a nyelvtani szerkezeteket két óra között. Nem reális azt várni, hogy a nyelv valahogy majd csak rám ragad, ha járok órára; fontos, hogy kihasználjam a nyelvtanfolyamban rejlő összes lehetőséget a fejlődésre.

A tanfolyamon túl pedig rengeteg egyéb dolgot is tehetek a nyelvi készségeim fejlesztésére. A Speak! Nyelviskolában mi azokra a területekre koncentrálunk órán, amelyeket otthon egyedül nem igazán lehet gyakorolni: nyelvtani szerkezeteket gyakorlunk szóban, hétköznapi szituációkba helyezkedve beszélgetünk egymással, valamint saját életünkről mesélünk egymásnak angolul. Olvasni, szövegeket hallgatni, filmeket nézni viszont otthon is tudunk, nincs szükség hozzá tanárra. A modern technológia, különösen az internet, olyan lehetőségeket teremtett ezeknek a készségeknek a fejlesztésére, amelyekről Lomb Kató annak idején álmodni sem mert volna. Ha mi is megtanulunk „három autóval közlekedni”, ahogy ő tette, ki fogjuk tudni használni ezeket a lehetőségeket.

Mi tehát ez a három „autó”?

  • Autolexia – olvasás önmagamnak

Az internet előtti időkben a nyelvgyakorlás egyik legkényelmesebb módja az idegen nyelven való olvasás volt; Lomb Kató jó pár nyelv tanulását regények olvasásával kezdte. Manapság ennél könnyebb dolgunk van, különösen ha angolul tanulunk: nagyon sok egyszerűsített regényt lehet ma már boltban is és könyvtárban is találni kifejezetten nyelvtanulók számára, átírva különböző tudásszintekre, és az internet is tele van angol nyelvű cikkekkel minden lehetséges témában. Bármely szinten olvasunk viszont, fontos megfogadni Lomb Kató tanácsát: „A lelkiismeretesség szép erény, de a nyelvtanulás kezdetén inkább fék, mint motor. Nem érdemes minden szót kikeresni a szótárban. Sokkal nagyobb baj, ha elízetlenedik kezünkben a sok megszakítástól a könyv, mint ha nem tudjuk meg, hogy kökény- vagy galagonyabokor mögül figyeli-e a detektívfelügyelő a gyilkost.”

  • Autográfia – írás önmagamnak

Azzal is sokat tanulhatunk, ha rendszeresen írunk önmagunknak. Fejből megtanulni csak azt a szöveget szabad, amit angoltanár vagy angolul jól tudó ismerős kijavított, hiszen nem a hibáinkat akarjuk begyakorolni. Ugyanakkor ezeken a fogalmazásokon túl is érdemes írni, csak nem kell ezeket az irományainkat újraolvasni. Az agyunk így lépésről lépésre hozzászokik a nyelv aktív használatához, úgyhogy idővel egyre gyorsabban és egyre kevesebb hibát elkövetve fogunk mondatokat és szövegeket alkotni.

  • Autológia – beszélgetés önmagammal

Akár bevalljuk, akár nem, mindnyájunknak van belső dialógusa, el szoktunk beszélgetni saját magunkkal. Ha ennek legalább egy részét angolul tesszük, még akkor is meg fogunk tudni szólalni előbb-utóbb, ha gátlásosak vagy introvertáltak (befelé fordulóak) vagyunk, hiszen a gyakorlás eredményeként gyorsabban eszünkbe fognak jutni a szavak és a mondatszerkezetek és a bátorságunk is megjön. Ilyen belső beszélgetés történhet bárhol – utcán, buszon vagy sorbanállás közben –, otthon pedig hangosan is beszélhetünk, ami a kiejtésünket is fejleszti.

Néhány további idézet

Már idéztünk jó párat Lomb Kató gondolataiból, de álljon itt még néhány bátorításul és útmutatóul:

  • A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni.
  • A nyelvtan – rend. Aki valamely – bármely – nyelv nyelvtanát egyszer agyába és szívébe zárta, aki egyszer kijárta a szellemnek ezt az iskoláját, az megtanult rendet teremteni a rendszerezhető ismeretek birodalmában.
  • A nyelv – épület. A nyelvtanulás – építés.
  • Nincs „könnyű” nyelv. Legfeljebb egyes nyelveket könnyen tanul meg az ember rosszul beszélni.
  • A kiejtés a nyelvtanulásnak egyik legnehezebb feladata; nyelvtudásunk egyik fontos próbaköve. Bár a szókincs és nyelvtan becsületes ismerete nélkül nem sokat ér, tudásunkat az első pillanatban mégis ennek alapján ítélik meg.
  • Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédék vendége felől.

Az idézetek forrása: citatum.hu

Sok jó ötletet vehetsz át Lomb Katótól, de ha fejleszteni akarod az angoltudásod, azt javaslom, kezdetnek egyetlen dolgot válassz ki, amin változtatni akarsz. Eldöntheted, hogy minden reggel a kávéd mellett, a boltban sorban állás közben vagy munkából hazamenet a villamoson öt percet a legutóbb tanult szólistával töltesz a Quizleten; az amerikai vagy brit sorozatot eredeti nyelven és – szintedtől függően magyar vagy már angol – felirattal nézed; vagy éppen minden este írsz három mondatot a napodról angolul. Ha pedig még nem vagy a diákunk, de már régóta tervezed, hogy belevágsz egy angoltanfolyamba, tedd meg az első lépést és töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőnket.

Lángi Éva
a Speak! Nyelviskola tanára

Share This