Jobs érdekes, ellentmondásos személyiség volt, de vitán felül a 20. és 21. század egyik legnagyobb hatású alakja. Ha nem is személyes, emberi példájával elől járva, de közvetetten olyan mértékben felforgatta a világot, hogy ha kivonnánk hatását a mai modern életformából, talán rá se ismernénk.
Neki köszönhetjük, hogy a számítástechnika emberközelivé vált, majd egyre több eszközt kaptunk tőle az internet világának megismeréséhez és kiaknázásához is.
Olyan tudásanyagot hozott a technológia világába– sokan ezért egyenesen zseniként tekintenek rá – amely a legtöbbünk számára követhetetlen, mégis a mindennapjaink része valamely, a Jobs-életműből származó kisebb vagy nagyobb „kütyü”.
Nem (feltétlenül) az iskola tesz sikeressé
Steve Jobs egyike volt azoknak az iskolapadból kiugrott, mégis rendkívül sikeressé vált diákoknak, akik a legeslegújabb kor elképesztő ívű karriert befutott és szupergazdag vállalkozóit adták.
Se ő, se Bill Gates, se Mark Zuckerberg, de közvetlen munkatársaik és világfelforgató szak- és kortársaik (a szintén zseniként emlegetett Steve Wozniak, Paul Allen, Michael Dell, Dustin Moskovitz) nem szerezett diplomát.
Az általuk felfedezett lehetőségek és kitaposott új utak olyan vonzerővel bírtak számukra és olyan rendkívüli jelentősége volt az időnek ezen elképzelések kivitelezésében és a siker elérésének lehetőségeiben, hogy nem volt kérdés, hogy meglépik-e ezt a merész lépést és utólag sem bánták meg a döntésüket.
Természetesen, az, hogy megszakították egyetemi tanulmányaikat és végül nem lettek diplomás emberek, nem jelenti azt, hogy műveletlenek lettek vagy elkallódtak volna.
Mit tanulhatsz a példájukból?
Hogy az ember egyik legfőbb hajtóereje a szenvedély, azokat a dolgokat tudjuk a leghatékonyabban elsajátítani és alkalmazni, amelyek igazán érdekelnek. Innentől már csak a kitartás számít és a határ a csillagos ég.
Steve Jobs híresen ön- és munkatárs-sanyargató főnök volt. Nem igazán voltak vezetői elvei, hiszen nem kívánta a munkatársait inspirálni, egységbe forrasztani.
Két kitétel volt, amelyet leendő munkatársként igen nehéz lehetett megugrani az Apple-nél amikor ő ült az igazgatói székben: az irgalmatlan munkabírás és stressztűrés. Ő maga is nem ritkán 10-12, sőt 24+ órákat dolgozott és más sem hagyott pihenni, amíg egy-egy égető problémára meg nem találták a megoldást.
A sok munka meghozza a gyümölcsét – ez természetesen igaz a nyelvtanulás területén is, amin most nyilván nem lepődtél meg.
Amiben viszont az Apple-alapító szintén példát mutathat az ő termékein felnőtt fiatalságnak az az, hogy ha el akarunk jutni valahova, nem csak a hagyományos utakban gondolkodhatunk.
Ha látjuk magunk előtt a célt, könnyen előfordulhat, hogy egy alternatív módon sokkal könnyebben és/vagy hamarabb is el tudunk oda jutni. Ha az eltökélt lelkesedés szárnyakad ad, és ehhez még a megfelelő módszert és közeget is megtalálod, félig-meddig már a zsebedben érezheted a sikert.