Nyelvvizsga-turizmus – vidéken tényleg könnyebb?

– Szia? Mi hozott Egerbe? Városnézés? A borvidék?

– Á, csak nyelvvizsgázom!

A nyelvvizsgákat az ország számos pontján lerakhatod: a nagyobbakból majdnem száz különböző helyszínen vizsgázhatsz, de még a kisebb vizsgákból is van pár tucatnyi vizsgahelyszín.

A nyelvvizsgákkal kapcsolatban azonban van egy városi legenda, mégpedig az, hogy a szóbelit érdemes vidéken lerakni mert ott könnyebb / lazábban osztályoznak – így nagyobb az esélyed megszerezni ugyanazt a papírt vidéken mint Pesten.

Lássuk igaz-e ez az urban legend.

Tényleg elnézőbbek a vidéki nyelvvizsgák?

A könnyebb vidéki nyelvvizsga legendája még abból a korból ered, amikor nem volt nagy választék a nyelvvizsgákból, és még nem volt pontosan leszabályozva a szervezés valamennyi részlete.

Írásbelinél nyilván mindegy volt hol írod meg a vizsgát, mert egyrészt ezeket központilag, Pesten javították, másrészt egy fix megoldókulcs állt a javítók rendelkezéséről, amitől nem lehetett eltérni. Tehát a jóindulattól max. 1-2 pont függhetett.

A szóbeli esetében azonban sokkal nagyobb a szubjektivitás és már a nyolcvanas évek végén megjelent a „jó tanács”, hogy érdemes vidéken szóbelizni, mert ott állítólag jobbszívűen pontoznak.

A vizsgákra akkor is (és most is) bárhol jelentkezhettél lakóhelytől függetlenül, viszont volt egy másik probléma – ez pedig a hallgatás.

A hallgatás rész bizonyos nyelvvizsgákon a szóbelihez van hozzácsapva, másokon pedig az írásbelin. A klasszikus Origo vizsgán a hallgatás utáni szövegértés a szóbeli része volt, tehát ha vidékre mentél szóbelizni, akkor a hallgatást is ott kellett megcsinálni (egyiket délelőtt, másikat délután – egy napon belül).

A probléma az volt, hogy ekkoriban még nem volt teljeskörűen leszabályozva a listening rész technikai feltételrendszere.

Budapesten és az egyetemi városokban nyelvi laborokban volt a vizsga, mindenkinek külön fülhallgató jutott. Azonban más helyszínen előfordult, hogy egy nyelviskola legnagyobb termében, a sarokban recsegő magnóról ment a szöveg, ami nehezítette a megértést.

Tehát amint nyertél a réven a könnyebb vizsgáztatókkal, elvesztetted a vámon a kazettás magnóval.

De akkor most könnyebb vidéken vizsgázni, vagy sem?

Nekem volt olyan diákom, aki negyedjére ment át vizsgán úgy, hogy először ment vidékre, mert meséltem neki erről a legendáról. Azt mondta, hogy vidéken érezhetően könnyebb volt, jobb fejek voltak a vizsgáztatók mint Pesten.

Volt viszont olyan is, akinek pont Pesten sikerült harmadjára – ő azt mondta, hogy az ITK-ban a rutinosabb vizsgáztatók csak úgy pörgették a vizsgáztatókat és a gyorsabb tempó jó hatással volt rá. Tehát az igazság az, hogy itt is, ott is lehet szerencsésebbnek lenni.

Azonban a vidéki nyelvvizsgának tényleg van egy nagy rejtett előnye.

A „vidéken vizsgázás” körülbelül annyit jelent, mint a padra tett plüssmackó, vagy a kulcscsomóról lelógó szerencsehozó moncsicsi. Ha hiszel a városi legendában, akkor nagyobb magabiztosságot adhat a tudat, és lehet hogy vidéken pusztán ezért jobban teljesítesz, mint Budapesten.

Ennek semmi köze a vizsgáztatókhoz, illetve az azóta sokkal jobban szabályozott országos vizsgáztatási rendszerhez: egyszerűen csak ad egy extra adag magabiztosságot, ami lehet, hogy pont meghozza számodra azt a pár hiányzó pontot, ami a sikeres nyelvvizsgához korábban hiányzott.

Ha szeretnél biztosra menni a nyelvvizsgával, akkor próbáld ki a Speak! intenzív és beszédcentrikus nyelvvizsga felkészítő kurzusait.

 

A tankönyvmentes és kommunikatív felkészítés mellé vizsgagaranciát, ingyenes próbanyelvvizsgát, kidolgozott szóbeli tételeket, és extra online gyakorlási lehetőséget is kapsz. Klikk a részletekért:

banner_button

Share This